Egyéb keszegfélék horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Egyéb keszegfélék szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya
Adatlap megnyitása →
Újkígyósi homokbánya tó
Osztatlan közös tulajdonú, tulajdonosokon kívül mások nem horgászhatnak a tavon. A kis létszámú tagság tartja rendben a bányató környezetét, a területre idegeneknek belépni tilos, amit tábla is jelzi. Fő hala a ponty, kapitális példányokról nincs tud
Adatlap megnyitása →Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek
Adatlap megnyitása →Élővíz-főcsatorna
A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gy
Adatlap megnyitása →Végegyházi horgásztó
A horgásztó 2014 óta üzemel, a Végegyházi sporthorgász egyesület kezelésében. A tó területe 1 ha, megtalálható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, kárász, keszeg. Napijegy és sportjegy is kapható a tó partján lévő halőrházban a halőrnél. Súlykorlát
Adatlap megnyitása →Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csek
Adatlap megnyitása →Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célh
Adatlap megnyitása →Ványai lógató, Dévaványa 01634/6 hrsz.
.
Adatlap megnyitása →Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe.
Adatlap megnyitása →Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
Adatlap megnyitása →V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
Adatlap megnyitása →Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.
Adatlap megnyitása →Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, nö
Adatlap megnyitása →Tuskós-tó (Doboz 014/1 hrsz.)
Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2
Adatlap megnyitása →Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgá
Adatlap megnyitása →Templom-zugi holtág
Gyomaendrődön 9,6 ha-os vízterület.
Adatlap megnyitása →Tondach bányatavak
A Tondach bányatavak 18 ha-on elhelyezkedő, három egységből álló tórendszer, mely vizei rendszeresen halasítva vannak. A tórendszeren történő horgászat kizárólag az Egyesület tagjai részére engedélyezett a területi jegy megváltásával.
Adatlap megnyitása →Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
Adatlap megnyitása →Sóczó-zugi holtág
Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág terület
Adatlap megnyitása →Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözőv
Adatlap megnyitása →Szeghalmi megcsapoló-csatorna
A Berettyó folyó jobb partja mentén futó Szeghalmi csatornarendszer egyik szakasza. Medre keskeny, nyári időszakban felnövényesedő, vízszintje és vízminősége az öntözővíz szolgáltatásoktól és a belvizektől függ.
Adatlap megnyitása →Szeghalmi-főcsatorna
A Szeghalmi főcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó csatornarendszer fővonala. Medre közepes szélességű, alsó szakasza a szivattyútelepig a bal partján felszórt úton könnyen megközelíthető. Halállománya csatornák
Adatlap megnyitása →Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a
Adatlap megnyitása →
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál in
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.