Garda horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Garda szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Iparcsatorna (Mosoni-Duna)
Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi ko
Adatlap megnyitása →
Hansági főcsatorna
A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit g
Adatlap megnyitása →Dunakiliti és Vajkai holtágak
Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz
Adatlap megnyitása →Dunakiliti mederátvágás
A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Adatlap megnyitása →Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vid
Adatlap megnyitása →Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Duna folyam Adonyi-mellékága
Az Egyesület Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek
Adatlap megnyitása →Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része
Topp-Horgásztó Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet ked
Adatlap megnyitása →Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza
A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén
Adatlap megnyitása →Maros folyó országhatártól a Tiszáig
A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében - a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő
Adatlap megnyitása →Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között)
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig
A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a
Adatlap megnyitása →Algyői főcsatorna
Az Algyői- vagy Fehér-tói csatorna vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan-mesterségesen-biztosítja, szabályozza. A csatorna fontos eleme a térség vízgazdálkodásának. Tápcsatornaként funkcionálva
Adatlap megnyitása →Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségéb
Adatlap megnyitása →
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az összefolyástól a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásától (árvízkapu-ág) lefele az Aranyosi-holtág betorkollásáig
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától, 59,9 fkm-től az 54,8 fkm-ig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét f
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.