Horgasznapijegy.hu

Víztípus: Főcsatorna

  • Büngösdi-főcsatorna

    Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, átlagosan 1-1,3 m mély, horgászatra egész évben alkalmas, széles csatorna. Különösen a Köröstarcsa-Körösladány műút mellett kanyargó szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is gyakran horogra kerülnek.

  • Körcsönye-csatorna (5808. számú főúttól a Fekete-vízig), mint 02-064-1-1

    A hasznosító az 1. a) pontban hivatkozott jogszabályokban és az Országos Horgászrendben foglaltakhoz képest enyhítő szabályozást nem alkalmaz.

    A helyi horgászrend azon tervezett rendelkezései, amelyek tervezetten a jogszabályban meghatározott korlátozásokat szigorítják és egyben a halgazdálkodási hatósági szankciók alapját is képezik

    Horgászati tevékenység során tilos:

    Szemetelés (aki 3 méteres sugarú körben szemetes helyen horgászik, az köteles érte felelősséget vállalni).

    Horgászati tevékenység során csak az 5 méteres parti sáv vehető igénybe (ahol nem tilos).

    A horgászat során tilos a partoldal megbontása, horgászállások (stég) készítése, a víz szabad áramlását korlátozó tartások építése.

    Fakivágás, ágas szedés.

    Bódé-, stég-, állásépítés, partfal átalakítás.

    Védett állatok és növények gyűjtése.

  • Hercegszántó, Igali Főcsatorna

    Az Igali főcsatorna sok helyen feltöltődött csatornaszelvénnyel rendelkezik, vadregényes keskeny csatorna.

  • Duna-Völgyi Főcsatorna vízrendszer

    A BÁCSHOSZ által kezelt Duna Völgyi Főcsatorna a Bács- Kiskun megyehatárától ( Bugyi- Kunpeszér közötti híd) indul és Bajánál torkollik a Dunába.

  • Kődomb-Szigeti-Főcsatorna 0+000-3+930 fkm

    Állandó víztartású, közvetlenül a Sebes-Körösből táplált mély csatorna (1,5 m), amit Újiráz és Komádi települések térségéből érkező horgászok látogatnak leginkább. Vízminősége nagyban függ az öntözési idénytől és igényektől, a belvizektől és a feltöltöttségi állapottól.

  • Keleti-főcsatorna II. szakasz

    A Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi vízszintszabályozó műtárgytól a Hajdúszoboszlói Zsilipig tartó szakasza.

  • Keleti-főcsatorna 98,156-45 fkm közötti szakasza

    A Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi vízszintszabályozó műtárgytól a Bakonszegi Zsilipig tartó szakasza.

  • Keleti-főcsatorna I., 45-4,678 fkm közötti szakasza

    A Keleti-főcsatorna Tiszavasváriban található vízszintszabályozó műtárgytól a Balmazújvárosi vízszintszabályozó műtárgyig tartó szakasza.

  • Taktaközi Öntöző Főcsatorna, Bki tápcsatorna, Északi-Övcsatorna (Ívely ér), Teszt-kert II.+ kubikok, szivárgók

    A Főcsatorna ahogyan a neve is mutatja, elsődlegesen a mezőgazdasági területek öntözési lehetőségeinek biztosítását szolgálja. A Vízügyi Hatóság működése alapján biztosít egy állandó üzemi vízszintet. A Főcsatorna közvetlenül a Tisza Tiszanagyfalusi kanyar részén egy zsilippel kezdődik, majd 28 km hosszan folytatódik és Taktakenéznél csatlakozik be vissza a folyóba. Átlagos vízmélysége 1,4 m, vízellátása folyamatos Tisza vízéből, így elsősorban azok a halfajok jellemzik, amelyek a Tiszában is megtalálhatók. Partszéli sávját gyalogakác, rekettye és nádas felváltva övezi. Horgászata egész évben biztosított.

  • Keleti-főcsatorna 4,677-0 fkm közötti szakasza

    A Keleti-főcsatorna egy 98 km hosszú csatorna Tiszalök (Tisza) és Bakonszeg (Berettyó) között.
    Az Sz-Sz-B. Megyei Horgász Szövetség halgazdálkodásra jogosult a Tiszából történő befolyástól a Tiszavasvári zsilipig terjedő szakaszára. A 0-4,67 fkm-ig.
    Területi jegy a szabolcsi szakaszra külön nem váltható, a Tiszai jegy birtokában horgászható. Területi jegy online és horgászegyesületeknél, valamint horgászboltokban váltható.
    A jellemzően 3 m-es vízmélységű, 25-30 m széles folyóvíz a keleti régió egyik legismertebb, leglátogatottabb horgászvize. Teljes hosszában harmatkásás, gyékényes , sásos vagy nádas növénytársulás szegélyezi, gyakori a gyökerező- és lebegő hínár. 1956-ban adták át, mint öntöző főcsatornát, akkor még hajózták is. Vízi járművel legfeljebb 13 km/h sebességgel közlekedhetünk rajta. Ma szinte végig erdősáv szegélyezi. Medre agyagos. Bakonszegnél, Balmazújvárosnál és Tiszavasvárinál zsilippel szabályozzák a vízszintet. Több város közelében üdülőövezet létesült a partjai mentén.

    Tiszavasvári külterület. Nyíregyházától kb 30 km-re, a 36-os főúton.