Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Fehér busa

  • Kecel, Vörös mocsár tórendszer

    A Vörös mocsár bővebb leírása
    Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 930 ha A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat – az úgynevezett Őrjeg – középső része, a Vörös mocsár.

  • Kecel II. tőzeg tó

    A területi jegy kiváltására az Egyesület értékesítési pontján van lehetőség. 6237 Kecel, Malom u. 15. Nyitvatartás: hétfőtől, péntekig 08:00-12:00, 13:00-16:00 ig. vagy a +3620/3811338-as telefonszámon lehet egyeztetni. A tagjai részére kedvező horgászlehetőség biztosítása, a tagság érdekeinek képviselete, a halállomány, víz tisztaságának a megőrzése, védelme, a tagok horgászati okmányokkal való ellátása, horgász közélet szervezése, horgász szakismeret terjesztése, a halászatra és horgászatra, természetvédelemre vonatkozó új rendelkezések ismertetése, horgászvizsgára való nevelés, együttműködés hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, segítségnyújtás az orvhorgászat és orvhalászat visszaszorításában.

  • Kecel, Sima tó

    Sima-tó
    A tó tőzegbányászat során alakult ki. Bányászat során csak olyan mélyre ástak, amíg jó minőségű volt a tőzeg. Ennek köszönhetően a tó mélysége változó, mederfeneke egyenetlen.

    Keletkezési idejéről pontos adat nincs, a régi történetekből kiindulva 1950-1960 évek körül jött létre.

    A bányászat kézzel kezdődött, később gépek váltották ki a kézi munkát.

    A tavat kezdetben az őshonos halfajok népesítették be „Csuka, Compó, Széles kárász, keszegfélék” és a tőzeggödrök jellegzetes hala a törpeharcsa szaporodott el nagymértékben.

    A tavat, a közeli tanyán élő Sima Györgyről nevezték el, így lett Sima-tó. Gyuri bácsi óvta, védte a tavat és az itt élő állatvilágot. Emberszerető természetű, barátságos kedves embernek ismerték.Idősebb horgásztársai emlékezése szerint Gyuri bácsi ültette azt a nagy fűzfát, mely a DVCS partján áll, eredetileg több volt belőle, sajnos mára csak egy található. Ezt a fát Gyuri bácsi emlékére az egyesület saját fájának tekinti.

    A keceli horgászatot kedvelő emberek kezdetben a város környéki tőzeggödrökben, Dunavölgyi-főcsatornán, majd a város szívében lévő kenderföldi tavon horgásztak, akkor még csak vidéken lehetett horgászengedélyt váltani. Ennek hatására 1968-1969 évben úgy határoztak, hogy létrehoznak egy horgász szervezetet, így jött létre a Keceli horgász egyesület. Első hivatalos bírósági bejegyzés 1971. megalakulásának évében 40 horgász volt tagja.

    A sima tavat kezdetben a tőzegbánya vállalat saját halastóként üzemeltette, telepítette a bányamunkások élelmezése céljából. A horgászegyesület, megalakulása után kezelésbe kapta a tavat. Első évben 1 mázsa 33 db amurt telepítettek a hínár gyérítése céljából. Ahogy nőtt az egyesület létszáma úgy nőtt a telepített halak mennyisége. 1973-74 évben 25 mázsa amur került a vízbe, aminek következtében pár éven belül csodálatos tiszta hínármentes vízben horgászhattak tagjai.

    Az egyesület évről évre fejlődött, horgászai a Sima tavon és kecel határában lévő Dunavölgyi-főcsatornán horgászhattak. Napjainkban tag létszáma meghaladja a 300 főt.

    Sima-tavi szabályzat

  • Kadia-Duna

    A Kadia- Duna Hercegszántó- Budzsak határában egészen a magyar-horvát- szerb hármashatár mellett helyezkedik el. Régi Ferenc- csatorna holtág mellyen engedélyezett a csónakhasználat. Pergető horgászoknak kiemelendő, hogy jelentős feketesügér állomány található a víztestben.

  • Ferenc-csatorna

    A Ferenc- csatorna a Deák Ferenc zsilipen keresztül ágazik ki a Kamarás- Dunából ( Sugovica) Bajánál és egészen az országhatárig horgászható.

  • Füleki tó (Kiskunfélegyházi tó)

    Sok Szeretettel várjuk a horgászni és pihenni vágyókat!

    A tó 1,5 ha-os magánterületen helyezkedik el a 0,8ha vízfelület. A fenék homokos, agyagos, vékony iszapréteggel. Egyenetlen, gödrös, helyenként akadós, átlagos vízmélység kb. 1,5 méter, mélyebb része 2 m.
    Belépés engedéllyel, telefonos egyeztetéssel.

  • Fűzvölgyi-öntöző-főcsatorna vízrendszer

    A Fűzvölgyi Öntöző Főcsatorna a Kiskunsági Őntöző Főcsatornából ered Szalkszentmárton-Homokpuszta közelében (Vakvágány) és Nagykékes határában szűkül össze a Szelidi Megkerülő csatornává.

  • Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony

    A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.

  • Duna-Völgyi Főcsatorna vízrendszer

    A BÁCSHOSZ által kezelt Duna Völgyi Főcsatorna a Bács- Kiskun megyehatárától ( Bugyi- Kunpeszér közötti híd) indul és Bajánál torkollik a Dunába.

  • Császártöltési Tőzeggödrök

    A tavaink a Vörös-mocsárban helyezkednek el ami Bács-Kiskun megye egyik legszebb és talán az országban is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező területe a Vörös-mocsár . A megye déli harmadában Bajától 35, Kiskőröstől 23 Km-re, az 54-es számú főút mentén terül el a 930 hektár kiterjedésű értékes vizes élőhely amely 1990-ota természetvédelmi oltalom alatt áll.
    A Duna-völgy nyugatra való áttevődése a jégkorszak utolsó harmadának kezdetére – azaz KB 700 ezer évvel ezelőttre tehető. A folyónak új medret adó völgyet az észak – bácskai hátság ekkor bekövetkezett kiemelkedése, illetve az úgynevezett Kalocsai süllyedek lezökkenése hozta létre. A bácskai lösztábla amelynek alapja hordalék kúp – Császártöltés – Kisszállás vonalától délnyugatra helyezkedik el. A tábla a Duna árterére meredek ( eróziós ) peremmel szakadt le. Jellegzetes tájai: Kecel, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Baja magaspartjai.

    A Vörös-mocsár ennek a földtani jelenségnek köszönheti létrejöttét. A valamikori szárazulatokat keresztül kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyó ágak. Az árvízmentesítésük előtt évente kétszer háromszor is elöntötte ezt a területet a víz. Ennek a gazdag vízi világnak az egyik utolsó hírmondója a táj keleti határán húzódó lápvonulat az úgynevezett Örjeg melynek középső része a Vörös- mocsár. A mocsár az egykori Duna mederben keletkezett. A meder lassú feltöltődése által több méter vastag tőzegtelepek képződtek.

    HORGÁSZ EGYESÜLET CSÁSZÁRTÖLTÉS MEGALAKULÁSA:
    Az első két tó 1973-ban készült el, a Kossuth termelő Szövetkezet megbízásából. Mivel a vizek visszahasznosítása feltétel volt ezért 1975 Februárjában megalakították a Kossuth Sporthorgász Egyesületet. Az alakuló elnökség három tagja: Mintál Ferenc elnök, Szeitz István titkár, és Kindris Pál pénztáros vezetésével huszonkét fővel kezdte meg működését. Az évek során további három tó kikotrására került sor. A taglétszám rohamosan nőtt, a nyolvanas évek végére elérte a 150 fős létszámot amit azóta is tartunk. Az időközben nevet módosított termelő Szövetkezet a kezelése alatt álló tavakat megvételre ajánlotta a Horgász Egyesültnek, amit az Önkormányzattal fele-fele arányban megvásároltunk
    Tavaink vízfelülete:

    1-es Tó 1.4 ha
    2-es Tó 1.2 ha
    3-as Tó 2.4 ha
    4-es Tó 3,6 ha
    5-ös Tó 1.8 ha
    Vagyis a horgászható vízfelület 10.4 ha. Ebből napijegyes horgászatra kijelölt ötös tó felülete 1.8 ha. Átlagos vízmélységünk 2-méter.
    A Jelenlegi vezetőség kilenc főt számlál ebből az elnökséget négy fő képviseli. Taglétszámunk százötven főben limitált. Tavaink területén a MOHOSZ által előírt jogszabályok érvényesülnek. A napijegyes tóra is ezen szabályok érvényesek.

    Halfaunánk a következő:

    Ponty, (1-16-kg ig) Amur, (2-17-kg ig) Szürke harcsa, (l-50-kg ig) jellemző halunk ezeken kívül a Süllő és a Csuka. Apró halaink
    közül a Kárászt említeném mely 1.5-2-kg os is lehet.