Garda horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Garda szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Diófás csatorna, Békés, 6929/6,9 hrsz.
Egész évben állandó vízszint jellemzi, de a Dánfoki Üdülőközpont területére eső szakaszán október-április végéig a szivornya üzemeltetési idején kívül alacsonyabb vízállást tartanak. Átlagosan 1,2-2,5 méter mély. Az üdülőközpont és szabadstrand terül
Adatlap megnyitása →Danzugi holtág
A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hárma
Adatlap megnyitása →Körcsönye-csatorna (5808. számú főúttól a Fekete-vízig), mint 02-064-1-1
A hasznosító az 1. a) pontban hivatkozott jogszabályokban és az Országos Horgászrendben foglaltakhoz képest enyhítő szabályozást nem alkalmaz. A helyi horgászrend azon tervezett rendelkezései, amelyek tervezetten a jogszabályban meghatározott korláto
Adatlap megnyitása →
Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (A Duna folyóra vonatkozó napijegy a „Duna folyam 1433,5-1465 fkm; Külső-Béda; Kölkedi-Duna; Mocskos-Duna” alatt található.)
A Duna folyó Baranya megyei szakasza az 1465 fkm-től a déli országhatárig húzódik, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Béda-Karapancsa tájegységhez tartozik nagy része. A horgászok számára a Duna déli szakasza mindig is vonzó volt, amelyet a
Adatlap megnyitása →Dráva folyó Baranya megyei, 68-130,5 fkm közötti szakasza
Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe. A felső külföldi szakaszon összesen 22 víz
Adatlap megnyitása →Tisza folyó Bács-Kiskun megyei, 266,5-258 fkm közötti szakasza
A Tisza a maga sokszínűségével, holtágaival, természeti környezetével hazánk egyik legváltozatosabb folyója. Vadregényes, érintetlen, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik. Partszakaszai is változatosak, vannak sekélyebb, homokos, mély agyagos é
Adatlap megnyitása →Tassi V-VI-os vízterület
A Tassi V-VI-os vízterület szeretettel várja a horgászni vágyókat! A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Dunaág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart.
Adatlap megnyitása →Kalocsa, Sárköz vízrendszer
A Sárköz és Vízrendszere Kecel-Kiskőrös térségében a DVCS-ből kilépve,Szakmár, Kalocsa, Bátya, Dusnok, Sükösd települések érintésével Érsekcsanádnál folyik vissza a Dunába. A fő ágon kívül kettő mellékága van, melyet több kis csatorna köt össze. Legi
Adatlap megnyitása →Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
Adatlap megnyitása →Baja Kamarás Duna
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
Adatlap megnyitása →Sebes-Körös 0-58,56 fkm-ig
A Sebes-Körös a 19. század közepéig kiöntéseivel a Kis-sárrét láprétjeit táplálta, amelyben Körösszakál-Biharugra után terült szét, majd csak Vésztőtől vájva mélyebb utat magának. A vízszabályozáskor a mocsárvilágon keresztül egy új medret ástak a fo
Adatlap megnyitása →Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza
Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felső, 494-477 fkm közötti szakasza
Adatlap megnyitása →Sajó folyó (kesznyéteni közúti hídtól a Tiszába torkollásig)
SAJÓ (A KESZNYÉTENI HÍDTÓL A TISZÁIG)
Adatlap megnyitása →Tiszacsermelyi holtág
A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 35/11. számú átmetszéssel alakult ki. A Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád és Tiszacsermely községekhez tartozik. Hossza 4,3 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha, átlagos vízmély
Adatlap megnyitása →Tisza folyó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 744,85-494 fkm közötti szakasza
A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Folyása hazánk területére érve a sík alföldi tájon lelassul, lerakja hordalékát. A hordalékhalmokat megkerülve kanyargóssá válik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legjelentősebb folyója. Tiszabecsnél érkezik Magyarország és a megye területére, és Tiszado
Adatlap megnyitása →Szabolcsi Holt-Tisza
Szabolcs Község Keleti oldalán helyezkedik el.5,5ha vízterülettel rendelkezik.Átlagos vízmélysége 1,5m.A Holtág déli és nyugati területe horgászható partról.Csónak használata nem megengedett.Megtalálható halfajok:ponty,kárász,szürkeharcsa,keszeg félék.
Adatlap megnyitása →Szajoli Holt-Tisza
Az 77 hektáros tagolt holtág több gáttal elválasztott részből áll. A vizet többnyire nád és sás szegélyezi, így megközelítése nem egyszerű, de a figyelmes horgász jó állásokat talál, és csónakból is pecázhat. A holtág mellett halastó működik, amelybő
Adatlap megnyitása →Nagykunsági-főcsatorna, Tisza-tó zsiliptől Abádszalók Tiszabura közúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken! A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 - 3 m. A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres part
Adatlap megnyitása →NK XII-1 öntöző csatorna Cibakházi szakasza
NK XII-1 -es csatorna elhelyezkedése: Az 1950-es években öntözési célra mesterségesen kialakított, majd a 90-es évektől halgazdálkodási vízterületté nyilvánított öntöző csatorna az elmúlt években a környékbeli és messzebbről érkező horgászok számára
Adatlap megnyitása →Cibakházi holtág
Egyesületünk a Cibakházi Holt-Tisza és az NK XII-1 csatorna cibakházi szakaszának vízkezelője. A Cibakházi Holt-Tisza, Szolnoktól mintegy 30 km-re, déli irányban, a Tisza bal partján található. A leghosszabb mentett oldali holtág, melyet a folyószabá
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.