Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Egyéb keszegfélék

  • Rétárok csatorna

    A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.

  • Rábca – Régi meder (Mosoni Duna torkolattól a zsilipig)

    Rövid szakasz, bőséges halállomány.

  • Rábca-Hanság vízrendszer

    A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.

  • Rákos patak

    Fertőrákos szélén, a Rákos-patak egykor a Fertő tóba közvetlenül betorkolló szakasza két részletben áll a horgászok rendelkezésére. Mindkét víztest állandó vízszintű csatornára hasonlít, a halösszetételük is azonos.

  • Rábacsanaki kavicsbánya

    Rábacsanak János-majori Horgásztó Hrsz.0122/28
    -térmértéke/ vízterülete (ha): 1,8
    -területe (ha): 2,7521
    -tulajdonosa: Szanyi Horgász Egyesület

  • Rábatamási bányató

    A Rábatamási kavicsbánya tó a Csorna és Vidéke Horgász Egyesület kezelésében lévő horgászvíz. Az egyesület 1967-ben alakult több, kisebb tó horgászainak egyesüléséből. Taglétszáma folyamatosan változott, ahogyan az egyesület kezelésében lévő tavak darabszáma csökkent. Mára kizárólag a Rábatamási Horgásztó tartozik az egyesület kezelésébe. Jelenleg még aktív alapító tagunk is van.
    A Rábatamási kavicsbánya tó Győr-Moson-Sopron Megyében, Csorna és Kapuvár városokat összekötő 85-ös főútvonaltól északra található. A távolabbról érkezők az M1 autópálya irányából is gyorsan megközelíthetik az M85 autóút megépítésének köszönhetően, melyről Farád településnél kell letérni és Kapuvár irányába tovább haladni.
    A nyugodt környezetben található, kavicstermelés alól már régen kivont bányató vízfelszíne 4,5 ha területű. A korábbi kavics kitermelési módszereknek köszönhetően a meder fenék változatos, mélyebb, sekélyebb, törésekkel tagolt. A bányató vízmélysége 2-6 m között változó, vízminősége laboratóriumi vizsgálatok alapján bizonyítottan is kiváló. Partján a tagok által használt, épített statikus horgászhelyek találhatóak, a természetes, kavicsos horgászhelyek száma csekély.
    Az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható, de érdemes a horgászat megkezdése előtt az időpontot a horgászhelyen kifüggesztett telefonszámon egyeztetni.
    A kavicsbánya tó az egyesület által évente két alkalommal kerül telepítésre. Halállományunk nagy részét jellemzően a ponty adja, melyből nem ritkák a 15+ kg-os példányok, de emellett megtalálhatóak még az amur és egyéb keszegfélék. Ragadozó halak tekintetében a süllő és a harcsa zsákmányolására van lehetőség, ez utóbbiból is több nagyobb példány él a tóban.
    A nagyobb példányok tekintetében természetesen a „Catch and release” gyakorlat van érvényben. A kifogást követően a hallal kíméletesen bánva, kizárólag egy gyors fotó erejéig tartva a parton, vissza kell helyezni a tóba. Fajlagos tilalom a ponty horgászatára nem kerül bevezetésre, így azok éven át foghatóak.

  • Rábca – Régi meder (Abda-Pinnyéd)

    A Rábca folyó új medrének kotrásával Győr árvízvédelmét szolgáló zsilipekkel zárható holtág a 80-as években került kialakításra és 2000 óta van az egyesület kezelésében. A víz területre érvényes jegyek vásárlására offline módon van lehetőség az egyesület irodájában munkanapokon 6 – 18, pihenő és ünnepnapokon 6 – 11 óráig.

  • Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig

    Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.

  • Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza

    A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. A magyarországi szakasz hossza 188 km, ebből 66,5 km a Nick alatti szakasz. Mélysége 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka.
    A Rába Nicki gát feletti szakasza a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségéhez tartozik, a Nicki duzzasztótól a győri vasúti hídig pedig a győri Szövetséghez.
    A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos halfajnak nyújt otthont. A folyóban megtalálható halfajok száma több mint 50, legfőképpen a folyóvízi halak dominálnak (márna, harcsa, paduc, csuka), de a telepítéseknek köszönhetően sűrűn látott vendég a ponty is és jelentős a keszegállománya is.

  • Rajkai Kavicsbányató (Török tó)

    A horgásztó a Pénzügyőr Horgász Egyesület 1989-es megalakulás óta van az egyesület kezelésében. A tó 1,2 Ha területen fekszik, amelyet a mellette folyó Rétárok csatorna táplál. A tó az Osztrák határ mellett, attól kb. 1 km-re található fenyves erdőkkel határolt területen.