Horgasznapijegy.hu

Megye: Bács-Kiskun

  • Kiskunmajsa, Marisi I.sz tározó „Majsa tó”

    Majsa tó 4 hektáros vízterület, amelyben ponty, amur, csuka, süllő, keszegfélék, kárász található.
    A tavon csak sporthorgászat folytatható. Kötelező felszerelés: digitális mérleg, sebfertőtlenítő.
    A tó szép környezetben rendezett körülmények között működik.

  • Kiskunfélegyháza, Bánya tó (Névtelen kubikgödör)

    1948.Évben létrehozott horgásztó,egy régi téglagyár területén.Ezért változatos vízmeder ill. vízmélységgel. Megalakulása óta a Kiskunsági Horgász egyesület kezelésében van. Osztott vízterülettel (szigetek,nádas) rendelkezik.

  • Kiskunhalas, SÓSTÓ

    Kiskunhalas egyik kiemelkedő természeti értéke a Sóstó, melyet Budapest felől az 53-as úton érkezve településünk határán, bal oldalon találjuk. Korábban a homokhátság környékére jellemzőek voltak a szél által formált, eolikus mederben kialakult szikes tavak, azonban a klíma változása, illetve az ember tevékenysége miatt ezek nagy része mára eltűnt. A Sóstó vízpótlását természetes körülmények között a közvetlen környezetének lejtésviszonyaiból adódó csapadékbefolyás, illetve a talajvíz biztosítja, így vízszintje ingadozó, csapadékosabb időszakban megemelkedik, aszály idején pedig csökken. A közel 50 ha-os tó nagy részét nádas övezi, nyílt vízfelület megközelítőleg 35 ha, átlagos vízmélysége egy méter körül mozog.

    A tó elsődlegesen horgászati hasznosítású, de vízminősége jó, partvonala rendezett, így a füves strandrésze napozási és sportolási lehetőséget is biztosít. A horgászat szerelmeseinek a hínármentes meder jó horgászati lehetőségeket biztosít. A tó halai: ponty, amur, harcsa, süllő, csuka, balin, keszegfélék, compó, kárász, ezüstkárász, busa.

  • Kecel, Vörösmocsár tórendszer II

    A Vörösmocsár tórendszer II. vízrendszer Kecel- Kiscsala szomszédságában terül el. A régi tőzegbánya tavak természetvédelmi területen helyezkednek el, melyeknek nagy része kíméleti terület. A volt bányászatnak köszönhetően a víz rengeteg akadót és bedőlt fát rejt. Horgászni a 3-as és a 6-os számmal megjelölt vízterületeken lehet, további korlátozás, hogy a 3-as számú víztest elején a táblával jelölt részén horgászni tilos.

  • Kecel, Vörös mocsár tórendszer

    A Vörös mocsár bővebb leírása
    Védetté nyilvánítás éve: 1990. Kiterjedése: 930 ha A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat – az úgynevezett Őrjeg – középső része, a Vörös mocsár.

  • Kecel, Sima tó

    Sima-tó
    A tó tőzegbányászat során alakult ki. Bányászat során csak olyan mélyre ástak, amíg jó minőségű volt a tőzeg. Ennek köszönhetően a tó mélysége változó, mederfeneke egyenetlen.

    Keletkezési idejéről pontos adat nincs, a régi történetekből kiindulva 1950-1960 évek körül jött létre.

    A bányászat kézzel kezdődött, később gépek váltották ki a kézi munkát.

    A tavat kezdetben az őshonos halfajok népesítették be „Csuka, Compó, Széles kárász, keszegfélék” és a tőzeggödrök jellegzetes hala a törpeharcsa szaporodott el nagymértékben.

    A tavat, a közeli tanyán élő Sima Györgyről nevezték el, így lett Sima-tó. Gyuri bácsi óvta, védte a tavat és az itt élő állatvilágot. Emberszerető természetű, barátságos kedves embernek ismerték.Idősebb horgásztársai emlékezése szerint Gyuri bácsi ültette azt a nagy fűzfát, mely a DVCS partján áll, eredetileg több volt belőle, sajnos mára csak egy található. Ezt a fát Gyuri bácsi emlékére az egyesület saját fájának tekinti.

    A keceli horgászatot kedvelő emberek kezdetben a város környéki tőzeggödrökben, Dunavölgyi-főcsatornán, majd a város szívében lévő kenderföldi tavon horgásztak, akkor még csak vidéken lehetett horgászengedélyt váltani. Ennek hatására 1968-1969 évben úgy határoztak, hogy létrehoznak egy horgász szervezetet, így jött létre a Keceli horgász egyesület. Első hivatalos bírósági bejegyzés 1971. megalakulásának évében 40 horgász volt tagja.

    A sima tavat kezdetben a tőzegbánya vállalat saját halastóként üzemeltette, telepítette a bányamunkások élelmezése céljából. A horgászegyesület, megalakulása után kezelésbe kapta a tavat. Első évben 1 mázsa 33 db amurt telepítettek a hínár gyérítése céljából. Ahogy nőtt az egyesület létszáma úgy nőtt a telepített halak mennyisége. 1973-74 évben 25 mázsa amur került a vízbe, aminek következtében pár éven belül csodálatos tiszta hínármentes vízben horgászhattak tagjai.

    Az egyesület évről évre fejlődött, horgászai a Sima tavon és kecel határában lévő Dunavölgyi-főcsatornán horgászhattak. Napjainkban tag létszáma meghaladja a 300 főt.

    Sima-tavi szabályzat

  • Kecel II. tőzeg tó

    A területi jegy kiváltására az Egyesület értékesítési pontján van lehetőség. 6237 Kecel, Malom u. 15. Nyitvatartás: hétfőtől, péntekig 08:00-12:00, 13:00-16:00 ig. vagy a +3620/3811338-as telefonszámon lehet egyeztetni. A tagjai részére kedvező horgászlehetőség biztosítása, a tagság érdekeinek képviselete, a halállomány, víz tisztaságának a megőrzése, védelme, a tagok horgászati okmányokkal való ellátása, horgász közélet szervezése, horgász szakismeret terjesztése, a halászatra és horgászatra, természetvédelemre vonatkozó új rendelkezések ismertetése, horgászvizsgára való nevelés, együttműködés hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, segítségnyújtás az orvhorgászat és orvhalászat visszaszorításában.

  • Kastély-tó (Halnevelő-tó)

    A Nevelő tó eredetileg halnevelésre épült, 1995.-ben kezdődtek el az építési munkálatok, amik 1997. nyarán felyeződtek be. A tó meder csatornarendszer szerűen lett kialakítva, a lehalászás megkönnyítése érdekében. Középen több ívató pad került kialakításra, amit az elárasztás után 30 – 40 cm víz lepett el. A halárkok körben helyezkedtek el. Lehalászás előtt a vízet leeresztés után, a halak a csatorna rendszerbe szorultak vissza, ahol könnyebben lehetett hálóval kihalászni őket. 2009-ben az akkori Vezetőség újra gondolta a dolgot, és átalakította a tavat, egy meder került kialakításra amely mélyebb volt, és középen helyezkedett el. Így a használható vízfelület 0,5 hektárra korlátozódott. A többi részt nádas borítja. 2019.-ben az Egyesület közgyűlésén döntés született a tó használatával kapcsolatban, hogy a halnevelést abba kellene hagyni, és a tavon meg kell engedni a horgászatot. Azóta a Nevelő tó is horgásztó ként üzemel. A tópart kizárólag gyalogosan vagy kerékpárral, motorbiciklivel járható körbe. Nincsenek kijelölt horgászhelyek, mindenki érkezési sorrendben helyezkedhet el rajta. A Nevelő tó közvetlenül a Batinkov tó észak nyugati partja mellett helyezkedik el. Vízét a Batinkov tóból kapja, zsilipen keresztül. A tavon való horgászatot a Batinkov tó beíró naplójába kell bejegyezni, nem kell megkülönböztetni a beírásban, csak a fogási naplóban kell más víztérkódon bejegyezni.

  • Jászszentlászlói tőzegtavak

    Az egyesület a kulturált szabadidő eltöltését és a természet megismerését, védelmét tűzte ki céljául. Ezt a tevékenységet a sporthorgászat és a horgász ismeretek terjesztésével hajtja végre több mint 40 éve Kikapcsolódási lehetőséget nyújt a tagjai és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők részére egyaránt

  • Kadia-Duna

    A Kadia- Duna Hercegszántó- Budzsak határában egészen a magyar-horvát- szerb hármashatár mellett helyezkedik el. Régi Ferenc- csatorna holtág mellyen engedélyezett a csónakhasználat. Pergető horgászoknak kiemelendő, hogy jelentős feketesügér állomány található a víztestben.