Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Kuttyogatas

  • Karcsai Karcsa tó

    A Karcsa tó az egykor hajózható Karcsa csatorna maradványa. Hal- és madárvilágával is gazdag, fogható fajok között szerepel az amur, ponty, compó, harcsa, csuka, fogas süllő, dévérkeszeg stb. Medrének átlagos mélyége 1 méter, iszapos, hínárnövényekkel kismértékben benőtt a nyári hónapokban.

  • I. sz. bányató Sárospatak 4087/3 hrsz-ú bányató

    A tó jellegét tekintve agyagbánya tó. Területe 0.8 ha. Sárospatak belterületén, a Gárdonyi út mellett helyezkedik el. Füves partja kialakított horgászhelyekkel rendelkezik. Személygépkocsival jól megközelíthető.

  • Hernád folyó és a Kis-Hernád (Bársonyos patak)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Hernád Szlovákia területén ered és magyar területen torkollik a Sajóba. A hazai mederszakasz hossza 118,4 km. A meder átlagos szélessége kis vízhozam mellett 35 méter. A víz gyors folyású, oxigéndús. Elsősorban harcsás víz, de megtalálható benne a paduc, a márna, a ponty, a csuka és a süllő is. A Hernád folyó a Bársonyos és Csíkos patakokkal együtt horgászható.

  • Határér csatorna

    A csatorna a Bodrog folyót köti össze a Pácini -Karcsával és a Karcsai- Karcsával.

  • Gólem-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.

  • Debreceni-tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.

  • Emődi kavicsbányató I.-II.-III.

    Szervezetünk korábban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Üzemi Horgász Egyesületként, később Húsos Horgász Egyesület, majd 2002. december 20-tól – vezetőség, név, székhely módosítását követően – Emődi Horgász Egyesület néven gyakorolja a halászati jogot a fent nevezett vízterületen.

    Egyesületünk 1989-ben szerzett halászati jogot az Emőd I. II. III. kavicsbánya tavakra.
    A vízterület nagysága: 46,3 ha.

    Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.

    Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.

    Az emődi kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
    • a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
    • horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
    • megközelíthetősége,
    • településtől való távolsága

    Tavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.

    Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.

    Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.

    Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén az M 3-as és az M 30-as autópálya mellett, Emőd város közigazgatási határán belül, a város központjától 4 km-re helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.

  • Emődi kavicsbányató IV.,V.,VI.,VII.

    Egyesületünk 2018-ban nyert halgazdálkodási jogot az Emőd IV., V., VI., VII. kavicsbánya tavakra. A terület nagysága: 41,6 ha.

    Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.

    Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.

    Az újonnan – hasznosításra – elnyert kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
    • a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
    • horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
    • megközelíthetősége,
    • településtől való távolsága

    Tavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.

    Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.

    Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.

    Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.

  • Bodrog folyó országhatártól a Tiszába torkollásig

    A Bodrog folyó az alacsony Tátra és a Kárpátok észak-keleti részének gyűjtővize. Az Alföldre érve a terepviszonyokat követve rendkívüli kanyargós jó halnevelő képességgel rendelkező vízfelület, mely közepes áradáskor is megtölti az ártérben lévő holtágait elősegítve ezzel – amennyiben szerencsés időben van az áradás, a halállomány regenerációját.
    Jellemző halai keszegfélék, élén a jásszal, ponty, süllő, harcsa és évjárattól függően a csuka is.
    Népszerűségét a szinte mindenkor fogható fehér hal állománya, illetve a viszonylag könnyen megközelíthető jobb partja adja.

  • Bodroghalászi (Szőlőskei) holtág

    Sárospataktól a bal oldali töltésen haladva érhetjük el a 3 bögéből álló holtágrendszert, mely a könnyen megmerülő holtágak jellemzőit képviseli. A tavaszi telepítések a vízjárástól függően alakítják a mindenevő halak állományszerkezetét és megfelelő vízállás mellett, különösen a csuka szezonális foghatósága vonzza a jó tájékozottsággal rendelkező horgászokat.