Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat

  • Cserhátsurányi csapadékvíz tározó

    Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa

  • Diósjenői víztározó

    A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést

    http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:

    A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.

    Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Bánki tó

    Bánk község belterületén található hét hektáros tó.Március 1-től október 1-ig vendéghorgászok is jöhetnek.
    Kellemes,kulturált környezet.

  • Únyi-patak

    Az Únyi-patak a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve előbb délnyugati, majd északi irányban halad, majd Tátnál eléri a Dunát. Időszakos horgászati lehetőséget kínál a vízterület.

  • Égeres I. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két Égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • Égeres II. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • Ölbői-tó

    A horgásztó Bábolna várost déli irányban elhagyva 7,1 km-re a 81.számú főútra vezető üzemi út mellett található. Vízfelülete 12,877 ha., átlagos vízmélysége 1,17 m. Az Ölbői-tó vízellátását természetes vízzel a Bakonyér biztosítja, melynek vízminősége halgazdálkodási szempontból kedvező. A horgásztó partját nádas, sásos, gyékényes növénytársulások szegélyezik, a tó közepén két sziget található. A horgászok kényelmét nádtetős beállók szolgálják.

  • Által-ér a Bánhidai erőműi tó befolyásától a Bokodi víztározóig terjedő szakasza, a Környei Öreg-tó kivételével.

    A folyó átlag mélysége 60 cm, átlag szélessége a torkolatnál 6 méter, egyébként 2-3 méter. A horgászegyesületünk évente telepíti az erőműi tóval együtt. A napijegyünkön az Által-ér víztérkódja együtt szerepel az erőműi tóéval. Külön napijegy az Által-érre nincs! Az Által-érre vonatkozó horgász szabályok megegyeznek az erőműi tóéval.

  • Által-ér (Tata-Dunaalmás)

    ÁLTAL-ér (Víztérkódja: 11-059-1-1)

    Az Öreg-tó öt kifolyási ágán távozó vizek a Váralja út alatt átvezető közúti hidak, átereszek kifolyási oldalától a Dunaalmási úgynevezett „Kis-vashídig terjedő mederszakasza.

    Részleteiben:

    • A Vecserei- és a Szent János zsilipeken kifolyó (Várárokban egyesülő) ág, képezi az Által-ér, fő medervonalát.
    • A Cifra-malom zsilipjén és a Fenékürítő zsilipen kifolyó – a Május 1. út előtt egyesülő – ágak alkotják a Ciframalmi-csatornát.
    • Az Által-érből az Új-úti duzzasztó előtt balra ágazik ki a Csever-árok.
    • Az Által-ér tovább halad ÉNy-i irányban. A Szivattyútelep után de – a Fényes-fürdőbe vezető közúti elágazás előtt – magába fogadja a Pötörke malomnál lévő zsilipen átfolyó, majd a volt Szőnyeggyár területét átszelő, Malom-patak vizét.
    • A Csever-árok a Csever zsilip után jobbra fordulva átvezet az Új-út alatt, majd tovább halad a Réti-tavak irányába. A Fényes fürdőt Déli irányból megközelítve a vízfolyás a fürdő előtt – a Csever osztóműtárgynál – elágazik. A fürdőt Keletről elkerülő ága a Mikovényi-árok, míg a fürdőt Nyugati irányból elkerülő ágat Fényes-patakként ismerjük.

    A Mikovényi-árok, NEM az Egyesületünk vízterülete! É-i irányban haladva – a Réti-tavakat Keletről elkerülve – folyik a Duna folyó felé, míg a Fényes-patak a Réti-tavak Nyugati oldalán halad Naszály településig. Kevéssel a 100-as számú közút, Budapest-Győr vasútvonal elérése előtt a két vízfolyás újra egyesül és ismét Fényes-patak néven éri el a Dunát az Almásfüzitői zagytelep K-i szélénél.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken engedélyezett a horgászat:
    • Az Által-ér, fő medervonalát képező vízfolyáson, a Váralja utca alatt, a Nepomuki Szent János szobor mellett átvezető áteresz kifolyásától, az 1. számú fő közlekedési út és Dunaalmás-Naszályt összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) úgynevezett „Kis vashíd”-ig.
    • A Ciframalmi-csatornán és az annak folytatását képező Csever-árkon.
    • A Pötörke-malomnál található kifolyástól a Malom-patak teljes hosszában, egészen az Által-érbe történő betorkolásig.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken TILOS a horgászat:
    • A fő medervonalat képező vízfolyás és a Ciframalmi-csatorna, Május 1. út alatti közúti híd kifolyási oldalától a két medervonal által alkotott háromszög alakú területről (Népek Barátsága-park) a kifelé eső partok irányába.
    • Az Által-ér és az 1. számú fő közlekedési út, Dunaalmást-Naszállyal összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) – úgynevezett „Kis-vashíd” utáni, Duna felé eső szakaszán.

    A horgászok tájékoztatása és jogkövető magatartásuk elősegítése érdekében, Egyesületünk horgászati célú halgazdálkodási hasznosításra kijelölt vízterületeinek térképen történő bemutatása a HORINFO, HHR és HRK szakrendszerében, elektronikusan elérhetőek.