Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Úszós ragadozóhalas horgászat

  • Ecseri tó

    Tavunk Ecseren található, 0,4 Ha-os..

  • Farmosi II. víztározó

    Az egyesület 1953-ban alakult, mint Nagykátai Járási Horgász Egyesület. Fő célkitűzése a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, tagjai részére kedvező horgászati lehetőség biztosítása, a természet szeretetére és védelmére nevelés. 1984 március 4-én módosult az egyesület neve, új neve: Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület. 1996-tól az egyesület biztosítja a horgászismeretekből a vizsgáztatást a horgászat iránt érdeklődők számára. Egyesületünk tagja a Magyar Országos Horgász Szövetségnek és a Horgász Egyesületek Pest megyei Szövetségének. Az egyesület kezelésében lévő Farmosi II. víztározó I.-II. horgásztó a Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.Gépkocsival csak a parkolóig lehet bejönni, onnan gyalogosan kell a horgászhelyet megközelíteni.
    2022. évben a tó kiszáradt és 2023-ban sem volt annyi víz, hogy telepíteni lehetett volna. 2024. év juniusában telepés lesz, de mivel a tavat teljesen újra kell „indítani” így új területi és napijegy kiadása szünetel.

  • Délegyházi III. tó

    Délegyháza üdülőövezet az ún. Bányász sor mellett elhelyezkedő, egykori sóderbánya tó. A vízterület 37 hektáros, ingatlanokkal sűrűn beépített parttal, a tó nem körbejárható. Horgászhelyek az Újpesti sor végén található földnyelven, a Rádiós sziget nevű félszigeten, és a Bányász sor végén található beépítetlen, sóderos partszakaszon. Éves és napi területi jegyek Dunavarsányban, a Varsa Horgászcikk üzletben, 06-20-333-4871

  • Dömsödi Holt Duna-ág

    DÖMSÖDI HOLTÁG

    A holtág Ráckeve-Soroksári Duna egykori mellékágából alakult ki a Duna-ág bal partján. Közigazgatásilag Dömsödhöz tartozik. A 6,9 hektáros vízterület átlagos vízmélysége 1,5 m. A holtág felső végén lévő zsilip segítségével vízszintje szabályozható, vize pótolható. Medrének állapota a rendszeres fenntartási a munkáknak köszönhetően közepesnek mondható. Hangulatos, tipikus dunai holtág-jellegű víztest. A jobb partját ingatlanok tarkítják, jobb partját növényzet szegélyezi. Halban gazdag, rendszeresen telepített vízterület.

  • Délegyházi I. tó (Gizella tó)

    Délegyháza község belterületén található 5 hektáros tó, amely sóderbányászat következtében jött létre. A vízpart üdülő ill. lakóingatlanokkal körbeépített, de körbejárható. A meder váltakozva sóderos és iszapos jellegű.

  • Délegyházi II. tó

    Délegyháza üdülőövezet, a Kéktó sétány és a Hóvirág utca által behatárolt, 37 hektáros, egykori sóderbánya tó. A vízterület vízparti ingatlanokkal sűrűn beépített, de körbejárható. Az ún. Újpesti sor, 2-es és 3-as tavak közötti földnyelvén találhatóak vendéghorgászatra kialakított parti horgászhelyek. Éves és napi területi jegyek Dunavarsányban, a Varsa Horgászcikk üzletben, 06-20-333-4871

  • Dunavölgyi-főcsatorna Pest megyei szakaszai a mellékágakkal és vadvizekkel

    Dabastól Pest megye határig húzódó szakasz az RDHSZ halgazdálkodási kezelésében van.

    A Dunavölgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába.
    Leírása:
    A csatorna szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy pedig szélesebb. Mélysége: 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínaras, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon pedig fák szegélyezik.
    Története:
    Az 1900-as évek elején indult meg belvizek levezetésére a belvízmentesítő csatornahálózat építése. A Duna-völgyi főcsatorna építését 1912-ben kezdték meg Bajánál, és 1929-re készült el. A Ráckevei (Soroksári)-Duna folyócsatornázását követően az 1930-as évek elején kezdődött meg a Soroksári Duna-menti belvízrendszer kiépítése. A Duna–Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas közti 22 km hosszú szakasza pedig 1947-49-ben főleg vízellátási célból épült meg.

    A kiépült Duna-völgyi vízrendszerrel megtörtént Magyarország egyik utolsó mocsárvilágának lecsapolása is. A vízrendszer hiányosságai azonban az 1936-os, majd az 1940-1942 évi rendkívüli belvizes időszak során megmutatkoztak. 1942-ben például 170.000 ha-on okoztak vízkárt. A főcsatorna szűk mederszelvénye és a hosszú gravitációs levezetés szükségessé tette árapasztó csatornák és belvízátemelő szivattyútelepek építését is. A Dunavölgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepét Bajánál 1972-ben helyezték üzembe, majd 2002-ben sor került bővítésére is. A szivattyútelep 11,0 m3/s teljesítményével magas dunai vízállásoknál is biztosítja a belvíz levezetését.

    A belvízmentesítésre kiépített csatornahálózatot az 1950-es évek végétől fokozatosan kettős működésűvé alakították át, azaz öntözővíz szolgáltatásra is alkalmassá tették.

  • Délegyháza IV. tó

    Nagyon szép tiszta vizű bányató .Nagy mélységek óriási letörések rengeteg zátony.Rendezett part szép környezet.

  • Dunakeszi kavicsbányató

    Az 1980-as évek elején a Dunamenti MGTSZ alakított ki kavicsbányát a jelenlegi tó területén. Ez a bányászat kb. a 90-es évek közepéig tartott, amikor kialakult a tó körülbelül 19 hektáros területe. A tó átlagos mélysége 4,5 méter, helyenként 6-7 méteres gödrökkel. A tófenék kavics ill. homokos kavics, egyes helyeken enyhe iszapréteggel. Vízutánpótlását talavíz és csapadékvíz biztosítja. Természetes vizekkel 2006-ban létesült zsiliprendszer biztosítja az összeköttetést. A bányászat befejezése után a tagok áldozatos munkájával alakult ki egy szép, kulturált környezet az idelátogató horgászok legnagyobb örömére.

  • Dunakeszi Tőzegtavak

    Dunakeszi Tőzegtavak családias környezetben nyújt kikapcsolódást. A Budapest határban található tavak családi kikapcsolódásra, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas horgásztó. Halfaunája igen gazdag a kisebb termetű halaktól a nagyobb termetű harcsáig.