A Tassi V-VI-os vízterület szeretettel várja a horgászni vágyókat! A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Dunaág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart. A zsilipen történő vízeresztéskor az oxigénben gazdag folyóvíz szinte valamennyi halfajt vonzza, de különösen szívesen tartózkodik a kősüllő, a süllő, a menyhal, a balin, a keszegfélék és a kárász. A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget csúcsától, déli határától a Nagy-Duna torkolatánál lévő 0-ás folyamkilométer-kőig, ill. a vízterület határának kétoldali kijelölési vonaláig tart. Ide tartozik a horgászok által kedvelt, igen változatos vízterület, az un. Turbina öböl része is, ez egy csendesebb vizű dunai öböl, melyet különböző évszakokban más és más halfajok, így a pontyok, csukák, a süllők és nagyobb a keszegcsapatok is szívesen keresik fel. A Tassi vizeken a Duna szinte teljes halfaunája megtalálható, melyet a hasznosítást, halgazdálkodást végző HOFESZ rendszeres ponty és ragadozó telepítésekkel is növel. A vízterület kedvelt a ragadozó horgászok körében, ennek az oka egyszerű: ahol sok a keszegféle ott a ragadozók is terített asztalt találnak. Süllőt, kősüllőt az V-ös vízen, az optimális, közepes sebességű vízfolyás mellett jó eséllyel lehet fogni az őszi és enyhébb téli és télvégi hónapokban. A csuka fogására szintén ebben az időszakban lehet leginkább számítani a Turbina-öböl, illetve a VI-osra befolyó patak környékén, de szép példányok az év bármely szakában horogra akadhatnak. A balinok sok esetben csoportos vadászatot indítanak az öbölben. A méretesebb 4-5 kg körüli pontyokra az Osztó-sziget csúcsánál és a vele szemben lévő oldalon a betonfal vége utáni kövezéseken számíthatunk. A tavasztól-őszig tartó időszakban, jó fogási esélyek mellett az ügyesebbek könnyen megfogják a napi 10 kg-os megengedett mennyiséget, a keszegfélékből. A Közép-Dunára jellemző keszeg fajok szinte mindegyike horogra akadhat, legjellemzőbb a karika és dévérkeszeg, a bodorka, valamint nyáron sokszor átveszi a vezető szerepet a jászkeszeg. Olykor fogni lehet leánykoncérokat is, melyről tudni kell, hogy védett halfaj és így megfogása után rögtön vissza kell helyezni a vízbe. Az V-ös vízen a menyhal fogása általában novemberben indul el, és a jégmentes teleken december és január-február hónapban is esélyekkel zsákmányolható. A vízterület partszakaszai a horgászok mellett a kirándulni, sétálni vágyók számára is szép természeti környezetet, kellemes kikapcsolódást biztosítanak. A horgászhelyek jó megközelíthetősége mellett, a vízterület hasznosítója a kulturált környezet kialakítása érdekében is tesz. Minden év tavaszán a tassi vizeken rendszeresen horgászók a MOHOSZ környezetvédelmi napja keretében tisztítják, karbantartják a vízterület partszakaszait. Ugyanezen a napon kerül minden évben megrendezésre a Tassi Környezetvédelmi Horgász Kupa verseny.Várjuk és szívesen látjuk a Tassi V-ös és VI-os vízre látogató horgászokat, kirándulókat.
Halfaj: Menyhal
-
Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
-
Baja Kamarás Duna
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
-
Sebes-Körös 0-58,56 fkm-ig
A Sebes-Körös a 19. század közepéig kiöntéseivel a Kis-sárrét láprétjeit táplálta, amelyben Körösszakál-Biharugra után terült szét, majd csak Vésztőtől vájva mélyebb utat magának. A vízszabályozáskor a mocsárvilágon keresztül egy új medret ástak a folyónak, így szárítva ki a vízjárta területeket. Ez a Kis-sárréten keresztülfutó, sok helyen teljesen egyenes vonalvezetésű mesterséges meder jelenti ma a Sebes-Körös hazai szakaszának döntő részét. Kanyargósabbá csak Szeghalom térségétől válik: innen helyenként már eredeti ágyában keresi kapcsolatát a Köröstarcsa felől délnyugati irányból érkező Kettős-Körössel.
Sokak véleménye, hogy az erőteljes tájátalakító hatások ellenére a Sebes-Körös a vízrendszer „legélőbb” folyója maradt. Kétségtelen tény, hogy a Körös-vidék élővizei közül ez a víz őrizte meg leginkább a nevében is fémjelzett „sebes” vízmozgását, ami egykor a Körösök általánosan karakteres tulajdonsága volt. Ennek megfelelően a Sebes-Körös leginkább a márna szinttáj folyója, ezt a jellemzőjét a Körösladánynál lévő duzzasztó is csak egy rövid, néhány kilométeres felvízi szakaszon képes befolyásolni.
Ez a gyorsabb, „élőbb” vízmozgás az ökoszisztémára is kedvező hatást gyakorol. A Sebes-Körösnek rendkívül fauna-gazdag a halállománya, ami a horgászatban számottevő és a természetvédelmileg jelentős fajokban egyaránt megmutatkozik. A Sebes-Körös régóta nevezetes igazi vadvízi süllőiről, balinjairól, pontyairól, márnáiról, domolykóiról, paducairól, illetve védett bucóiról, csíkhalairól. A Körösszakálnál lévő fenékgát alatt még az sem egyedi (bár ritka) eset, hogy olykor egy-egy kisebb termetű sebes-pisztráng is a horogra kerül, de volt már példa három kiló feletti példány pergetve történő fogására is a körösladányi duzzasztónál.
A Sebes-Körös – sok egyneműsége ellenére – kiváló élőhelyeket kínál a halak számára. A kettős-körösi összefolyástól Körösladányig tartó szakasz a folyó legmélyebb részét jelenti, e terület híresen sok akadót, kiváló haltanyákat vonultat fel, de a körösladányi duzzasztó felett becsatlakozó Berettyó folyó limányló torkolata szintén legendás horgászhelyszín. A duzzasztó felett néhány kilométeren meglassuló folyó Fokköz után már ismét érezteti gyors mozgását, ami a felsőbb részek felé haladva egyre markánsabbá válik. Újiráztól határozottan egy domolykós, paducos víz jellemzőit kezdi mutatni, Komáditól pedig az egyre zátonyosabb mederben surrogva siető víz sok helyen már hosszanti irányban gázolható, remek lehetőségeket biztosítva a legyezős horgászathoz is.
Ezeken a felső szakaszokon a halállomány összetétele már abszolút szinttáj-specifikussá válik, a hidakról sokszor figyelhetőek meg domolykók és paducok népes rajai. A márna és a süllő szintén gyakori, ám jobban rejtőző lakója a felsőbb részeknek, az alsóbb szakaszt jobban kedvelő fajok – mint a csuka, a harcsa, a kárász és a ponty már ritkábban fordulnak elő. A horgászok kezében gyakran kerülnek olyan kevésbé ismert fajok, mint a szilvaorrú keszeg, a sujtásos küsz, nyúldomolyó.
-
Tiszakarádi holtág
A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 37. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád községhez tartozik . Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha. Fel-iszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége jelentős. A holtág a gyakori árvízi elöntések miatt egyre jobban feliszapolódik, szabad vízfelülete folyamatosan csökken. Vízpótlása árhullámokból történik. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.
A vízhez önállóan területi jegy nem vásárolható, a tiszai jegy birtokában horgászható. -
Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 477-440 fkm közötti szakasza
A Tisza folyó 440-477 fkm közötti szakaszt több horgász a Geleji szakasznak ismerik.
Átlagos vízmélysége egy folyó víznek megfelelően változatos.
Mint minden Tisza szakasz, a mi szakaszunk is rendkívüli halállománnyal rendelkezik. Szinte minden halfauna megtalálható, és fogható. A Megyei Szövetség a MOHOSZ támogatásával kecsege telepítést is végzet, hogy újra fogható legyen ez a nemes hal a Tisza folyóban -
Kesznyéteni Erőmű csatorna
Vadvízi kaland a Hernád kapujában: Köszöntjük a Kesznyéteni Erőmű-csatornán!
Ez a vízterület nem egy átlagos csatorna. Aki ide látogat, az a valódi vadvízi horgászat élményét kapja. A víz folyamatos mozgása, az erőmű adta sajátos dinamika és a változatos mederalakulatok olyan életteret biztosítanak, ahol a halak erősebbek, vadabbak és rafináltabbak a megszokottnál.
Itt nem „tápos” pontyokra, hanem igazi folyóvízi harcosokra kell számítani. A csatorna mélye és a gyorsabb sodrású szakaszai tartogatják az igazi kincseket:
A víz mozgása miatt a balinok ezüstös villámként rabolnak a felszínen, a kövezések mentén pedig kapitális süllők és csukák leselkednek a prédára. A csatorna nem szűkölködik harcsákban sem. A „vadvízi bajszosok” ereje a folyóvízben hatványozott, így minden fárasztás életre szóló élményt nyújt. A csatorna pontyai és óriás dévérkeszegei híresek arról, hogy nem adják könnyen magukat. A tiszta víz és a bőséges táplálékforrás miatt gyönyörű, egészséges és rendkívül izmos példányokkal találkozhatnak a sporttársak.
A Kesznyéteni Erőmű-csatorna minden évszakban mást arcát mutatja. A tavaszi ébredéstől a nyári esti pergetéseken át az őszi nagyhalas várakozásokig a víz állandó izgalmat kínál. Itt nincs két ugyanolyan nap, és nincs két ugyanolyan kapás. Ez a víz a türelmes és a természetet tisztelő horgászokat gazdagon megjutalmazza.
Váltsa meg területi jegyét még ma, és mérje össze erejét a csatorna vad halaival!Várjuk szeretettel a parton!
Tiszalúci Sporthorgász Egyesület – Ahol a víz az úr, a hal pedig társ a kalandban.
-
Hernád folyó és a Kis-Hernád (Bársonyos patak)
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Hernád Szlovákia területén ered és magyar területen torkollik a Sajóba. A hazai mederszakasz hossza 118,4 km. A meder átlagos szélessége kis vízhozam mellett 35 méter. A víz gyors folyású, oxigéndús. Elsősorban harcsás víz, de megtalálható benne a paduc, a márna, a ponty, a csuka és a süllő is. A Hernád folyó a Bársonyos és Csíkos patakokkal együtt horgászható. -
Bódva patak
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A Bódva patak a Szlovák-Érchegység déli területén ered, felső szakasza a Tornai karsztvidék területére esik, ebből eredően vízminősége karbonátos jellegű. Magyarország területére Hídvégardó határán lép be. A Bódva patak magyarországi szakaszának hossza 61 km. Boldva község területén torkollik be a Sajó folyóba. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka.