Süllő horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Süllő szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Hármas-Körös folyó a a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásától (árvízkapu-ág) lefele az Aranyosi-holtág betorkollásáig
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hunyadi tó (Gyula 1894 hrsz.)
A hunyadi tó egy sporthorgász víz . Csak sporthorgászat és versenyek edzések rendezése lehet rajta. Hal elvivős engedély nincs kiadva a tóra.
Adatlap megnyitása →Hunyai homokbányató
3 ha területű homokbányató. Fogható halfajok: ponty, amur, harcsa, süllő, busa, keszegfélék, ezüstkárász. Törpeharcsa mentes víz.
Adatlap megnyitása →Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm
A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától, 59,9 fkm-től az 54,8 fkm-ig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Nagykunsági-öntöző főcsatorna betorkollásától lefele a Hármas-Körösbe torkollásig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától lefele az ecsegfalvi közúti hídig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös.
Adatlap megnyitása →Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelős
Adatlap megnyitása →Gyulai Paradicsomi tó
Szép környezeti adottságokkal rendekező horgászvíz. A tavon foglalt hely nincs.
Adatlap megnyitása →Gyulai téglagyári anyaggödör
A bányató önálló helyrajzi számon( Gyula 0272/187) helyezkedik el ,területe 2,52 ha.
Adatlap megnyitása →Gyulai homokbányató (Munkácsy tó)
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1986-ban alakult meg a Munkácsy Horgász Egyesület (MHE) azzal a céllal, hogy igényes szórakozási lehetőséget biztosítson a környék horgászainak egy szervezett és összehangoltan működő horgász szervezet keretein belül. Az
Adatlap megnyitása →Gyigeri-zugi holtág
A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében. Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti
Adatlap megnyitása →Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyo
Adatlap megnyitása →Gerlai holtág
A helyiek körében Ó-Körösként is ismert egykori Fehér-Körös meder egész évben horgászható. Medre a Békéscsaba és Gyula városok között húzódó egykori Vesze település, ma veszelyi kertek mentén ágazik ki az Élővíz csatornából, majd Békéscsaba és Békés
Adatlap megnyitása →Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig
A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart
Adatlap megnyitása →Füzesgyarmati téglagyári gödör, Füzesgyarmat 0320/4,0320/8 hrsz.
A horgásztavaink téglagyári bányászat által létrehozott 3 ha és 3 ha horgászvízből állnak. Horgászható halfajaink: ponty, kisebb mennyiségben amúr, csuka és süllő. Törpeharcsa és ezüstkárász kis mennyiségben fogható. Pontyaink 8 és 12 kg között is fo
Adatlap megnyitása →Fűzfás-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége c
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Erkel tó (Gyula 1365 hrsz.)
Az Erkel horgásztó 2,2 hektáros víz terület átlagban 2,2 mélységű agyagbánya. Gyula város frekventált, jól megközelíthető helyén található. Halállománya főként ponty és keszegfélék ,de nagy számban előfordulnak a ragadozó halk is. Közkedvelt horgászh
Adatlap megnyitása →Fazekas-zugi-főcsatorna
Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége ingadozó. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, teljesen körbeépített, természeti értékeit elvesztett holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelen
Adatlap megnyitása →Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét f
Adatlap megnyitása →Dögös-Kákafoki-főcsatorna a Kákafoki holtági torkolattól felfele a szentesi úti hídig
Nyári vízszint esetén átlagosan 1,5-2,5 m mély. Frekventált, széles, csekély mennyiségű vízinövény borítja medrét, vízminősége egész évben kielégítő. A Kákafoki-holtághoz közel eső szakaszai a leglátogatottabbak, számos horgászállással. Téli időszakb
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.