Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Harcsa

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Esztergomi Kis-Dunaág

    Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.

  • Dubnik-Salakos tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.).
    Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Dubnik-tó- Szivattyús-tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.). Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty, amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Cseke-tó Tata

    HORGÁSZEGYESÜLETÜNK, HORGÁSZVIZEINK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

    Tisztelt érdeklődő, kedves Horgásztárs!
    A közel 100 éves múlttal rendelkező horgászegyesületünk, Komárom-Esztergom vármegyében Tatán – a Gerecse és Vértes hegységek találkozásánál – egyedülálló, csodálatos természeti környezetben található. Városunk kiemelkedő természeti értéke az egy főre jutó zöldterület nagysága, megközelítőleg 150 m2/fő.
    Az Egyesületünk kezelésében lévő Cseke-tó, városunk egyik turisztikai neve-zetessége, a festői szépségű Angol-parkban található horgásztó, fő horgászvizünk.
    Átlagos vízmélysége 140-160 cm. A tó körül húzódó, mintegy 2.5 km hosszú sétány kellemes lehetőséget nyújt kényelmes sétákhoz. Ideális helyszínt biztosít különböző szabadtéri sporttevékenységnek, mint a kerékpározás, vagy az oly népszerű futásnak is. A kihelyezett padokon megpihenve, látogatóink gyönyörködhetnek a minket körülvevő csodálatos természet a növény és állatvilág mindig lenyűgöző látványában. Horgászházunk közelében jól felszerelt szabadtéri gyermekjátszótér és gumiburkolattal ellátott „D” típusú sportpark áll az érdeklődők rendelkezésére.
    A Tatai Sporthorgász és Környezetvédő Egyesületet 1929-ben alapították. Azóta folyamatosan működő, nonprofit társadalmi szervezet. Egyesületünk célja, a kezelésünkbe tartozó horgászvizek természeti értékeinek, az ökológiai egyensúly és a biodiverzitás fenntartásának segítése, az élővilág védelme a tó vízi- és vízparti környezetének megóvása. Horgászegyesületünk fő feladata a sporthorgászat feltételeinek biztosítása az őshonos halállomány telepítése, őrzése, védelme és gyarapítása.
    Egyesületünk nyílt gyermek, ifjúsági, továbbá nappali és éjszakai felnőtt horgászversenyek rendezésével népszerűsíti a horgászsportot. Lehetőséget és helyszínt biztosítunk vállalatok, csoportok, civil szervezetek számára szabadidős programok (családi nap, csapatépítő összejövetelek) lebonyolítására. A szükséges feltételek megléte esetén, halfogó versenyek megrendezését is vállaljuk.
    A horgászház melletti területen szabadtéri főzési, szalonnasütési lehetőség áll rendelkezésre, melyek előzetes egyeztetés után, csekély térítési díj ellenében vehetők igénybe. A kihelyezett kerti bútorokat bárki szabadon használhatja. A kikötőben lévő horgászcsónakokat kizárólag egyesületünk tagjai, horgászati céllal vehetik igénybe.

    Horgászegyesületünk egyesített vízterületein (Cseke-tó, Által-ér, Fényes-patak) rekreációs célú horgászati tevékenység gyakorlásához; éves, illetve időszaki területi jegy (napijegy) váltása szükséges. Területi jegyet váltani – a gyermek és a turista állami jeggyel rendelkezők – kivételével érvényes horgászokmányok (Magyar Horgászkártya, Állami Horgászjegy és Fogási Napló, (vagy turista állami horgász-jegy) birtokában lehet. Rendelkezni kell továbbá a 2023. évre igazolt MOHOSZ szervezeti egyesületi tagsággal. Az okmányokat bemutató horgásznak, fényképes személyazonosító okmánnyal szükséges igazolnia magát. NAPIJEGY vásárolható egyénileg elektronikus úton a MOHOSZ HORINFO szakrendszerében, vagy – akár elővételben is – a Tatai SZÁK Horgászboltban.

    Az időszaki területi jegy (napijegy) igénybevételével történő horgászat szabályai, használható készségek, megtartható halfajták darabszám- méret és mennyiségi korlátozásai, továbbá árjegyzéke a Helyi Horgászrendben olvashatók!

    Egyesületünk vezetősége és munkatársaink nevében, jó egészséget, sok szabadidőt és szép horgászélményeket kívánunk a 2023. évi horgásszezonra!

  • Bokodi Öreg-tó

    Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Bokodi Öreg tó mellett, az Erőműi tavon és a Pénzespataki XVI/1-es tavon.

    A Bokodi Öreg-tó az Által-ér felduzzasztásával keletkezett. A XIX. századi katonai térképeken már a mai helyén létezett, tavas, mocsaras jelleggel. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott.

  • Bánhidai hűtőtó Tatabányai Hőerőmű hűtőtava

    A tavat Komárom Esztergom Megye legnagyobb vízfolyásának, a Vértes hegység lábánál eredő 47,5 Km hosszú Által ér tatabányára érkező szakaszának a felduzzasztásával hozták létre a múlt század első harmadában az 1930-as években. A mesterségesen kotort medencét felduzzasztották, s abba terelőgátakat telepítettek, melyek az erőmű hűtésére szolgáló víz terelését oldotta meg. A tó 80 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt leeresztve, lehalászva nem volt! ŐS VÍZ!!! 2004 végéig meleg vizes tóként működött. A Bánhidai II Erőmű leállása óta hideg vízü tározó.

    A tó közepén gátrendszerrel.
    Fenékviszonyok: köves és iszapos tófenék váltakozva.
    A CENI északi és déli partján 254 stég található, melyeken felépítményként horgászházak találhatóak. Kitűnő, többnyire etetett horgászhelyek. A fogási eredmények
    a Ráckevei holtág fogási eredményeivel vetekszik, napjainkban megelőzi.

  • Búbánat-völgyi Kerek tó

    Területi jegy „Napi” a Haluska Étteremben váltható a tó nyitva tartási idejében. (Nyitva tartási időt a helyihorgászrend tartalmazza)
    Területi jegy „Éves” a Csőri-csali Horgászboltban váltható. (2500 Esztergom, Rudinay tér 3.)

  • 6-os tó

    A Császári HE saját tulajdonában található közel 9 hektáros horgászvízben változatos halfauna várja a horgászokat.

  • Zagyva-folyó középső szakasza

    A Zagyva folyó az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. A teljes hossza 179.4 km A Zaggyva folyó középső szakasza a Jobbágyi közúti hídtól a Jászberényi vasúti (vashíd-ig) terjed.