Halfaj: Egyéb keszegfélék

  • Dabasi kavicsbányató

    Budapesttől délkeletre, 37 kilométerre Dabas mellett található gyönyörű környezetben ez a sóderbányából kialakított horgásztó. A Malév Horgász Egyesület kezelésében 1986 óta intenzíven telepített horgászhely. A tó 23 hektáron terül el. Változó mélysége 2-10 méter, sóderos fenékkel. A nád szépen körbeöleli a tavat, a rendezett partnak köszönhetően kényelmes horgászhelyeket tudtunk kialakítani. A halszaporodáshoz szükséges kíméleti területnek és a rendszeres halasításnak köszönhetően igen gazdag és változatos a halállomány.

  • Domonyi (Egresvölgyi) víztározó II.

    A domonyvölgyi II. horgásztó a 3-as főútvonalról közelíthető meg a Domonyvölgyi település mellett elhaladva kb. 3Km megtétele után egy földúton. Először jobbra esik egy tó amin strand is üzemel innét még 5 perc autózás és egy tábla jelzi, hogy hol kell lekanyarodni a víztározóhoz. A tavunkban megtalálható a ponty, amúr, busa, csuka, süllő, harcsa és számos keszegféle. Sátorozásra is van lehetőség illetve kijelölt tűzrakó helyeken bográcsozni is lehet.

  • Cseres-tó

    Kisoroszi közepén van a Cseres-tó, amely egy kavicsbánya gödrében alakult ki. Több mint 40 éve lehet benne horgászni, azóta folyamatosan telepítenek bele elsősorban pontyot, de jelentős az amur állomány is. A víz mély és tiszta, a kifogott halak jóízűek. Az autós horgászokat saját parkolóval várjuk. A Cseres-tó partjának a golfpálya területén levő része – déli/délkeleti oldal – védett terület, ott horgászni tilos.

  • Csömöri horgásztó

    A Csömöri Horgásztó horgásztatási szolgáltatásának elsődleges célja az, hogy a tagok, napijegyesek és
    sporthorgászok részére biztosítja a sikeres halfogás feltételeit.

    A Csömör horgász Egyesület tervszerű halasítást folytat, úgy hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát
    megóvja, sőt azon javíthasson.

  • Ceglédi I. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi II. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.

    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.

    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.

    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.

    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.

    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.

    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.

    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Ceglédi IV. téglagyári kubikgödör

    Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer.
    1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban a szolnoki Munkás Horgász Egyesületből kivált ceglédiek – közreműködésével alakult meg az ország 307. horgászegyesülete, amely azóta is ezt a nevet tisztelve és viselve szervezi a helyi horgászatot.
    2024 évben töltötte be fennállásának 70. évét, Egyesületünk.
    A téglagyári termelést és gödörképződést követve először az I. tavon, majd az egész vízfelületen, mind az öt tavon megindult a halgazdálkodás és a szervezett horgászat.
    A 307-es HE 180-200 fős aktív horgásszal működik megalakulásától szinte zavartalanul.
    Az Egyesület tulajdona az I., II. és IV. tó, melyeknek össz vízfelülete 14,3 hektár.
    Nagy érdeme az Egyesületnek, hogy a víz jó minőségét sikerült megőrizni, amit a rendszeres vízminőség-vizsgálatok igazolnak.
    A tavakba évenként több, mint 100 mázsa hal (ponty, amur, harcsa és keszeg) kerül telepítésre.
    Jellemző, hogy minden évben sikerül kapitális példányt is kifogni. Főleg harcsát, pontyot és busát.

  • Bugyi II. Kavicsbányató

    Egyesületi, és magán tulajdonú horgász tó.

  • Bugyi II/2. Kavicsbányató

    horgásztatás tagok részére

  • Buki sziget, Duna Holtág

    A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a „megcsonkított ” Duna a holtág alsó és felső csatlakozását feltöltötte így tóvá alakult. Nagyobb áradáskor tavunkat rendre meglátogatja a nagy Duna, aminek van jó és kevésbé jó hozadéka. Az áradás hoz halat és iszapot is. Egyesületünk évente 2000-2500 kg pontyot telepít, vizünkben természetes szaporodással csuka, süllő, harcsa populáció van. Viszonylag jó fogási eredmények születnek keszeg- kárász félék tekintetében is. A Duna sajnos áradáskor törpeharcsával is meg áld bennünket, gyérítésükre nagy gondot fordítunk.