A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hármas-Körösből. Fás növényzetben szegényes terület, partja a 85 százalékos beépítettségű. A Félhalmi holtághoz közelebb eső ágának belső oldalán a parti sáv nem beépített, a folyó felőli sarkán csónak lerakására is lehetőség nyílik. A holtág vizéből táplálkozó környező rizstáblák miatt vízszintje ingadozó. A holtág halállománya a Félhalmi-holtágakéhoz hasonló, jellemzően békés halakban bővelkedik.
Horgászmódszer: Villantózás
-
Digó-tó (Doboz 0144/118 hrsz.)
Doboz külterületén a tuskós tó és a Kettős-Kőrös között helyezkedik el.
-
Csókás-zugi holtág (Endrőd középső)
A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása és öblítése a Fűzfászugi holtágon keresztül megoldott, de belvizekből és szivárgó vizekből is töltődhet, leürítése szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, szinte teljesen körbeépített holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelentős. A gyomaendrődi holtágak közül beépítettsége miatt a leggyengébb adottságokkal rendelkezik, de ennek ellenére látogatott horgászvíz és a békés halak kerülnek leginkább a fogási naplókba.
-
Csaba-tó (Békéscsaba 015/7 hrsz.)
Vízterület 1250x200m 24,7ha
Bányató. Vonóvedres művelés miatt egyenetlen mederviszonyok, szélén hirtelen mélyülő, helyenként akadós. Átlagos vízmélység 6m, legmélyebb pontja 9,5m.
Jellemző halfajták: ponty, süllő, csuka, harcsa, amur, keszeg, ezüstkárász, compó, sügér.
Vízkezelő: Matróz Sporthorgász Egyesület
Megközelítés: Békéscsaba-Erzsébethely (Jamina) városrész, az Orosházi útról leágazó Wágner utca legvégén. -
Cigányfoki-főcsatorna
Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, vízminősége erőteljesen változó, növényzettel erősen benőtt csatorna, főként az alsóbb szakasza horgászható, átlagosan 0,5-1 m mély.
-
Cigánykaér-csatorna
Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 1,0-1,5 m mély csatorna. Főként az alsó szakasza alkalmas horgászatra, halállománya a változó vízminőség miatt csekély.
-
Bónom-zugi holtág
A négy kisebb holtágat magábafoglaló, egymás között csatornákkal összekapcsolt, összefüggő holtágrendszer – mely a 19. század végén alakult ki – a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a békés megyei Gyomaendrőd városhoz tartozik, annak „Endrődi üdülőterület” elnevezésű részén található. A négy holtág teljes hossza 6,2 km, átlagos szélességük 32 és 70 m közötti területük rendre 5, 15, 9 és 10 ha, összesítve 39 ha, átlagos vízmélységük 1,7 – 2,5 m víztérfogatuk 780 ezer m3. A tulajdonos és kezelő Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Kecskészugi Tájvédelmi és Horgász Egyesület, a Bónomzug Vizéért Egyesület, a Sóczózugi Környezetvédelmi és Horgász Egyesület gyakorolja, a hozzájuk tartozó holtágakon. A Kecskészugi Holt-Körös feliszapoltsága jelentős, a többi holtágé csekély, növényzettel való benőttségük közepes mértékű. Vízminőségük megfelelő. A Hármas-Körös vize legfelső holtágnak, vagyis a Templomzugi-Holt-Körösnek a felső végénél lévő szivornyán keresztül jut a holtágrendszerbe. A vízpótlás, megcsapolás útján holtágról-holtágra lefelé haladva történik.
-
Büngösdi-főcsatorna
Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, átlagosan 1-1,3 m mély, horgászatra egész évben alkalmas, széles csatorna. Különösen a Köröstarcsa-Körösladány műút mellett kanyargó szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból, compóból, vörösszárnyú keszegből és csukából termetesebb példányok is gyakran horogra kerülnek.
-
Békésszentandrási Siratói holtág a Kákafoki összekötő csatornával
A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összeérő patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Medrének feliszapoltsága közepes, partjainak 60 százaléka beépített, a szabad partszakaszok fasorokkal és 2-3 méter széles nádfallal szegélyezettek. Vízminősége jó, vízpótlása és feltöltése a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas – Békésszentandrási holtágból (Kákafoki holtág) megoldott. A Békésszentandrásról a 44-es főúton kiérve a töltésre jobbra kanyarodva érjük el a holtágat keresztülszelő átjárót. Az átjáró az alatta elhelyezett átfolyó csövek által biztosított folyamatos vízáramlat miatt szinte mindig látogatott horgászhely, tovább haladva a szilárd burkolatú út a Hármas-Körös töltéséig húzódik. Partjai mindig látogatottak, hétvégi házakkal való beépítettsége és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. A halfogás kiemelkedő, az ide érkező horgászok nagy része pontyra, amurra, kárászra, süllőre próbál szerencsét.