Víztípus: Csatorna

  • Halastói tápcsatorna 8+000-15+000

    A csatorna Kelet -Nyugati tájolású és folyás írányú, átlagos szélessége 4m és mélysége 3m körüli. A víz a Tisza folyót és a Nyugati főcsatornát köti össze. Az egyesület halgazdálkodásához tartozó folyam kilóméter szakasz a vasúti hídtól a cifra hídig tart.

  • Hamvas csatorna 0+000-44+500

    A Hamvas csatorna a Keleti főcsatornától Hortobágy Berettyóig tartó szakasza.

  • Alsó-Kadarcs csatorna0+000-19+900

    Az Alsó-kadarcs csatorna Nagyhegyes és Nádudvar közigazgatási területén a 33. számú úttól délre található 19,9 km hosszú csatorna, melynek egy része a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el, egy része pedig ennek határán.
    Korlátozás: 33. számú főútól (47.552436, 21.323776) a Kisálomzugi hídig (47.533304, 21.242436) horgászni tilos! Horgászni a Kisálomzugi hídtól délre található területen területi engedély birtokában lehet. A területre önálló területi jegy nem kerül kiadásra. A Kösely összevont jegy jogosít éves horgászatra, vagy a Hajdú-Bihar Megyei összevont vízterületekre érvényes napijegy birtokában lehet horgászni.

  • Alsófuttaki csatorna 0+000-10+800

    Püspökladány határában lévő kis csatorna, melyre önállóan nem kerül területi jegy kiadásra. Rajta a Hortobágy-Berettyó összevont jeggyel, vagy Hajdú-Bihar Megyei napijeggyel lehet horgászni

  • Ó-Füzesér csatorna

    Az Ó-Füzeséri csatorna Sárospatak város külterületén található ÉNY-DK irányban, a Bodrog folyó holtága. A Bodrog Keleti-holtágtól – Berek – indul szivornyás vízkivétellel, a 3804 sz. közút 2+710 km szelvényét keresztezve és az Ó-füzeséri csatorna örházánál levő zsilipig tart 5500 m hosszon.

    A víz területe 42,96 ha, a meder változatos, mélysége 1 métertől 5 méterig terjed. Jelentős szakaszon természetes növénytársulással borítottak a parti szakaszok, gyékényesek, bedőlt fák, akadók tarkítják a régi medret. Vadregényes, igazi kihívásokkal teli víz.

  • Tiszavalki főcsatorna, (Tisza-tó szivárgó csatorna, Tiszabábolnai ikerzsilip és Csincse patak közötti szakasz)

    A Nyárádka csatorna a falu alatt folyik, nagy jó horgászhely a horgászok számára

  • Tiszakarádi főcsatorna

    Tiszakarád településtől a Tisza Tiszaberceli szakaszának jobb partjába betorkolló csatorna, melynek szerepe a Bodrogköz belvíz-mentesítését szolgálja.

  • Taktaszadai és Taktaharkányi Vízgyűjtők

    Taktaharkány és Taktaszada között helyezkedik el. Taktaharkány felé eső részen lehet horgászni. A horgászbeállók a tó Ökrös felőli /gáttal szembeni/ oldalán találhatók. Kamerával és drónnal őrzött terület. Horgászni érvényes állami és területi jeggyel kizárólag a partról lehet. Gátról történő horgászat és csónak használat tilos.

  • Takta folyó

    A Takta folyó igazából egy patak (vagy csatorna), amely az Alföld északi részén található, a Zempléni-hegység déli részén ered Csobajnál. A mintegy 63,8 km hosszúságú vízfolyásnak Tiszalúcnál egy zsilipen keresztül van összeköttetése a Tiszalúc Holt-Tiszával. Innen Kesznyéten felé, csatornázott mederben halad tovább, majd a Sajóba torkollik
    A Takta elsősorban azoknak a vadvízi horgászoknak nyújt horgászati lehetőséget, akik kedvelik a kis szélességű, változatos parttal rendelkező, hangulatos patakokat. Bizonyos szakaszokon csak nehézkesen megközelíthető, de egyes részein találhatóak kialakított és gyakran látogatott horgászhelyek. Tavasszal remek lehetőséget nyújt a kárászozást szerető horgászoknak, az úszózást kedvelőknek kifejezettem jó alternatíva lehet. Azonban a Takta ősszel is jó opció egy hangulatos, partmenti cserkelő pergetésre. Növényzettel (fákkal, bokrokkal, nádassal) benőtt parti sávja jó rejtekhelyeket biztosít az itt lakó csukaállománynak. A kis víz nagy halakat is rejthet, a folyómenti településeken többször legendák keringenek nagytestű „taktai” pontyokról, amurokról. A horgászvizet kezelő Sporthorgász Egyesület (Tiszalúc) egyesület ponty és csuka ivadéktelepítéssel próbálja biztosítani a Takta folyamatos halutánpótlását. Magas vízállásnál, főleg tavasszal a Sajó torkolatból is érkezik halutánpótlás. Igazi horgászati értékét a különlegessége, az őt körülvevő burjánzó természeti környezet adja.

    Tiszalúc településen szálláslehetőség rendelkezésre áll, illetve napijegy váltására és horgászeszközök beszerzésére is van lehetőség. A környék látnivalói közé tartozik a Tiszalúcon található az ország első Trianon tere, a Tájház, az 56-os emlékmű, de érdemes időt szakítani a szomszédos Tiszadob településen található Andrássy-kastély meglátogatására is.

  • Kesznyéteni Erőmű csatorna

    Vadvízi kaland a Hernád kapujában: Köszöntjük a Kesznyéteni Erőmű-csatornán!

    Ez a vízterület nem egy átlagos csatorna. Aki ide látogat, az a valódi vadvízi horgászat élményét kapja. A víz folyamatos mozgása, az erőmű adta sajátos dinamika és a változatos mederalakulatok olyan életteret biztosítanak, ahol a halak erősebbek, vadabbak és rafináltabbak a megszokottnál.

    Itt nem „tápos” pontyokra, hanem igazi folyóvízi harcosokra kell számítani. A csatorna mélye és a gyorsabb sodrású szakaszai tartogatják az igazi kincseket:
    A víz mozgása miatt a balinok ezüstös villámként rabolnak a felszínen, a kövezések mentén pedig kapitális süllők és csukák leselkednek a prédára. A csatorna nem szűkölködik harcsákban sem. A „vadvízi bajszosok” ereje a folyóvízben hatványozott, így minden fárasztás életre szóló élményt nyújt. A csatorna pontyai és óriás dévérkeszegei híresek arról, hogy nem adják könnyen magukat. A tiszta víz és a bőséges táplálékforrás miatt gyönyörű, egészséges és rendkívül izmos példányokkal találkozhatnak a sporttársak.
    A Kesznyéteni Erőmű-csatorna minden évszakban mást arcát mutatja. A tavaszi ébredéstől a nyári esti pergetéseken át az őszi nagyhalas várakozásokig a víz állandó izgalmat kínál. Itt nincs két ugyanolyan nap, és nincs két ugyanolyan kapás. Ez a víz a türelmes és a természetet tisztelő horgászokat gazdagon megjutalmazza.
    Váltsa meg területi jegyét még ma, és mérje össze erejét a csatorna vad halaival!

    Várjuk szeretettel a parton!

    Tiszalúci Sporthorgász Egyesület – Ahol a víz az úr, a hal pedig társ a kalandban.