Vác külterületén található bánya tó. Főként békés hallal van telepítve 9 ha vízfelülettel rendelkezik.
Halfaj: Bodorka
-
Tőzegbánya tó
Budapesttől 20 percre, az M7-es Tárnoki lehajtójánál található természetvédelmi környezetben elhelyezkedő tavunk.
Az alábbiakban szeretnénk Önt megismertetni egyesületünk történetével:
A tó a hatvanas években folytatott tőzegbányászat következtében alakult ki. Medrét elsősorban csapadék és talajvíz töltötte fel, a későbbiekben néhány forrás is előtört, és biztosítja a vízutánpótlást.
A tőzegtermelés megszűnte után a horgászatot és a természetet szerető emberek a Lenin MGTSZ, illetve a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár dolgozói 1970-ben megalakították a GYAPJÚFONÓ – TÁRNOK HORGÁSZ EGYESÜLETET.
Az egyesület első elnöke Somogyi László lett, titkára Faragó Béla.
Az egyesülethez később – 1973-ban – csatlakozott a Magyar Távirati Iroda is.
Az egyesület negyven éve alatt fokozatosan bővült, fejlődött, mára kiegyensúlyozott gazdálkodású, stabil alapokon álló, tervszerű halgazdálkodást folytató egyesületté fejlődött.
Tagságunk továbbra is a horgászatot kedvelő, természetszerető emberekből tevődik össze, és szívügyének tekinti a tó gondozását, megőrzését.
Szívesen látunk minden vendéget, aki szereti a horgászatot, és betartja előírásainkat. Korlátozott mértékben lehetőség van új tagok felvételére. Ennek feltételeiről egyesületünknél tájékozódhat.
A tó megközelítése:
A tó Tárnok üdülőtelepe mellett fekszik az M7 autópálya közvetlen közelében. Az M7 autópályán mindkét irányból a Tárnoki lehajtónál kell lehajtani, majd Sóskút irányába közlekedni. A sóskúti körforgalomnál az első kihajtón jobbra Tárnok irányába, majd az M7 –es alatt áthaladva kb. 100 m után tábla jelzi a lehajtást jobbra a tóhoz.
Érd felől a sóskúti úton kell haladni, majd az M7 autópálya előtt kb. 100 m-re, balra a tábla szerint, Sóskút felől a körforgalomból Érd felé kihajtva az autópálya alatt áthaladva mintegy 100 m után jobbra a tábla jelzése szerint.
-
Táborfalvai horgásztó
Táborfalván a horgásztavat 1984-ben hozta egy horgászni szerető kis közösség. 1986-ban alapítottak egyesületet, mely azóta is működik és napjainkban 100 tagot számlál. Az egyesület zártkörűen, de MOHOSZ tagszervezetként a helyiek horgászattal összefüggő pihenését, kikapcsolódását szolgálja.
-
Tápió-patak torkolattól Tápiószecső vasútállomásig
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.
-
Szilas-pataki víztározó (Naplás tó)
A Naplás-tó (Szilas-patak) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize. A terület népszerű szabadidős úti cél. Kedvelt kirándulási célpont, tanösvényekkel, kilátóval, nyaranta pedig kedvelt horgászhely is. Sétány várja a tó partján a látogatókat.
-
Trianoni csatorna
Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források „Trianoni-csatornának” neveznek. Ezzel akarták szabályozni, kiegyenesíteni a folyót, mivel a régi meder igen kanyargós volt. A háború véget vetett e terveknek, így maradt emlékül ez a mesterséges holtág a horgászok örömére.
Aki szereti a nehéz akadós terepet, egyszer próbálja meg. Megéri! Itt tényleg meg kell küzdeni a halakkal. Nagyon szép, egészségesek a halak. Halállományának zömét a ponty, amur, nagytestű kárász, apró keszegfélék, csuka és sajnos a törpeharcsa adja. Nem könnyű pálya! Nincs szükség hosszú botokra, mivel a dobótávolság igen csekély, kb. 20-30 méter. A meder igen akadós, nehéz pálya. A meder alja elég iszapos, ezért a megfelelő végszerelék ill. csali megtalálása nagyon fontos. Azoknak ajánlom a tavat, akik szeretik a fejtörős, cserkelős pecákat, valamint nem riadnak vissza egy kis nomád pecától!
-
Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó
A több mint 80 hektáros vízfelülettel rendelkező víztoározó, Püspökhatvan, Acsa és Csővár települések között helyezkedik el. A festői természeti adotságokka rendelkező tározó sok kapitális halalat rejt magába. A tó vizellátását a Sinkár-patak biztosítja, szinte egész évben. A helyenként akár 8 méter mély vízterületnek nem okoznak problémát az aszályosabb időszakok sem.
-
Somlyó-csatorna
A Somlyó-sziget gyakorlatilag láthatatlan a Soroksári-Dunáról. Mindössze három, szinte láthatatlan pont árulkodik arról, hogy Ráckeve és Dömsöd között a bal parton egy jókora sziget rejtőzik. Egy híd egy áteresz és egy zsilip gondoskodik arról, hogy megtaláljuk a rejtett Dömsödi Holt-Dunát, a Soroksári-Duna egyik legszebb mellékágát.
A Dömsödi Holt-Duna a Soroksári-Duna legnagyobb szigetét, a Somlyó-szigetet öleli körül keletről. Már ebből is következik, hogy a Dömsödi Holt-Duna 6,5 kilométerével a leghosszabb mellékág is. Ebbe azonban bele lehet kötni, hiszen a mellékágat 1941-ben [1] kettévágták a Dömsödi Árapasztó-csatorna megépítésével, ami egy 4,1 (Somlyó-csatorna) és egy 2,4 (Dömsödi Holt-Duna) kilométer hosszú szakaszra osztotta fel. Ez a Somlyó-sziget legvékonyabb pontján épült meg, ahol a sziget mindössze 37 méterre szűkül le. Ez a csatorna egyben a különös alakú Somlyó-szigetet is kettévágja.
A Somlyó-csatorna 4,1 kilométeres hosszú, a Somlyó-szigeti keleti oldalán húzódik. Változatos a domborzat, legalábbis egy alföldi dunai szigethez képest sok a mélyebb rész, egykori medermaradvány, ahol mostanában leginkább a belvizet vezetik le. Sok helyen megvan még az egykori földhasználat emléke a tanyavilág, melyet még nem számolt fel teljesen a nyaralók érdekében végzett parcellázás.
A holtág szélessége hosszához képest viszonylag csekély, 15 és 30 méter között váltakozik, melyet a parti nádasok tovább szűkíthetnek. Némi vízutánpótlást kap a Soroksári-Dunából a Ráckeve felé eső szigetcsúcsnál az út alá beépített vascsövön keresztül, de ez a vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy élő folyó képét mutassa. Mélysége elérheti a 1,5 métert is helyenként, azonban ez az érték folyamatosan csökken, hiszen a csekély vízhozam nem képes kiöblíteni belőle a felhalmozódó szerves anyagot. Gyakori a békalencsével fedett szakasz, az alsó részen, a zsiliphez közel pedig már a nádas is megjelenik.
Mindkét partján a természet az úr, annak ellenére, hogy a mozaikosan elhelyezkedő parti nyaralók néhány helyen megközelítik a holtágat. A parton közvetlenül nem vezet út, éppen a nyaralók miatt, azonban a holtágra merőleges utakon könnyű a lejutás. Ott ahol a parton is vezet ösvény elsősorban a horgászok használják. A balpart, azaz a Duna-Tisza köze egyhangúbb, itt erdők váltakoznak szántóföldekkel, járható út nem vezet végig a parton, de a jó horgászhelyek megközelíthetőek. -
Szigetbecsei-holtág
SZIGETBECSEI HOLTÁG
A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, a régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag Szigetbecse községhez tartozik. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, vízmélysége átlagosan 1,2 m. Szigetbecse Önkormányzata a holtág területének jelentős részét tulajdonba vette. Medre erősen feliszapolódott, szélei vízi növényzettel sűrűn benőttek, a víz minőségét nem lehet jónak nevezni, az eutrofizáció jelei markánsan mutatkoznak.
A holtágnak a Duna-ágból való vízpótlása részlegesen megoldott, vize belvizekből, belterületi csapadékvizekből és felszín alatti szivárgás útján pótlódik. Alsó végénél halkeltető, ivadéknevelő tavak vannak. A vízterület természetvédelmi szempontból rendkívüli jelentőségű. Az állóvízi zonáció tagjai közül megtalálhatók itt a lebegő és gyökerező hínártársulások, a víztükröt keretező nádas-gyékényes vízinövényzet, illetve a sásrétek. A partszéleket rekettyefüzesek szegélyezik. A holtág melletti, hajdanvolt szigeten a galériaerdő időskorú fűz-és nyárfái kisebb-nagyobb megszakításokkal követik az ág ívét. A vízterületen jól megfigyelhető az úszóláp képződési folyamat
A botanikusok véleménye szerint a Ráckevei (Soroksári) Duna úszólápjainak, úszó gyepeinek legdélebbi kiterjedése Szigetbecse környékén található. A holtágon – háborítatlansága miatt – igen gazdag madárvilág található. A nádi énekesmadarak több faja mellett kiemelkedő jelentőségű egy másik énekesmadár faj, a halvány geze jelenléte. A holtág számára ugyanakkor a legnagyobb veszélyt a mind jobban felgyorsuló eutrofizáció jelenti. Halban gazdag, hangulatos, klasszikus dunai holtág.