Budapest határában, Gyál külterületén, az M5-ös autópálya mentén, a Peremvárosi Horgásztó várja a pihenni, kirándulni vágyó családokat, óvodai, iskolai, munkahelyi közösségeket, baráti társaságokat. Halállományunk gazdag és sokrétű, a fogás garantált. Ajánljuk szabadtéri rendezvények, céges csapatépítők helyszíneként is.
Horgászmódszer: Úszós ragadozóhalas horgászat
-
Pilis-Gerje horgásztó
Tavunk 1991-ben alakult. A tó egyesületi magántulajdonban van. Ásott tó, az akkori, csak földterülettel rendelkező tagok áldozatos munkája által alakult ki jelenlegi formája! A tó medre egyenletes, akadók nincsenek. A vízterület jellemző halfaja a ponty(2-4kg), de megtalálható amúr, kárász, harcsa is. Keszeg állományunk jelentős, szép példányokkal tarkítják a fogási palettát. Pontyból nem ritkák a 10 kg feletti kapitális példányok. A tó körül parkolók biztosítják a gépjárművek biztonságos elhelyezését ezek úgy lettek kialakítva, hogy ne keljen messzire cipekednünk. A tópart rendezett, beülők védenek az eső elől. Napijegyet a tónál lehet váltani. Mind a sport és a konyhára horgászó vendégeink igényeit is ki tudjuk szolgálni, így mindenki kedvét lelheti a horgászatban!
-
Nagybörzsönyi víztározó
Tavunk az Észak Pest megyei Börzsöny hegység nyugati lábánál fekvő gyönyörű, nyugodt, hangulatos környezetben mesterségesen kialakított tó kb. 200 méterre található a falutól egy alacsonyabban fekvő völgyben. A tó 2,8 hektár területű, mesterséges kialakítású. A tavat tisztavizű hegyi patak és saját forrásai táplálják. Mélysége 0,6. m-től fokozatosan mélyül a gát irányába 4-5 méterig. Pontyból nem ritka a 10 Kg feletti példány sem, és az intenzív telepítésnek köszönhetően bőséges halkínálat várja a horgászat szerelmeseit.
Halállománya: ponty, amur, csuka, süllő, keszeg
-
Omszk tó
Az Omszk tó a 11-es főút mellett, Budapest határ táblától kb. 1km távolságban, Szentendre felé haladva az út bal oldalán találhatól és Budakalász városhoz tartozik.
A tó az OMSZK parkon belül helyezkedik el. A tó körül futópálya lett kialakítva napelemes világítással, továbbá kiépített bicikli pálya is épült és sétáló út is ki lett alakítva.
A tó keletkezése elött ezen a terület mezőgazdasági termelés folyt. A helyi emberek felfigyeltek arra, hogy kicsit mélyebre ásva jó minőségű sóder található. Az 50-es években aztán elkezdődött a sóder nagyüzemi kitermelése. A bányászatból adódóan a tómeder rendkívül változatos, vannak 8-10 méter mélységű, illetve nagyon sekély részek is. A tó területe 13,8 Ha. A partot nagy részt nádas szegélyezi. Az első nagy haltelepítés 60-as években volt, amikor a Duna kiáradt és elárasztotta ezt a területet is.
A bányászat és a rekultiváció befejezése után a tó horgászati szempontból szabad víz volt, miután hasznosítója nem volt. A tavat nem telepítette senki, ennek ellenére a szép számban lehetett itt halat fogni. Érdekesség, hogy szinte minden féle őshonos és nem őshonos fajta is megélt és természetes módon tudott szaporodni a tóban. A tó faunájában egy rendkívül jó sporthal a pisztráng sügér is megtalálható, mely a pergető horgászok kedvenc hala.
Az ÓBUDA-KALÁSZ HE. 2010 évben vette fel a kapcsolatot a Budakalászi Önkormányzattal a tó haszonbérbe adásával kapcsolatban. Az egyesületünk taglétszámának a felét budakalászi horgászok adják, ezért is gondoltuk, hogy megpróbáljuk a tavat üzemeltetni. Az Önkormányzat részéről maximális támogatást kaptunk és jelenleg is kapunk. Először kértük, hogy a tó halászati vízterület legyen, majd az Önkormányzat megkérte a halászati jogot is, melyet az egyesületünk haszonbérbe megkapott. Ezek után megkezdtük a tó tudatos, intenzív telepítését. Döntően pontyot és keszegféléket telepítünk. Védjük a vizekben lévő halállományt, továbbá a halak ívó helyeit. Rendszeresen a tó környékén szemét gyűjtést végzünk. Elviteli tilalmat rendeltünk el a Pisztráng sügérre és a Compóra.
A tó egy részén Wakeboard pálya üzemel. Ezen a partszakaszon horgászni tilos, továbbá a pálya nyomvonalán belül is tilos a horgászat. Több éves tapasztalat azt mutatja, hogy a Wakeboard tevékenység a horgászatot nem zavarja, sőt nyári időszakban nagyban hozzájárul a víz jobb oxigénellátásához. -
Kiskunlacházi tó 0514/39
Az egyesületünk a 80-as években alakult a BM horgász egyesületként és a Blinker I. horgász taván horgászott.
1998 novemberétől bérleti szerződést kötöttünk a mai Esthajnal tó területére és megszereztük a halászati jogot is.
A terület nagysága 25 ha,a víz felület 12 ha. A vízmélység 5-7m.A tavunk Bugyi és Kiskulacháza közötti műútról lehet megközelíteni,a Minerál Kft. bejáratánál. Az utat két sorompó is védi.A tó kavicsos úton körbe járható, a horgászainknak bérelt horgász helyeik vannak. A tó kizárólag tagoknak biztosít lehetőséget horgászásra, horgásztatás nincs. A telepítések 25 év óta folyamatosak. -
Hárosi öböl II.
Percekre a nyüzsgő városi forgatagtól, néhány száz méterre a kikövezett partoktól, igazi vízparti hangulat, szinte őstermészeti kép fogadja a Hárosi-öbölbe tévedő, gyanútlan városlakót. Az idő lelassul, így megcsodálható a túlparti ártéri erdő, a csillogó víztükör.Háros már a múltban is kedvelt célpontja volt a horgászoknak, az öböl saját halállományához minden áradás hozott néhány kapitális egyedet a Dunáról, és mint más öblökben, a kedvezőbb élőhely általában maradásra is ösztönözte ezeket a halakat. Persze, mint öbölnek hatalmas a jelentősége a Duna szempontjából is. A főváros környékén megmaradt kevés dunai ívóhelyek egyike, ahol az ivadékeltartó képesség is megfelelő, vagyis megfelelő időben jövő árvíz esetén itt még az igazi vadívás is megcsodálható.
Az öbölben minden évben fognak kapitális pontyot, krokodilnak tűnő csukát, a Dunáról gyönyörű márnákkal, hatalmas dévérekkel térnek vissza a horgászok. Persze a Duna közelsége és hatása miatt ez a víz is rapszodikus, tán jobban is, mint napjaink türelmetlen horgászai elvárnák, de a táj és a hangulat szerintem mindenkit kárpótol, főleg, ha meggondoljuk, hogy mások, akik nem ismerik, hosszú kilométereket utaznak, hogy hasonló helyen horgásszanak.
Hárosi öböl, az édenkert a város szélén!
A Hunyadi-sziget teljes területén ártéri ligeterdők találhatók. Erdeiben túlnyomórészt fehér nyárak (Populus alba), fűzfélék, szilfák találhatók. Idegenhonos fafajok közül sok díszkerti fajt az emberek hordtak be, egy helyen még fenyőfákat is láttunk. Megtalálható itt az eperfa, a zöld juhar, valamint a gyalogakác, melyek közül egyik sem őshonos ártéri erdeinkben. Elterjedésüket megkönnyítette, hogy a szigetet régebben marhalegelőként használták (egykori neve utal erre: Mészáros-sziget), így az ártéri erdő térhódításával együtt más fajok is otthonra leltek az újranépesülő szigeten. Jelenleg semmiféle erdőgazdálkodás nem folyik itt, mindössze a veszélyessé vált leszakadó ágakat távolítják el a tanösvény útvonaláról. a Honvéd Sporthorgász Egyesület tartja karban és természetvédelmi vwezetését
A Hunyadi-sziget Natura 2000-es besorolású természetvédelmi terület, így csak korlátozottan látogatható az előre meghirdetett és előre lefoglalt időpontban. -
Hárosi-öböl I. Baross Gábor HE
Édenkert a város szélén
Percekre a nyüzsgő városi forgatagtól, néhány száz méterre a kikövezett partoktól, igazi vízparti hangulat, szinte őstermészeti kép fogadja a Hárosi-öbölbe tévedő, gyanútlan városlakót. Halakról elnevezett utcákon juthatunk a vízpartig, aki horgászni jön, már ekkor ráhangolódik és tervezheti a fogást.A Compó utcában klasszikus régi horgásztanya – egy igazi időutazás… Vagy nevezhetjük szinte skanzennek is, főleg ami a hangulatot, az embereket illeti. Itt még érték az emberi szó, a beszélgetés. Itt még él a közösségi gondolkodás. Az idő lelassul, megcsodálható a túlparti ártéri erdő, a csillogó víztükör, a horgászra és akcióra váró csónakok.
Háros már a múltban is kedvelt célpontja volt a horgászoknak, az öböl saját halállományához minden áradás hozott néhány kapitális egyedet a Dunáról, és mint más öblökben, a kedvezőbb élőhely általában maradásra is ösztönözte ezeket a halakat. Persze, mint öbölnek hatalmas a jelentősége a Duna szempontjából is. A főváros környékén megmaradt kevés dunai ívóhelyek egyike, ahol az ivadékeltartó képesség is megfelelő, vagyis megfelelő időben jövő árvíz esetén itt még az igazi vadívás is megcsodálható.
Nem mellékes, hogy a „szigetre” ami igazából félsziget, a horgászegyesület évek óta tervez egy fokgazdálkodás elvein működő ívóhely rekonstrukciót, csak egy megfelelő pályázati kiírásra várnak, reméljük nem hiába…
Hangulatos, kellemes ez a hely, nem csak a nyugalom árad belőle, valódi kis édenkert a betondzsungel szélén. Itt csiripelnek a madarak, halak ugrása nyomán csobban a víz, az ember hajlamos elfelejteni, hogy percekre van a tömegtől, a dugóktól, a várostól.
Az igazi értéke a helynek azonban mégis a horgászati (és halfogási) lehetőségekben rejlik. Az öböl is remek hely bárkinek, de aki rendelkezik elég tapasztalattal, és szereti a kihívásokat, a Dunára is könnyedén kijut…
Az öbölben minden évben fognak kapitális pontyot, krokodilnak tűnő csukát, a Dunáról gyönyörű márnákkal, hatalmas dévérekkel térnek vissza a horgászok. Persze a Duna közelsége és hatása miatt ez a víz is rapszodikus, tán jobban is, mint napjaink türelmetlen horgászai elvárnák, de a táj és a hangulat szerintem mindenkit kárpótol, főleg, ha meggondoljuk, hogy mások, akik nem ismerik, hosszú kilométereket utaznak, hogy hasonló helyen horgásszanak.
Mindenkinek érdemes egyszer eljönni ide, akár horgász, akár nem. Aki szereti megélni, megcsodálni, nézni és látni a természetet, úgyis vissza fog vágyni, vissza fog jönni. Akit meg elriasztanak a szúnyogok, annak is élmény lesz, hiszen olyan hely, ahol tömegközlekedéssel lehet visszatérni egy őstermészetet idéző tájba, nem sok akad…
Mindenkit vár és visszavár a Hárosi öböl, az édenkert a város szélén!