Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Harcsa

  • Sarródi IV.sz. bányató

    A vízterület megnevezése: Sarródi IV.számú bányató
    Víztérkód: 08-0207-1-1
    A vízterület azonosító adatai:
    Elhelyezkedés: Sarród Község külterületén
    HRSZ: 0293/3
    A halászati jog hasznosítójának címe:
    Sarródi Sóder Kft
    9435 Sarród Fő utca 63.
    A halgazdálkodási jogot a Sarródi Sóder Kft, mint alhaszonbérbeadó, alhaszonbérletbe adta, a Szövetkezeti HE (9435 Sarród Rákóczi utca 8; képviselő:Papp Gyula titkár), mint alhaszonbérlő részére, a felek között 2018.június 4.-én kelt szerződés alapján.
    A vízterület nagysága: Jelenleg 90.033 m2 (9,0033 ha).
    A tó Sarród község külterületi részén,Nyárliget közelében, lakott területtől 5-6km-re helyezkedik el. A tavat északról és nyugatról egyéni gazdálkodó tulajdonában lévő, mezőgazdasági művelés alá vont szántó terület, a dél-keleti oldalon pedig a sarródi III.számú bányató határolja. A tavat a 8321.számú közútról, Fertődről Pamhagen irányába haladva, majd határátkelp előtt, az utlsó földútra balra befordulva,jól karbantartott földúton(2km) lehet megközelíteni. Az ingatlan a Sarródi Sóder Kft 1/1 tulajdonában van. Az egyesület és a tulajdonos között hosszútávú bérleti szerződés van érvényben.
    Az ingatlan területének nagysága 90033 m2, ebből a tó vízfelületének nagysága jelenleg kb. 43500 m2. A maradék terület részben helyreállított rézsű, náddal és fákkal szegélyezett vízpart, valamint kialakított pihenő hely. A rézsűt és a partszakaszt az egyesület tagjainak a segítségével tartjuk karban.
    A tavat csapadékvíz, csurgalék és talajvíz táplálja. A vízszint a mindenkori időjárási és éghajlati viszonyok és a Hanság csatorna vízállásának a függvényében változó.

  • Sopronkövesdi tó

    A Sopronkövesdi szabadidő tó hasznosításának elsődleges célja az, hogy a tagok részére biztosítsuk a sikeres halfogás feltételeit, valamint hozzátartozóik, vendégeik és a település lakosai számára a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges környezetet. Ezen cél érdekében parkosított és pihenésre alkalmas környezetet kívánunk teremteni. Tervszerű és kontrollált hal telepítést kívánunk folytatni, úgy, hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát megóvjuk, sőt azon javíthassunk.

  • Sarródi III.sz. bányató

    A vízterület megnevezése: Sarródi III.számú bányató
    Víztérkód: 08-0206-1-4
    A vízterület azonosító adatai:
    Elhelyezkedés: Sarród Község külterületén
    HRSZ: 0244/7
    A halászati jog hasznosítójának címe:
    Szövetkezeti Horgász Egyesület
    9435 Sarród Rákóczi u.8
    A vízterület nagysága: Jelenleg 1.8200 m2 (1,82 ha).
    A vízterület elhelyezkedése, jellemzése:
    A tó Sarród község külterületi részén, lakott területtől 3-4 km-re helyezkedik el. A tavat északról és nyugatról egyéni gazdálkodó tulajdonában lévő, mezőgazdasági művelés alá vont szántó terület, a dél-keleti oldalon pedig a sarródi IV.számú bányató határolja. A tavat a 8321.számú közútról, jól karbantartott földúton lehet megközelíteni. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, az egyesület és a tulajdonosok között hosszútávú bérleti szerződés van érvényben.
    Az ingatlan területének nagysága 37.765 m2, ebből a tó vízfelületének nagysága jelenleg kb. 18.200 m2. A maradék terület részben helyreállított rézsű, náddal és fákkal szegélyezett vízpart.

  • Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)

    A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.

  • Rábca – Régi meder (Mosoni Duna torkolattól a zsilipig)

    Rövid szakasz, bőséges halállomány.

  • Rábca-Hanság vízrendszer

    A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.

  • Rákos patak

    Fertőrákos szélén, a Rákos-patak egykor a Fertő tóba közvetlenül betorkolló szakasza két részletben áll a horgászok rendelkezésére. Mindkét víztest állandó vízszintű csatornára hasonlít, a halösszetételük is azonos.

  • Rábacsanaki kavicsbánya

    Rábacsanak János-majori Horgásztó Hrsz.0122/28
    -térmértéke/ vízterülete (ha): 1,8
    -területe (ha): 2,7521
    -tulajdonosa: Szanyi Horgász Egyesület

  • Rábatamási bányató

    A Rábatamási kavicsbánya tó a Csorna és Vidéke Horgász Egyesület kezelésében lévő horgászvíz. Az egyesület 1967-ben alakult több, kisebb tó horgászainak egyesüléséből. Taglétszáma folyamatosan változott, ahogyan az egyesület kezelésében lévő tavak darabszáma csökkent. Mára kizárólag a Rábatamási Horgásztó tartozik az egyesület kezelésébe. Jelenleg még aktív alapító tagunk is van.
    A Rábatamási kavicsbánya tó Győr-Moson-Sopron Megyében, Csorna és Kapuvár városokat összekötő 85-ös főútvonaltól északra található. A távolabbról érkezők az M1 autópálya irányából is gyorsan megközelíthetik az M85 autóút megépítésének köszönhetően, melyről Farád településnél kell letérni és Kapuvár irányába tovább haladni.
    A nyugodt környezetben található, kavicstermelés alól már régen kivont bányató vízfelszíne 4,5 ha területű. A korábbi kavics kitermelési módszereknek köszönhetően a meder fenék változatos, mélyebb, sekélyebb, törésekkel tagolt. A bányató vízmélysége 2-6 m között változó, vízminősége laboratóriumi vizsgálatok alapján bizonyítottan is kiváló. Partján a tagok által használt, épített statikus horgászhelyek találhatóak, a természetes, kavicsos horgászhelyek száma csekély.
    Az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható, de érdemes a horgászat megkezdése előtt az időpontot a horgászhelyen kifüggesztett telefonszámon egyeztetni.
    A kavicsbánya tó az egyesület által évente két alkalommal kerül telepítésre. Halállományunk nagy részét jellemzően a ponty adja, melyből nem ritkák a 15+ kg-os példányok, de emellett megtalálhatóak még az amur és egyéb keszegfélék. Ragadozó halak tekintetében a süllő és a harcsa zsákmányolására van lehetőség, ez utóbbiból is több nagyobb példány él a tóban.
    A nagyobb példányok tekintetében természetesen a „Catch and release” gyakorlat van érvényben. A kifogást követően a hallal kíméletesen bánva, kizárólag egy gyors fotó erejéig tartva a parton, vissza kell helyezni a tóba. Fajlagos tilalom a ponty horgászatára nem kerül bevezetésre, így azok éven át foghatóak.

  • Rábca – Régi meder (Abda-Pinnyéd)

    A Rábca folyó új medrének kotrásával Győr árvízvédelmét szolgáló zsilipekkel zárható holtág a 80-as években került kialakításra és 2000 óta van az egyesület kezelésében. A víz területre érvényes jegyek vásárlására offline módon van lehetőség az egyesület irodájában munkanapokon 6 – 18, pihenő és ünnepnapokon 6 – 11 óráig.