Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója.
A folyó, mely szinte áthatolhatatlan országhatárt képezett Horvátország elődjével, a régi Jugoszláviával. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó – Somogy és Baranya megyében – gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.
Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.
A folyó mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földművelő, pásztorkodó és halászó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította
A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját.
A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja.
Halfaj: Bodorka
-
Dráva folyó Somogy megyei szakasza
-
Gyertyános tó
Kaposvár-Gyertyánosi Parkerdő 67-es út mellett Szigetvár irányába Kaposvár után lehet lekanyarodni.
-
Dombó csatorna
Gyékényes településtől egészen Belávár vonaláig elhelyzekedő csatorna, amely Somogyudvarhely települést után a határ szakaszon húzodik!
-
Cserkésztó
A tó intenzíven telepített vízterület amit a Vízgazdálkodási Dolgozók Horgász Egyesület üzemeltet.
-
Deseda patak
Kaposvártól északra óriási víz kanyarog. A 67-es út melletti Gamás község környékén eredő Deseda patakot a hetvenes évek végének nagy tározó építési lázában 1977-ben duzzasztottak fel, a szintén arra folyó Varga-bónyi árokkal együtt, nagy felületű, viszonylag sekély vizet létrehozva ezáltal.
A Deseda patak a kifolyótól a Kaposba torkollásig horgászható. Leginkább télen, amikor eresztik a vizet. Áramlással szemben feljönnek a jó halak a Kaposból. Tilalomig szépen fogható a süllõ tviszterrel, négy kg-osról is van tudomásunk. Csuka is szépen fogható. Tavasztól keszeg, szép kárászok, ponty és amur is beugorhat. Jó hely a 61-es elkerülõ út Kapos felőli oldalán egy kiszélesedés jó 1,5-es vízzel.
Tavasszal-nyáron a tökleveles öblökben érdemes próbálkozni. Azoknak ajánlom, akik szeretik a meglepetéseket, spiccbottal, vékony zsinórral, csontival, csemege kukival sosem tudhatjuk éppen milyen hal kapott éppen a horgunkra. Aki kimondottan szórakozni akar és élményekre vágyik azoknak ajánljuk. Kimondottan jó hely még a Kapos torkolati rész is. A zsinórt azért 0,16-os alá ne vigyük, mivel meglepetés kg-os kárász, ponty, amur kifogásához erõsebb felszerelésre van szükség.
Fedezzék fel ezt a csodálatos tökleveles kis patakot!
-
Deseda tó
Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a DESEDA.
Deseda
A tó valamint erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt.
A Toponárhoz közeli részt főként a fiatalok, a sportolást és a strandolást kedvelők látogatják, míg a Kaposfüredet, Magyaregrest és Somogyaszalót érintő partszakasz a csendet, nyugalmat keresők pihenőhelye. A Desedát teljes egészében körbe veszik változatos túrautak, melyek járhatók kerékpárral is.
Hidegebb teleken a tavat ellepi a korcsolyázó emberek hada. Főként a 67-es főút hídja és az arborétum közötti területre koncentrálnak, a kedvező feltételek miatt.
Halfauna:
békés halak: ponty, amur, dévérkeszeg, kárász
ragadozó halak: süllő, harcsa, csuka
ezeken kívül megtalálható még: compó, balin, fehér busa, angolna, kősüllő, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, küsz, sügér, koi ponty, naphal, vágódurbincs, törpeharcsa, folyami géb, kínai razbóra
védett halak: szivárványos ökle, vágó csík, réticsík
Megközelítés:
A tó több irányból megközelíthető. Kaposvár irányából érkezve a Toponári városrészben a „Vízi sporttelep” táblát követve juthatunk a tó keleti partjára. Kaposfüreden a templomnál kell leténi a főútról, ahonnét murvás út visz a vízpartra. A 67. számú főút Somogyaszaló előtt áthalad a tó északi részén.
Történet:
A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elzárásával duzzasztották fel 1974-ben. A tó 8 km hosszú, 26 km kerületű, 245 ha területű és 8,2 millió m3 vízet tárol. Vízgyűjtő területe 170 négyzetkilométer. A Desedát árvíztározóként hozták létre, de a kezdetektől fogva célpontja volt a kaposvári horgászoknak. 1974-től már horgászat folyt a vízen, amikor a Kaposvári Sporthorgász Egyesület lett a halászati jogok birtokosa.
Közel ötévi áldozatos munkával egy csodálatos, jó fogási eredményeket produkáló horgászvíz alakult itt ki. A szövetségi kezelés alatt aztán mindez az ellenkezőjére fordult: betelepítették a tájidegen, nem őshonos busát, majd pontosan e halfaj miatt lehalászták a tavat. Mérhetetlen károk keletkeztek az élőhelyben és a tavi életközösségben egyaránt. Szerencsére a tó jelentős önfenntartó képességgel bír; ennek hála, hogy ma is közel átlagos horgászvíz maradt.
A tározó és környezete helyileg védett természetvédelmi területté való nyilvánítása megtörtént.
Horgászati lehetőségek:
Vízmélysége, mederalakulása változatos képet mutat. A gáthoz közelebb eső részeken 3 – 3,5 m, a tó más részein (különösen a 67-es sz. úttól északra) 1 m körüli a víz mélysége. A Deseda tó fantasztikus lehetőségeket rejt horgászati szempontból. Hosszú partszakaszai jelentős számú horgász egyidejű elhelyezését és szórakozását teszik lehetővé. A csónakos horgászat is kedvező lehetőségeket biztosít a halfogásra.
A tó a Kaposvári Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában van. A Deseda tó és környékének használatáról és védelméről önkormányzati rendelet rendelkezik (link). 2011. január 1.-től a ismét a KAPOSVÁRI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET a tó halászati kezelője.
-
Bélavári Nagybányató
A jelenlegi 1 es tó területéről a meddő réteg letermelése és a szállítási utak kialakítása 1976-ban Indult el. 1977-ben kezdődött meg a tényleges kitermelés E-652-es vonóvedres kotrókkal.
A tó vízmélysége a technológiából adódóan 4-6 méter, az aljazat dimbes-dombos, árkokkal szabdalt volt, ami mára a Dráva áradásai és az áramlatok miatt egyenletesebb lett.
A Dráva szinte az első évben elöntötte a kikotort tavat és nagy mennyiségű folyóvízi halat hozott a tóba.
A 2-es tó kotrása 1982-ben kezdődött el. A technológia megegyezett az 1-es tóéval. A tó jelenlegi formáját a 3-as tó meddője egy részének a tóba visszatöltésével 1984 – ben fejeződött be.
A menetrendszerű tavaszi zöldárak e tavat is feltöltötték a Dráva halaival.
Ezzel egy időben kezdődött el a 3-as tó kotrása is. A 3-as tó kotrásánál már egy nagyobb teljesítményű kotró is részt vett, ami elméletileg 8 m mélységről tudta szedni a kavicsot, a későbbi meddő visszatöltések miatt ez ma már nem nagyon érzékelhető.
1985-ben kezdődött a 6-os és a 4 es tó területének előkészítése. A 4-es tó kotrása még ebben az éven elkezdődött.
A nagy tó területén először felszíni kitermeléssel, homlokrakodókkal kezdődött el a kitermelés 1986-ban, ugyanebben az évben kezdődött az 5-ös tó kotrása is. A nagy tó kotrása 1987 ben indult el 1 db E 652-es 1 db UB 1252 vonóvedres kotróval 6-8 méteres vízmélységgel, változatos mederfenékkel.
A szokásos zöldárak itt elvégezték a telepítést, nagy mennyiségű nagyhal, apróhal került a tavakba.
1992 májusában a bányát a vízvári BHV Mg ZRT eladta a pécsi székhelyű Dráva-kavics és beton kitermelő és feldolgozó építőipari kft-nek. Az új tulajdonos még ebben az évben egy elektromos szívókotrót állított üzembe. Ez a kotró alakította ki a tó jelenlegi alakjának a nagy részét. Ez a kotró már 10 méter mélyen tudott dolgozni, ennek köszönhetjük a tómeder dimbes-dombos aljzatát 4-10m közötti mélységgel.
A tó mélységének növelésére egy drótköteles úszókotrót állítottak üzembe, de az erőltetett kitermelés és minőségi problémák miatt nem sikerült a mélyebb kotrás. Hivatalosan 2010 ben fejezték be a kavicsbányában a kitermelést.
Kezdetekben a horgászat a Drávára is érvényes területi engedéllyel volt lehetséges.
A haltelepítéseket hosszú éveken keresztül a Dráva végezte el.
2001 és 2011 között a bányatavak kezelője Barcsi Horgászegyesület volt, ebben az időszakban az éves rendszeres telepítések miatt sok tükörponty és amur került a tavakba. A nagy tó horgászati hasznosítása 2010 ben a Bélavári Horgászegyesülethez került, majd 2011-ben a többi tó is. A 2015-ös évben új tulajdonosa lett a bányatavaknak és a hozzátartozó földterületeknek is, ezzel egy időben került a horgászati hasznosítás társaságunkhoz és a horgászvíz neve Bélavári Nagy- bányató Baráti Kör lett.
Kellemes kikapcsolódást, jó fogást kívánunk, és görbüljön a vége! -
Bélavár II. ütem bányatavak, Csikos tavak
A falu északi részén fekvő bányatavak egy legelő szélén találhatóak. A tavak környezete rendezett rendszeresen karbantartott. Halfaunájában nem ritka az aranykárász és a compó. Ragadozókban a csuka süllő és a harcsa is jelen van.
Évente egy alkalommal van haltelepítés amikor őshonos halfajokat telepítünk.