Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Villantózás

  • Palotási víztározó

    A Palotási-horgásztó országos hírnevet vívott ki magának, mely a tudatos halgazdálkodásnak eredménye a nem mindennapi kapitális méretű halállományának köszönhető.

    Halfauna: Ponty, amur, keszegfélék, kárász süllő, csuka, harcsa és balin.

    Tórekordok: Ponty: Tőves: 36,425 kg, Tükrös: 32,31 kg. Amur: 29,7 kg. Harcsa: 93,25 kg. Busa: 64 kg. Süllő: 14,4 kg. Csuka: 15,6 kg. Balin: 8 kg. Dévérkeszeg: 3,5 kg.

    A Palotási-tó jelenleg az ország egyik legnépszerűbb horgász tavai közé tartozik. Palotás és Kisbágyom községek között terül el. A víztározó az 1967-es évben jött létre, amikor a Buják-patak vizét egy völgyzárógáttal elrekesztették öntözési célból. Így a halak számára ideális nagyságú 72 hektár kiterjedésű (vízfelület 58,8 hektár ami vízállástól függ) 250 m átlag szélességű, 2,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú tó alakult ki.

    Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően épültek a hétvégi házak és mára már 300 hétvégi ház található a tó környékén. A tó a környező települések fejlődéséhez is hozzájárult, mivel egyre többen alakítottak ki falusi szálláshelyet. Az idelátogató horgászok sátrukat a horgászhelyen felállíthatják és gépkocsival leállhatnak. Tusolási és akkumulátor töltési lehetőség az egyesület horgásztanyáján biztosított. Érdekesség, hogy a tó északi részén több mint 100 ritkább madárfaj található.

    Palotási-tó földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett tóparton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését.

    A palotási horgászok 1972-ben hozták létre a ma is működő horgászegyesületüket. A gondos szakmai munkának köszönhetően a Palotási-tó kiváló halállománnyal rendelkezik, ami a horgászok ezreit vonzza évente. A tó mind sporthorgászat és hobby horgászat céljára is alkalmas. Az egyesület rendszeresen szervez horgászversenyeket és programokat ezzel is növelve a tó népszerűségét a horgászok körében. A horgászegyesület fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére és ennek köszönhetően évente 150 – 300 mázsa hal kerül a vízbe.

    A Palotási-tó egyedi lehetőségeket is kínál, amivel a többi horgásztó csak korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezik. Így pl. a sok süllő miatt nagy múltja van a léki süllőzésnek aminek az utóbbi időben keveset hódolhattunk. A palotási horgászegyesület rendezett először Magyarországon bojlis horgászversenyt így a 2000-es évektől napjainkig már igazi hagyománya van a bojlizásnak. A tó harcsaállománya országos szinten is kiemelkedő.

    Fenékviszonyok:
    Meglehetősen egyhangú, sík a fenék, törések nélkül. Általában vastag az iszapréteg, de sok helyen kagylópadok találhatók. Igazi változatosságot jelent a tó közepén található, vízzel elárasztott “kövesút”, mely az ott található öböl két oldalát kötötte össze az elárasztás előtt. Ez a fél méteres kiemelkedés igazi haltartó hely! A tározót körbeveszi a nád és sás, melyekbe horgászállásokat vágtak. Néhány helyen nyíltabb terület, füves szakasz is található. A horgászállások rendszeresen karbantartottak.

    Csónakhasználat (lásd horgászrend):
    A tavon lehetőség van BIC 252-es csónakok bérlésére is, bojlizás és harcsahorgászat esetén. A tervezett horgászat időpontját előre egyeztetni kell +36 30 / 407 11 73 –as telefonszámon.

    Jegyvásárlás:
    Napi- és hetijegyek, csak érvényes, (tárgy évre érvényesített ) horgászengedéllyel válthatók a tóparti horgászboltban ( TÓparty kávézó és horgászbolt ) hétköznap 6-11h-ig és 15-18h-ig; hétvégén pedig 6-18h-ig.
    Turista jeggyel is lehet napi- vagy hetijegyet váltani. (Ebben az esetben 1 bottal lehet horgászni.)

  • Mátraterenyei bányató I.

    A Tóaljai horgásztó Mátraterenyén (Homokterenye községrész) belterületén helyezkednek el, a Zagyva két oldalán a Salgótarján felé vezető úttól Észak-Keleti irányba. A két tavat a Zagyva folyó hídjai gyakorlatilag összekapcsolják. É-ról a hűtőház, K-ről szántóterület, D-ről út és beépített terület, Ny-ról belterület határolja.

  • Nyírjesi víztározó rendszer 1-6.

    Balassagyarmat külterületén található 6 tóból álló tórendszer.

  • Mátraszelei víztározó

    Mátraszele községet elhagyva, egy az útról nem látható völgyben található az Acélgyári Szabadidő Sporthorgász Egyesület által kezelt Mátraszelei víztározó.
    A Mátraterenye tábla előtt jobbra fordulva egy kavicsozott úton tudjuk megközelíteni.
    A tavat a Zagyva táplálja és egy volt bánya külfejtés feltöltésével jött létre több mint ötven éve. Legnagyobb mélysége 25m, átlagos mélysége is tíz méter körüli . A kristálytiszta 1 millió köbméter vízben kapitális harcsák,pontyok és amurok okoznak élményeket a horgászoknak. Emellett megtalálhatók a vízben a csuka, süllő, balin, compó, dévérkeszeg, jászkeszeg, bodorka példányai is. A ponty ,keszeg, süllő telepítése rendszeres. Évente 80q összesen, A környezet igazi vadvízi. Erdő, nádasok határolják a vizet. A horgászok kényelmét viszont vezetékes víz ,wc illetve a helyek nagy részének autós megközelítése szolgálja.
    Területe 12 ha amelyhez 10 méteres átlag mélység tartozik.
    A terület zárt, csak területi jeggyel rendelkező horgászok tartózkodhatnak a tóparton.

  • Maconkai-víztározó és tórendszere

    A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt 25 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen, lépésről-lépésre alapozta meg nemzetközi hírnevét; köszönhetően mindezt csodálatos környezetének, változatos szolgáltatásainak, valamint kiemelten a bőséges, sokszínû, rekordfogásokban gazdag halállománynak. De minek is köszönhető mindez? Elsősorban Horgászbarátaink évről-évre, napról-napra megnyilvánuló, tartós bizalmának, hűségének. A horgászati és turisztikai hasznosító, 39 éve működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) így ténylegesen non profit alapon üzemelhet, bevételeit 100%-ban a napi fenntartásba, a folyamatos halasításba forgathatja vissza. Maconka Magyarország egyik legnépszerûbb, korábban már világbajnokságnak is otthont adó horgászvize, számos kitüntető cím és elismerés, világ- és országos rekord, versenycsúcs birtokosa. Büszkék vagyunk arra, hogy a BSHE vezeti Európa legnagyobb rekordlistáját. Maga a teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere, véleményünk szerint erre is rendeltetett. A BSHE a tórendszer-, valamint a fenntartási és fejlesztési feladatok bemutatásán túl egyéb eredményeit, így például tagi akcióit és kedvezményeit, kifejlesztett interaktív információs és alkalmazói felületeit, fokról-fokra bővülő háttérszolgáltatásait és persze a maconkai sporthorgászat eredményeit, érdekességeit is szeretné minden érdeklődővel hivatalos honlapján megosztani. E gondolatok jegyében készült el, majd újul meg folyamatosan – már az új honlapon – a 2026. évre is az alábbi részletes bemutatkozás. Nógrád megye varázslatos világa, Bátonyterenye, Maconka és a BSHE szeretettel várja, visszavárja régi vendégeit; s az új érdeklődőknek ezúton is barátsággal javasoljuk, tegyenek egy próbát – mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!

  • Kétbodonyi víztározók I-III.

    Megközelítés: Budapest felől a 2-es főútvonalon, vagy a 2/A (M2) úton Hont-Parassapuszta határátkelő felé kell haladni. Nógrád megyében, Rétság várost elhagyva a 2-es 22-es főútvonalak körforgalmában Bánk község felé kell lekanyarodni, majd Romhány községet elhagyva Kétbodony községen át Kisecset irányába. Kisecset és Kétbodony községek határán.( 500 – 500 m-re ) Félúton a két falu között bekötő út vezet a tóhoz, melyet tábla is jelez. 1968-71 között árvízvédelmi víztározóként épült, 16 ha területű a tározó. A tavat két beérkező élővíz (patak) táplálja. A mederfenék helyenként akadós. A gátról és a zsilip előtti nyílt vizű szakaszról gyönyörű panorámát pillanthatunk meg. Itt a víz kb. 2 és 4 m mély, az erdő alatt 1,5 m, de 20 méterre a parttól 2 és 3m. A fenék iszapos, a part menti növényzet: nádas és fák. A víz tisztaságát, életminőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a gyakran hálóba és horogra akadt rákok, teknősök. Telepített halfajok: (ponty+keszegfélék) (évente több alkalommal.) Halak: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, dévérkeszeg, balin, jász, egyéb keszeg félék, ezüstkárász, compó. Rekordok (kg): ponty 24, amur 10 felett, süllő 8, csuka 6, harcsa 50kg. Busa 40kg. Balin 5-6 kg.

  • Ludányhalászi sóderbányató (I-II.)

    Évtizedek óta a környék egyik legkedveltebb horgász- és kirándulóhelye, természetvédelmi közegben, számos védett növény és állatfaj élőhelyét biztosítva. Vízminőségünk kitűnő, a halasítás intenzív.

    A víz mélység átlag 3,5 méter, sóderes alapú aljzattal, helyenként iszapfoltokkal. A több mint 30 hektáros „Pontyos-tó” és a 2,6 hektáros „Élmény-tó” több mint 200 tag, és a hozzánk látogató több ezer vendég számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Évente számos horgászversenyt, családi és közösségi programot, tóparti fesztivált rendezünk a hozzánk látogatók kiszolgálása érdekében. Szlogenünk: Szenvedélyünk a peca!

  • Cserhátsurányi csapadékvíz tározó

    Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa

  • Diósjenői víztározó

    A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést

    http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:

    A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.

    Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.