A Tapolnok csatorna Vámosoroszit szeli ketté. Hídból is van rajta bőven, de sajnos az év nagy részében szinte száraz lábbal át lehet kelni Vámosból Orosziba. Vízzel kora tavasszal, esetleg nyár elején töltődik fel.
Külön területi horgászjegy nem váltható rá, a tiszai jegy érvényes erre a vízterületre is.
Vámosoroszi belterületén található.
Az 1915-17. között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. A hozzá vezető Lápi-csatorna vizét emeli át a Krasznába.
Nagyecsed község külterületén. Jelenleg nem horgászható.
Berkesz község nyugati részétől a III-as számú főfolyás folytatásaként húzódik egészen a Gávavencsellői Tiszába torkollásig, mintegy 40 km hosszan.
A mostanában jellemző vízjárások következtében állandó vízborításról Kótaj településnél befolyó VIII-as számú főfolyás alatti része horgászható. Meglepően változatos halállománya a réti csík és szivárványos ökle fajoktól kezdődően ponty, ezüstkárász, törpeharcsa, szezonálisan pedig a ragadozó fajok vonzzák látogatókat.
Az említett két település közti szakaszok töltéssel határoltak, számos a 4-es számú főútról, illetve a Nagyhalász-Rakamaz településeket összekötő útról északra haladva keresztezzük a csatornát. A töltés sorompóval védett, gyalog vagy kétkerekű járművekkel bárhová eljuthatunk.
A Vadkert tápcsatorna vízterületet a Nagykállói Sporthorgász Egyesület 2008 óta kezeli. A csatorna a Nagykálló Harangodi víztározót feltöltő, Kállói VII. sz. főfolyás kibővítésével jött létre. Az átvételkor teljes mederkotrás és bővítés után 1,5 hektár vízfelület volt horgászható. A 2019-2020-as évben a Vízügyi Igazgatóság felújította a víztározót, és a Vadkert tápcsatornát is. A horgászható vízfelület 2,5 hektárra nőtt. A csatorna kettő darab hosszú kb. 500m-es ágból áll, összekötve, lefolyása egy részről, a víztározó felé kő gáttal van lezárva. A másik oldalán zsilippel. Horgászat csak a gát belső oldaláról lehetséges.
Nagykálló Főtéren, Észak felé , Napkor irányába fordulva, Kossuth úton jobbra fordulva, a Deák Ferenc utcán végig haladva. Ezután a réten követve az utat a VII. sz. főfolyás mellet, elérjük a betonhidat, ami a Vadkert tápcsatorna bejárata.
A vízgyűjtő terület alakja jellemzően elnyújtott, főleg mesterséges, egyenes nyomvonalú létesítményekkel határolt. A vízgyűjtő terület domborzata uralkodóan sík, É-D-i lejtésű, a terepesés átlagosan 5-10 cm/km. A vízgyűjtő terület magassági tartománya 81,00-87,50 mBf közötti. A vízgyűjtő terület lefolyási viszonyait elsősorban a mezőgazdasági táblák művelési ága és az alkalmazott agrotechnikai eszközök határozzák meg. A klasszikus lefolyás csak egy-egy táblán belül értelmezhető, mivel a befogadó Hortobágy-Berettyó üzemvízszintje nem teszi lehetővé a természeteshez közeli lefolyási viszonyok kialakulását. A kiépített vízrendezési művek üzemeltetésével a vízgyűjtő terület lefolyási viszonyai jelentősen módosultak. Az összegyülekezési és lefolyási (levezetési) viszonyokat a főművek torkolatában épített szivattyútelepek üzeme határozza meg.
Villogó csatorna: 25128-as szelvény a Villogó csatorna átjáró híd és a 18200-as szelvény között egész évben TILos a horgászat !
bádszalók, Karcag, Kenderes, kunhegyes, kunmadaras felől lehet megközelíteni. 4-es számú főút hídjától a végszelvényig (37+470 km) terjedő szakasz.
Gyakorlatilag mindenki megtalálhatja a folyó mellett a csatornákon is a kedvelt szabadidő eltöltési formájának lehetőségét, legyen az a természetjárás, a horgászat, vagy éppen a folyóparti csendes üldögélés, elmélkedés, a természet apró szépségeinek és csodáinak részletes spontán megfigyelése.
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken! A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m. A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék. A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk. Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon. A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.
Tisza-tó gátjáról, üdülő terület felől. Tiszabura felé vezető főút felől.
NK XII-1 -es csatorna elhelyezkedése: Az 1950-es években öntözési célra mesterségesen kialakított, majd a 90-es évektől halgazdálkodási vízterületté nyilvánított öntöző csatorna az elmúlt években a környékbeli és messzebbről érkező horgászok számára is igen felkapott hely lett. Köszönhető ez a folyamatos telepítéseknek és a rendezett környezetnek, valamint a kedvező díjszabásnak. Jól megközelíthető szilárd burkolatú útról is, így rosszabb időben is kiváló horgászhelynek bizonyul.
Az NK XII-1 csatorna Jász-Nagykun-Szolnok megye szívében elhelyezkedő, 12,77 hektáron elterülő 12 km hosszú vízterület a Nagykunsági öntöző főcsatorna mezőhéki hídja és a 442-es főút ölelésében. Víz utánpótlását a Tisza-tóból a Nagykunsági öntöző főcsatornán keresztül kapja és továbbítja a Tiszaföldvár határában található halastóba, valamint a Cibakházi Holt-Tiszába. Minden be és kivezetésénél halrácsok találhatók, melyek megakadályozzák az 5 cm nél nagyobb halak vándorlását. Intenzíven telepített vízterület 2,1 q/hektár (Kb 24q / év) telepítési átlaggal, melynek túlnyomó része békés hal. Apróhal állományának és szerkezetének köszönhetően a ragadozó halak természetes szaporulata is megfelelő, így az önfenntartó, évente kis mennyiségben pótlásra kerül. A vízterületre jellemző halak: ponty, amúr, csuka, süllő, balin, szürkeharcsa, keszeg, kárász és törpeharcsa. A teljes szakasz kamerával megfigyelt terület, továbbá 5 fő hivatásos halőr végez rajta folyamatosan ellenőrzést.
A bérelhető horgászhelyek kizárólag teljes árú éves engedély váltása után minden év 03.01-től elérhetők a helyi szabályozásoknak megfelelően, melyről érdeklődni a hasznosítónál lehet.
Szilárd burkolatú úton a 442-es főútról Tiszaföldvár-Homok felől Kunszentmárton felé haladva balkéz felé kb 800 m, továbbá a Tiszaföldvár-Homoki vasúti átjáróból a 442-es főúton áthaladva a gazdasági bejárón kb 2,5 km, illetve a Mezőtúri úton a Nagykunsági hídtól Tiszaföldvár felé 400 m-re
Az NK-III a Nagykunsági öntözőrendszer legnagyobb öntözőfürtje. Az öntözőfürt a Nagykunsági-főcsatornától keletre terül el. A terület magasabb részein a csernozjom talajok, a mélyebb fekvésű részeken a réti, és az öntéstalajok a jellemzők.
Tipikusan csatorna horgász víz. A nyári időszakban vízi növénnyel erősen benőtt.
Kunhegyes előtt a hídon át a híd jobb és bal oldala.