Süllő horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Süllő szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →
Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségéb
Adatlap megnyitása →Okányi záportározó tó (Okány 0359/12) Dancka-tó
Az okányi településtábla előtt a főúttól nem messze található ez a különleges záportározó-tó
Adatlap megnyitása →
Orosházi Béke homokbánya horgásztó
A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, m
Adatlap megnyitása →Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű
Adatlap megnyitása →Nagyfok-zugi Holt- Körös
Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét r
Adatlap megnyitása →Kétegyházi homokbányató
Egy hektárnál kisebb, művelés alatt nem álló bányató. Ponty telepítése rendszeres.
Adatlap megnyitása →Kétsopronyi homokbányató
Kétsoprony mellett található közel 1 ha kiterjedésű, termelés alól kivont homokbánya. Horgászati lehetőség csak az egyesület saját tagjainak biztosított.
Adatlap megnyitása →Kutas-főcsatorna, Kutas-patak, Kutas-csatorna
A Kutas csatorna a Berettyó folyó bal partján futó, egész évben állandó vízszintű csatorna. 2019-ben az alsó szakasza kikotrásra került, átlagosan 1,3 m mély. Egyes szakaszai növényzettel erősen fedettek. Horgászati szempontból leginább az alsóbb sza
Adatlap megnyitása →Kálló-főcsatorna
Egész évben állandó vízszint jellemzi, erősebb vízáramlással, széles mederszelvénnyel, átlagosan 1,5 m mély. Vízinövényzettel csekélyebb mértékben borított. Halállománya gazdag, a békés és ragadozó fajok többségét reprezentálja, gyakran szebb, olykor
Adatlap megnyitása →Kocsorhegyi (Borbély-zugi) holtág
A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága, időszakos vízjárással. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, aszályos években akár teljesen kiszáradhat. Szélessége 50 méter, átlagos vízmélység
Adatlap megnyitása →Kondorosi anyaggödör
A vízterület Kondoros külterületén, Kondoros és Hunya települések között található volt homokbánya tó. Az egyesület által hasznosított vízterület nagysága 10 ha. Megközelíthető a 44 sz. főútról , ahonnan Kondoros irányából Békéscsaba felé haladva a 9
Adatlap megnyitása →Kevermesi sóderbányatavak
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 4,62 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal b
Adatlap megnyitása →
KHESZ Fás-tó
A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő bes
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Kevermesi sóderbánya tó II
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 5 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal bír
Adatlap megnyitása →Kecskés-zugi Holt-Sebes-Körös holtág
Vésztőn Külterületén a Holt- Sebes Körös szabályozásával létrehozott holtág.
Adatlap megnyitása →Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület
Adatlap megnyitása →Kacsa-tó (Szarvas 288 hrsz.)
Tó
Adatlap megnyitása →Kakat-főcsatorna (a Kisújszállási köves úttól a Hortobágy-Berettyóba betorkollásig torkolatig)
A Kakat főcsatorna nagyobb részben Jász-Nagykun-Szolnok megye, kisebb részben Békés megye területén húzódik, összefolyás előtti alsó szakasza a két megye határán fut. Közkedveltebb parti horgászhelyei a Kisújszállás-Ecsegfalva közötti közút melletti
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az összefolyástól a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.