Csónakból és partról egyaránt horgászható az egyesület legrégebbi tava. Átlagos vízmélysége 1,8 m. A meder iszapos hol nagyon, hol kevésbé, a halőrházzal szemközti oldalon a nádas előtt nagy kiterjedésű homokos plató található. Ennek meghorgászása csónakból javasolt.
Halfaj: Fehér busa
-
Külső Bédai-holtág
A holtág a Duna jobb parti hullámterén húzódik, közigazgatásilag a Baranya megyei Kölked községhez tartozik, kialakulásának éve nem ismert. Hossza 7,1 km, átlagos szélessége 100 m. Védett természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Árvíz idején vizét a Duna árhullámai frissítik fel. Gát felőli partjának egy részén hétvégi házak állnak, valamint csónakkikötők találhatóak. Magasabb vízállás esetén egy szűk fokon keresztül ki lehet jutni csónakkal a Duna folyóra.
-
Kertalja tó
Aljzata egyenetlen sok törés és plató található benne, a csónakkikötő előtti rész nádtorzsás mely nagyon szép halaknak ad búvóhelyet. Ennek a tónak része az úgynevezett „Szuezi csatorna” is ami 1 km hosszú és mintegy 8 méter széles árkot jelent. Igen vadregényes horgászatban lesz része annak aki kipróbálja, mert tele van jobbnál jobb horgászhelyekkel, bedőlt fák, bokrok adnak menedéket a halaknak. Csónakból és partról is horgászható.
-
Herman Ottó tó
A völgyzárógátas, páratlan környezetben elterülő Herman Ottó tó igen változatos, akadókkal, nádasokkal szegélyezett, számos vízimadárfaj mellett ritka, védett állatoknak is élőhelyet biztosít a tó és környezete. Területét tekintve a második legnagyobb az Orfűi-tavak rendszerében. Nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról, Herman Ottóról kapta, akit sokoldalúsága miatt az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is neveznek. Igen jó a tó süllő és harcsa állománya, amelyek a víz alatti tartások lakói, de eredményesen lehet horgászni pontyra, keszegre és különleges bodorka állományára. A tavat sokszor halrezervátumként emlegetik egyedülálló halfaunája miatt. A Herman Ottó-tó helyi védettségű természetvédelmi területen fekszik és egyben Natura 2000-es védettséget is élvez.
-
Fekete víz (új meder)
A Pécsi-víz torkolattól a Drávába torkollástól visszafelé kb. 50 m-ig tartozik az Egyesületünk kezelésébe a víztest. A nyári időszakban a feldúsult növényzet (békakorsó, vízi tök) miatt csak a fenék küszöbök alatti gödrök horgászhatóak.
-
Fekete víz (Okortól a Pécsi vízig)
Baranya megyében Marócsa községtől északra ered és kelet irányba a Drávába torkollik Drávapalkonyánál.
5,8 ha. területen a partszélét , helyenként sás, nád övezi. -
Domolosi tó
A Domolosi horgásztó Baranya megyében, Szigetvár mellett található, a városhoz tartozó Domolospuszta, ill. Zsibót településrészek közvetlen közelében, csendes környezetben. 1975. évben jött létre a Vízmű és Városgazdálkodási Dolgozók HE. tagsága által végzett nagyon sok társadalmi munka eredményeként.
A több mint 8 hektáros tó érdekes és roppant változatos képet mutat. A csatorna-szerű, vagy talán ténylegesen is csatornaként definiálható keleti rész árnyas, akadós, vadregényes mintha egy eldugott holtágon, vagy csendes, lassú folyócskán lennénk.
A nyíltabb déli, nyugati terület homogén, náddal szegélyezett, egy részén mögötte fasorral, a délebbi oldalon pedig szintén sok fával, melyek közül egy-egy jócskán a víz fölé, ill. a vízre borul.
Az ezzel szemközti part egyszerűbb, puszta nádas, sásos, nem sokkal a szegélyzóna mögött már emelkedik is felfelé a terep.
A keleti részen benyúló keskeny földnyelv, amelyet hidak kötnek össze. Ennek a földnyelvnek a felső részéről elérhető öblöcske viszonylag sekélyebb, „amuros”-ként számon tartott pálya, de hatalmas harcsaforgások is borzolják néha vizét, ill. a kicsit lejjebb, beljebb lévő vizeket. A félszigeten és több helyütt is padokkal, asztalokkal találkozhatunk.
A víz körülbelül másfél méter mély, a legmélyebb pontok 2,5 méter mélységűek. A fenék iszapos, helyenként keményebb, elvétve kisebb akadók, túlnyomóan simább részekkel. -
Dráva folyó Baranya megyei, 68-130,5 fkm közötti szakasza
Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe. A felső külföldi szakaszon összesen 22 vízi erőművet építettek a folyó energiájának hasznosítására. A Dráva teljes hazai szakaszának vízminősége I. osztályú, mellyel a legtisztább hazai folyónak nevezhető. A fajlistákat egybevetve, a Dráva hazai szakaszáról az utóbbi 15 évben 63 halfaj alkalmi vagy rendszeres előfordulását írták le.
-
Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (A Duna folyóra vonatkozó napijegy a „Duna folyam 1433,5-1465 fkm; Külső-Béda; Kölkedi-Duna; Mocskos-Duna” alatt található.)
A Duna folyó Baranya megyei szakasza az 1465 fkm-től a déli országhatárig húzódik, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Béda-Karapancsa tájegységhez tartozik nagy része. A horgászok számára a Duna déli szakasza mindig is vonzó volt, amelyet a komoly halfogások tovább erősítik. Két jól megközelíthető szakasz van, az egyik Dunaszekcső térsége, a másik Mohács térsége. Mindkét helyen sólyázási, horgász szállási lehetőség található.
-
Tisza folyó Bács-Kiskun megyei, 266,5-258 fkm közötti szakasza
A Tisza a maga sokszínűségével, holtágaival, természeti környezetével hazánk egyik legváltozatosabb folyója. Vadregényes, érintetlen, gazdag növény és állatvilággal rendelkezik. Partszakaszai is változatosak, vannak sekélyebb, homokos, mély agyagos és köves partoldalak. Természetes halszaporulat mellett, Szövetségünk rendszeres haltelepítésekkel segíti elő a sikeres horgászatot. Ponty telepítése mellett, süllő telepítést is végrehajtunk rendszeresen. Igaz a kecsege nem fogható halfajunk, de folyamatosan A horgászat során becsüljük és védjük a vízi környezet minden lakóját és mindig kíméletesen bánjunk minden hallal.