Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni.
Halfaj: Harcsa
-
Görbeéri-tó
-
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.
A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.
-
Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.
-
Újudvari tó (Lajta-Hanság)
Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.
-
Új Börcsi tó
A tó az M1-es autópálya építésekor került kialakításra. A vízjogi engedély szerinti területe 1 hektár. Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Pálmajori-csatorna biztosítja.
A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, keszeg, compó és kárász.
-
Öttevény kicsi tó
Öttevény községtől keletre, annak határában elterülő közepes kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval termelték ki, de a kitermelést évtizedekkel ezelőtt beszüntették.
A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. A meder talaja kavicsos, iszapos, a talajvíz szintjének változása 50 cm-es vízszint ingadozást okoz. Mivel a kavicsbánya nem mély, a part sem meredek. A partot a növényzet már benőtte, fák, bokrok és nád található. A vízpart közelében nád, sás és mérsékelten hínár található.
Halállománya ponty, csuka, ezüstkárász, keszeg (főleg bodorka), amúr.
-
Öttevény nagy tó 075/24 hrsz
Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, a tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A meder talaja kavics, a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.
Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 47,7 kg-os busa volt, de minden évben több 10 kg feletti ponty és amur is horogra kerül és fogtak benne 10 kg feletti csukát is.
-
Vámosszabadi kavicsbányató
Egyesületünk a helyi lakosság kultúrált kikapcsolódását szolgálja. Két horgásztóval rendelkezünk a Győr melletti Vámosszabadi község belterületén. Az egyik vizünk egy mélyebb ( 4-8 m vízmélységű) kavicsbánya tó, míg a másik tavunk egy kisebb kiterjedésű ( 1-2 m vízmélységű) tó. A nagyobb tóban ponty, amur, csuka, süllő fogható, míg a kisebb „gyermekhorgásztóban” főként keszeg és kárász állomány színesíti a fogást.
Az átlagos éves fogás egyesületünkben átlagosan 25-30 kg közötti. Taglétszámunk közel 60 tag felnőttből, 10-20 gyermek és -ifjúsági horgászból tevődik össze.