Bánk község belterületén található hét hektáros tó.Március 1-től október 1-ig vendéghorgászok is jöhetnek.
Kellemes,kulturált környezet.
Halfaj: Bodorka
-
Bánki tó
-
Únyi-patak
Az Únyi-patak a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve előbb délnyugati, majd északi irányban halad, majd Tátnál eléri a Dunát. Időszakos horgászati lehetőséget kínál a vízterület.
-
Ölbői-tó
A horgásztó Bábolna várost déli irányban elhagyva 7,1 km-re a 81.számú főútra vezető üzemi út mellett található. Vízfelülete 12,877 ha., átlagos vízmélysége 1,17 m. Az Ölbői-tó vízellátását természetes vízzel a Bakonyér biztosítja, melynek vízminősége halgazdálkodási szempontból kedvező. A horgásztó partját nádas, sásos, gyékényes növénytársulások szegélyezik, a tó közepén két sziget található. A horgászok kényelmét nádtetős beállók szolgálják.
-
Által-ér a Bánhidai erőműi tó befolyásától a Bokodi víztározóig terjedő szakasza, a Környei Öreg-tó kivételével.
A folyó átlag mélysége 60 cm, átlag szélessége a torkolatnál 6 méter, egyébként 2-3 méter. A horgászegyesületünk évente telepíti az erőműi tóval együtt. A napijegyünkön az Által-ér víztérkódja együtt szerepel az erőműi tóéval. Külön napijegy az Által-érre nincs! Az Által-érre vonatkozó horgász szabályok megegyeznek az erőműi tóéval.
-
Által-ér (Tata-Dunaalmás)
ÁLTAL-ér (Víztérkódja: 11-059-1-1)
Az Öreg-tó öt kifolyási ágán távozó vizek a Váralja út alatt átvezető közúti hidak, átereszek kifolyási oldalától a Dunaalmási úgynevezett „Kis-vashídig terjedő mederszakasza.
Részleteiben:
• A Vecserei- és a Szent János zsilipeken kifolyó (Várárokban egyesülő) ág, képezi az Által-ér, fő medervonalát.
• A Cifra-malom zsilipjén és a Fenékürítő zsilipen kifolyó – a Május 1. út előtt egyesülő – ágak alkotják a Ciframalmi-csatornát.
• Az Által-érből az Új-úti duzzasztó előtt balra ágazik ki a Csever-árok.
• Az Által-ér tovább halad ÉNy-i irányban. A Szivattyútelep után de – a Fényes-fürdőbe vezető közúti elágazás előtt – magába fogadja a Pötörke malomnál lévő zsilipen átfolyó, majd a volt Szőnyeggyár területét átszelő, Malom-patak vizét.
• A Csever-árok a Csever zsilip után jobbra fordulva átvezet az Új-út alatt, majd tovább halad a Réti-tavak irányába. A Fényes fürdőt Déli irányból megközelítve a vízfolyás a fürdő előtt – a Csever osztóműtárgynál – elágazik. A fürdőt Keletről elkerülő ága a Mikovényi-árok, míg a fürdőt Nyugati irányból elkerülő ágat Fényes-patakként ismerjük.A Mikovényi-árok, NEM az Egyesületünk vízterülete! É-i irányban haladva – a Réti-tavakat Keletről elkerülve – folyik a Duna folyó felé, míg a Fényes-patak a Réti-tavak Nyugati oldalán halad Naszály településig. Kevéssel a 100-as számú közút, Budapest-Győr vasútvonal elérése előtt a két vízfolyás újra egyesül és ismét Fényes-patak néven éri el a Dunát az Almásfüzitői zagytelep K-i szélénél.
Az Által-éren az alábbi vízterületeken engedélyezett a horgászat:
• Az Által-ér, fő medervonalát képező vízfolyáson, a Váralja utca alatt, a Nepomuki Szent János szobor mellett átvezető áteresz kifolyásától, az 1. számú fő közlekedési út és Dunaalmás-Naszályt összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) úgynevezett „Kis vashíd”-ig.
• A Ciframalmi-csatornán és az annak folytatását képező Csever-árkon.
• A Pötörke-malomnál található kifolyástól a Malom-patak teljes hosszában, egészen az Által-érbe történő betorkolásig.Az Által-éren az alábbi vízterületeken TILOS a horgászat:
• A fő medervonalat képező vízfolyás és a Ciframalmi-csatorna, Május 1. út alatti közúti híd kifolyási oldalától a két medervonal által alkotott háromszög alakú területről (Népek Barátsága-park) a kifelé eső partok irányába.
• Az Által-ér és az 1. számú fő közlekedési út, Dunaalmást-Naszállyal összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) – úgynevezett „Kis-vashíd” utáni, Duna felé eső szakaszán.A horgászok tájékoztatása és jogkövető magatartásuk elősegítése érdekében, Egyesületünk horgászati célú halgazdálkodási hasznosításra kijelölt vízterületeinek térképen történő bemutatása a HORINFO, HHR és HRK szakrendszerében, elektronikusan elérhetőek.
-
Által-ér Dunaalmás (a régi vashídtól a Duna torkolatáig)
Dunaalmás közepén egy csendes környezetben a Dunától nem messze. Az Által-ér Dunaalmásnál eléri a Dunát, miután áthalad Tata városán és a tatai Öreg-tavon.
-
XIV/A Aknai ülepítő
Felsőgalla Horgászegyesület (Kéki tó) Víztérkód 11-039 A tó festői környezetben helyezkedik el , kialakulása a térségben folyt bányászathoz köthető . Vizét a kristálytiszta Galla patak táplálja . tisztaságát bizonyítja , a számtalan édesvízi medúza is .
Területe 8.3 ha , melynek jelentős részét , sűrű nádas fedi . Sekély vízmélységű , iszapos aljzatú tómeder . Jelentős , intenzíven telepített halállománnyal rendelkezik .
A tóban megtalálható:
ponty
amur
kárász
compó
dévérkeszeg
bodorka
küsz
harcsa
balin
süllő
csukaEgyedülálló , hogy a fokozottan védett szivárványos ökle szintén nagy számban jelen van vizünkben . A törpeharcsa , gyakorlatilag eltűnt a tóból , köszönhetően a tudatos halgazdálkodásnak , és a folyamatos csapdázásnak . Igazán kapitális példányok eddig nem kerültek kifogásra , de aki ide ellátogat , bőséges fogásban reménykedhet . A tóban számtalan nagy testű amur és ponty él , mely egyedeket egyesületünk méretkorlátozással véd .
A tó és környezete rendszeresen karbantartott.
-
Zöldmalmi tavak
Kisbér szélén elhelyezkedő 1 nagy és 2 kisebb tóból álló Zöldmalmi tavak kellemes kikapcsolódást nyújtanak a természet nyugalmára vágyóknak.
-
Ácsi Malomtó
Komárom-Esztergom megyeben Ács település mellett található a Malom tó.
Koordináták: 47.712187° hosszúság
18.023193° szélesség
Ácsi Malom-tó útvonalleírás: M1-es autópálya Bábolna-Ács, lehajtó. Ács felé kanyarodva kb. 5 km.
Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin
A tó az 1800-as évek végén alakult, mint lóúsztató. Az 1900-as évek elején vízimalomként üzemelt.
1963-ban alakult meg az Ács és Környéke Horgászegyesület, és innentől kezdve intenzíven telepítették a halakat.
Az 1980-as évek végén 0,8 ha-ról 4,6 ha-ra nőtt a tó területe. Hal telepítés évente kétszer történik. -
Vértessomlói bányató
A vértessomlói bányató 7, egymással összeköttetésben lévő tavat foglal magában, melyek jellemzően vadregényes, természetközeli megjelenést mutatnak. A terület növény és állatvilága rendkívül változatos.