Kiskunhalason a Jókai utca végén, igényes környezetben található ez az intenzíven telepített 3 hektáros horgásztó. Átlagos vízmélysége 2,2 méter. A tó két oldalán összesen 22+25=47 db, betonlépcsőkkel ellátott, kiépített horgászhely található, melyből kettőt mozgáskorlátozottak is biztonsággal tudnak használni. Legszélesebb része 130 méter, a féltávot bóják jelzik. A két egymással szemben található, közel egyenes partszakasz 260 és 280 méter hosszú. A meder akadómentes, a partszél terméskövekkel van megerősítve, szakszerűen kirakva.
Megye: Bács-Kiskun
-
Duna-Völgyi Főcsatorna vízrendszer
A BÁCSHOSZ által kezelt Duna Völgyi Főcsatorna a Bács- Kiskun megyehatárától ( Bugyi- Kunpeszér közötti híd) indul és Bajánál torkollik a Dunába.
-
Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
-
Csávolyi horgásztó, Bara-tó
Csávoly község gyöngyszeme, a Csávolyi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő tavacska.
A falu belterületén helyezkedik el, aszfaltozott úton jól megközelíthető, a közvetlen környezetében található élelmiszerbolt, étterem, benzinkút… Stégen, és szabad partról egyaránt meghorgászható.
A tóban megtalálható a ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, balin, keszegfélék, kárász, törpeharcsa. -
Császártöltési Tőzeggödrök
A tavaink a Vörös-mocsárban helyezkednek el ami Bács-Kiskun megye egyik legszebb és talán az országban is egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező területe a Vörös-mocsár . A megye déli harmadában Bajától 35, Kiskőröstől 23 Km-re, az 54-es számú főút mentén terül el a 930 hektár kiterjedésű értékes vizes élőhely amely 1990-ota természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Duna-völgy nyugatra való áttevődése a jégkorszak utolsó harmadának kezdetére – azaz KB 700 ezer évvel ezelőttre tehető. A folyónak új medret adó völgyet az észak – bácskai hátság ekkor bekövetkezett kiemelkedése, illetve az úgynevezett Kalocsai süllyedek lezökkenése hozta létre. A bácskai lösztábla amelynek alapja hordalék kúp – Császártöltés – Kisszállás vonalától délnyugatra helyezkedik el. A tábla a Duna árterére meredek ( eróziós ) peremmel szakadt le. Jellegzetes tájai: Kecel, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Baja magaspartjai.A Vörös-mocsár ennek a földtani jelenségnek köszönheti létrejöttét. A valamikori szárazulatokat keresztül kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyó ágak. Az árvízmentesítésük előtt évente kétszer háromszor is elöntötte ezt a területet a víz. Ennek a gazdag vízi világnak az egyik utolsó hírmondója a táj keleti határán húzódó lápvonulat az úgynevezett Örjeg melynek középső része a Vörös- mocsár. A mocsár az egykori Duna mederben keletkezett. A meder lassú feltöltődése által több méter vastag tőzegtelepek képződtek.
HORGÁSZ EGYESÜLET CSÁSZÁRTÖLTÉS MEGALAKULÁSA:
Az első két tó 1973-ban készült el, a Kossuth termelő Szövetkezet megbízásából. Mivel a vizek visszahasznosítása feltétel volt ezért 1975 Februárjában megalakították a Kossuth Sporthorgász Egyesületet. Az alakuló elnökség három tagja: Mintál Ferenc elnök, Szeitz István titkár, és Kindris Pál pénztáros vezetésével huszonkét fővel kezdte meg működését. Az évek során további három tó kikotrására került sor. A taglétszám rohamosan nőtt, a nyolvanas évek végére elérte a 150 fős létszámot amit azóta is tartunk. Az időközben nevet módosított termelő Szövetkezet a kezelése alatt álló tavakat megvételre ajánlotta a Horgász Egyesültnek, amit az Önkormányzattal fele-fele arányban megvásároltunk
Tavaink vízfelülete:1-es Tó 1.4 ha
2-es Tó 1.2 ha
3-as Tó 2.4 ha
4-es Tó 3,6 ha
5-ös Tó 1.8 ha
Vagyis a horgászható vízfelület 10.4 ha. Ebből napijegyes horgászatra kijelölt ötös tó felülete 1.8 ha. Átlagos vízmélységünk 2-méter.
A Jelenlegi vezetőség kilenc főt számlál ebből az elnökséget négy fő képviseli. Taglétszámunk százötven főben limitált. Tavaink területén a MOHOSZ által előírt jogszabályok érvényesülnek. A napijegyes tóra is ezen szabályok érvényesek.Halfaunánk a következő:
Ponty, (1-16-kg ig) Amur, (2-17-kg ig) Szürke harcsa, (l-50-kg ig) jellemző halunk ezeken kívül a Süllő és a Csuka. Apró halaink
közül a Kárászt említeném mely 1.5-2-kg os is lehet. -
Compó-tó
A Pirtó Compó Horgászegyesület tulajdonában lévő, Pirtó külterület-086/34 hrsz alatt található, 0.3 ha vízfelületű tó.
Tavunk mérete igen csekély, de itt a homokhátságon így is előfordulnak vízpótlási problémáink, melyet 2db szélkerékkel
igyekszünk megoldani. Minden évben telepítünk, kizárólag méretes korosztályt. A legjellemzőbb halfaj a ponty, de található benne amúr, kárász,keszegfélék, compó is. -
Bátmonostori Holt-Duna (Kutasi Duna)
Bátmonostor határában elhelyezkedő erősen feltöltődött holtág, szabad vízfelülettel csak néhol találkozhatunk a vizinövényzet miatt.
-
Bácsborsódi-víztározó
Bácsborsódtól 2 km re Gara irányában kiváló természeti környezet, végtelenül nyugodt körülmények, és változatos vízterület várja a vendéghorgászokat, a Bácsborsódi-víztározó, melyet 2023-2024 ben a terület elárasztásával hoztak létre. Tereprendezés nem volt, a Kígyós-csatorna felduzzasztásával jött létre, a mellett lévő bokrokat, fákat, tuskókat benne hagyták, melyek kiváló búvó-és ívó helyeket nyújtanak a halaknak. Partját mindenhol nádas övezi, a nádasok között helyezkednek el a horgászhelyek. Átlagos vízmélysége 2 méter. Horgászni kizárólag a partról és csónakból lehet.
-
Bácsbokodi horgásztó I. II.
Az Alföld déli csücskében, kiváló természeti környezet, végtelenül nyugodt körülmények, és változatos, halban gazdag vízterület várja a vendéghorgászokat.
A Bácsbokodi Aranykalász MGTSZ 1974-ben, öntözővíz tárolása céljából hozta létre a tározót.Mivel már akkor is jelentős hagyományai voltak a horgászatnak, egyre nőtt az érdeklődés szélesebb körű hasznosítása iránt. Ennek érdekében 1976-ban közel 40 fővel megalakult a Bácsbokodi Aranykalász MGTSZ Horgász Egyesülete.
Önálló jogi személlyé 1989-ben vált az egyesületi törvény szabályozásának köszönhetően. A Bácsbokodi Sporthorgász Egyesület nevet is ekkor vette fel, amely alapján a Megyei Bíróságon is bejegyzésre került.
Az egyesület a Sporthorgász Egyesületek Bács-Kiskun Megyei Szövetségének tagegyesületeként tevékenykedik. A vízterület tulajdonosa Bácsbokod Nagyközség Önkormányzata, kezelője 2001-től ötven évig a Bácsbokodi Sporthorgász Egyesület.
Jelenlegi felnőtt taglétszámuk tartósan 230 fő körül van, ebből öt ifi horgász, továbbá 40 fő vidéki, akik területi engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámhoz 45 fő pártolói tagunk is van.
A tározó jellege szerint völgyzárógátas víztározó. A természet adta terepviszonyok mellett építettek egy gátat. Vizét a közepes vízhozamú Kígyós-patak táplálja, s vezeti el feleslegét. A tározó vizének minőségét rendszeresen a Szarvasi HAKI munkatársa vizsgálja, s hal-élettanilag eddig kiválónak találta. Egyetlen műtárgya az úgynevezett Barát-zsilip, alsó kifolyással.
Területe a nádasokkal együtt 21 hektár, a felső-tó 8,5 hektár. Hossza 3 kilométer, szélessége az öblös területeken 100, az egyenesebb szakaszokon 300 méter. Mezőgazdasági területek, főleg szántók övezik. Közvetlen környezetét telepített kőris- és szilfák, akácosok, berki füzesek ékesítik, árnyékolják. Partját mindenhol nádas övezi, a nádasok között szabdaltan vannak horgászállások, stégek. A tározó körül közel 200 stég van, melyek az egyesület tagjainak tulajdonában vannak.A napijegyes horgászok horgászállásokat is bérelhetnek, mivel az egyesület is rendelkezik 2 horgászállással. A félszigetnél, hosszabb partszakaszon nincs nádas, ezen a szakaszon füvesített területen foglalhatnak helyet a horgászok.
A mederviszonyokat tekintve nem hirtelen mélyülő, de vannak 3-3,5 méteres mély részei is a tározónak. A felső, befolyó részen sekélyebb a vízoszlop. A szélvizeken laposok és szakadtak váltakoznak.
Átlagmélysége 2 méter, ami nagyon ideális, mert a kánikulai időket is át tudják vészelni a halak. A területet elárasztásakor tereprendezés nem volt, a patak völgyében lévő bokrokat, fákat, tuskókat benne hagyták, melyek kiváló búvó- és ívó helyeket nyújtanak a halaknak.