Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Harcsa

  • Mosonújhelyi II. kavicsbánya tó

    Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el ez a nagy kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki.

    A tó egybefüggő, nagy kiterjedésű téglalap alakú, növényzettől mentes vízfelület, ennek következtében egy pontról az egész víz jól belátható. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, halállománya ponty, amur, ezüst kárász. Mélysége néhol eléri a 6 métert, de az átlagmélység 4 m. A meder talaja kavics, így a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okozhat. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felöli oldalon a partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.

    A vízpartot gépkocsival meg lehet közelíteni.

  • Mórichidai-Kaszalapi kavicsbányató

    Szeretem bemutatni nagyon kis létszámmal de nagyon rég óta működő és családias egyesületünket ahol egy kis horgásztó mundanyiunk szívünk csücske. rendszeresen takarított a tagok gondosan figyelnek a halak állapotára illetve a viz színvonalára/tisztaságára.

  • Móvári vártó és Óvári Malomág

    Országhatár után a Lajta Folyóból zsilipezéssel kiágazó. Mosonmagyaróvárnál szintén zsilipeléssel visszavezetett csatorna. Lassú folyása lehetővé teszi az úszós horgászatot.

  • Mosonszolnok II.tó

    Körülbelül 2 hektáros vízfelület.

    Átlagos vízmélység 3 méter.

    A part csak részben közelíthető meg gépjárművel. Maximum távolság amit gyalog kell megtennünk 40-50 méter.

    Halállomány.

    Nagyobb testű pontyok és amúrok jellemzik. A nagy tóhoz képest kevesebb a fehér hal állomány.

    Etető hajó használata megengedett.

    Csónak használata nem engedélyezett.

  • Mosonszolnoki I. tó

    Mosonszolnoki Nagybánya tó

    Magyarország északnyugati határvidékén, Mosonmagyaróvár szomszédságában, Mosonszolnokon jól halasított, gyönyörűen rendben tartott tó várja a horgászokat.
    A tó jelentős múltra tekint vissza. 1957-ben, amikor újjá építették a Szombathelyet Hegyeshalommal összekötő vasutat, innét termelték ki a beruházáshoz szükséges kavicsot. A kavics elhordását követően gödör maradt, amely megtelt vízzel. Ezt követően kezdődött meg a horgász hasznosítás. Elmondható, hogy a víz minden időben a településen és a környéken élők szellemi és fizikai kikapcsolódását szolgálta. Később, a megújulás a szervezeten túl a vízpartot is elérte, tavunk a 2011-es évben sok változáson ment keresztül. A legnagyobb fordulat, hogy az önkormányzat megvásárolta a tavunkat, biztosítva ezzel az Mosonszolnoki Horgász Egyesület jövőbeni fennmaradását. Ezt követően a régi, tájba nem illő horgászkunyhók elbontásra kerültek és tereprendezés valósult meg. Eltávolításra került a mederfenék felső 30-40 centiméterében lerakódott iszap és falevél. Ezzel egyben egy hosszú távú vízminőség javulását segítve elő. A napjainkban a tópartra érkezőket immár kulturált környezet és parkosított vízparti sétány fogadja. A tűző nap, vagy a csepergő eső elől szemnek nagyon tetszetős beállók alá bújhatunk el. A vízparti növényzet gondozott, a hulladékgyűjtők ürítése és a fűnyírás rendszeres. Az átlagos vízmélység kettő méter, ugyanakkor a mederben vannak nagyobb mélységek is.

    3,5 hektáros vízfelület.

    A tóhoz aszfaltozott útburkolat vezet ki, ami teljesen körbe járható murvás útfelület, parkosított part, nádfedeles beülők. gépjárművel közvetlenül a vízpart mellett parkolhatunk. Akadó mentes, kavicsos meder. Átlag vízmélység 2m.

    Megközelítés:

    Gépkocsival a tó Győr-Mosonmagyaróvár és Szombathely – Csorna útirányokból közelíthető meg.
    Győrből az 1-es sz. főúton Mosonmagyaróvárra megérkezve a 86-os számú főútra kell rátérni, majd a várost elhagyva, az autópályát követően jobb oldalon lesz Mosonszolnok, amelyre az útirányt jelző KRESZ tábla is felhívja a figyelmet. A főútról négy kilométeres bekötőúton érünk a településre, ahová a Szabadság út vezet be. Erről a temetőnél kell lefordulni Sport utcába, majd a Petőfi út, Kázméri út, útvonalon haladva, a vasúti átkelőhelyet elhagyva, jobbra kanyarodva, jó minőségű kavicsos úton érkezünk meg a nagy tóhoz. Amennyiben az M1-es autópályán érkezünk, nem kell bemenni Mosonmagyaróvárra, hanem a sztrádáról egyből a 86-os számú főútra lehet térni.
    Szombathely – Csorna felől érkezve a 86-os számú főútról be kell kanyarodni Mosonszolnokra, innét a tóhoz történő eljutás megegyezik a másik útvonaléval.
    A nagy tó vasúton is jól megközelíthető, a Mosonszolnoki vasútállomás a tó szomszédságában van. Oda és haza utazáshoz a MÁV menetrend szerinti 16-os számú Szombathely – Csorna – Hegyeshalom vasútvonal viszonylatait érdemes tanulmányozni

    Halállomány:

    Az intenzív telepítésnek köszönhetően tavunkon a ponty dominál. Sokrétű fehér hal jelen létének köszönhetően a gyermek horgászok sem fognak tavunkon unatkozni. Az elszaporodott szürke harcsákat darab szám és méret korlátozás nélkül vihetik el a horgászok.

    Kizárólag az egyesület tagjai vihetnek el halat a tóból!

    Etető hajó használata megengedett.

    Csónak használata nem engedélyezett.

  • Mosonújhelyi I. kavicsbánya tó

    Mosonújhelytől észak-nyugatra, az 1-es főút mellett helyezkedik el a közepes kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot kanalas kotróval termelték ki.

    A tó egybefüggő, közepes nagyságú, négyzet alakú víz, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontról az egész víz jól belátható. A vízfelület növényzettől mentes, partszélben kevés nád, hínár található. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik. Mélysége néhol eléri a 4 métert, de az átlag mélység 3 m körüli, amelyben a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A meder talaja kavics, vékony rétegű iszappal. A part szintén kavicsos, a kavicsbányákra jellemző becsúszott, lejtős jellegű. Az országút felöli oldal visszatöltött föld, nagyon meredek lejtéssel kialakítva. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.

  • Mosoni Duna holtág (Győr)

    A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Hossza 3,8 km, átlagos szélessége 75 m területe 21 hektár, átlagos vízmélysége 1,7 m. Vízpótlása a Mosoni-Dunából, annak közepes vízállása esetén megoldott. A Mosoni-Dunával a kapcsolatot a felső végén egy árvízkapuként kialakított, kis vízijárművel átjárható beeresztő zsilip, és az alsó végén egy leeresztő zsilip biztosítja. A zsilipek állításával a holtág vízszintje korlátozottan szabályozható, azonban jelentős átöblítésre kevés lehetőség adódik. Az alsó Szigetközi mentett oldali vízrendszer rehabilitációját követően a Révfalui csatornán át korlátozott vízpótlás biztosított. A holtág vízállását két helyen észlelik. Vizének minőségét rendszeresen vizsgálják, mivel a közelben helyezkedik el Győr város révfalui vízbázisa. A holtág jelentős tájformáló szerepet tölt be. Hasznosításai: horgászat, vízparti üdülés, belvíztározás. Árvíz esetén, amennyiben szükség van rá a torkolati zsilipnél kialakított szivattyúállásnál szivattyúzással a vízszintje csökkenthető.

  • Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna

    A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a csatornában. Nagyon felkapott horgászhely, vadregényes táj, és általában a fogás sem marad el.

  • Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig

    Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.

  • Mosoni Duna folyó és vízrendszere

    Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter.
    A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a ponty, keszeg, és a rablóhal állománya. A folyó sok kapitális hallal adományozta már meg a megye horgászait, nem ritkák a 10 kg feletti pontyok, és amurok. A Mosoni-Duna természeti szépségének, és halfaunájának köszönhetően a megye egyik legkedveltebb horgászvize.