Horgászmódszer: Műlegyező horgászat

  • Orosházi Béke homokbánya horgásztó

    A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, melynek művelésével szintén felhagytak. A két kitermelő hely összenyitása 1992-ben történt meg, ekkor kapta meg jelenlegi nagyságát.

    Szövetségünk a tavat 2006-ban vásárolta meg. Átlagos mélysége eléri a 4,5 métert, aljzata változatos, helyenként vízinövényekkel borított. A mederfenék néhol elérheti a 12-13 métert is, ami lehetővé teszi a víz hőmérséklet rétegződését.

    Vízpótlása csak talaj-és csurgalékvizekből valósul meg, így a vízszint ingadozása 0,3-0,5 métert jelent évente. Körben nádszegély, valamint vízparti lágy és fás szárú növényzet övezi. A tó az Orosháza és környékéről érkező horgászok kedvelt helye, de gyakran látogatnak ide messzebbről is. A helyi Kinizsi Horgász Egyesület gondozza környékét, partján található rendezvény-és halőrháza, ahol a helyi horgászrendről, halőrök telefonszámairól és a tóval kapcsolatos fontosabb információkról olvashatunk. Halállományában számos kisebb és nagyobb hal megtalálható, a horgászfogásokban leggyakoribb a telepített ponty, az amur, a süllő, a kárász és a keszegféle.

    A Gyopárosi tavak Orosházán, a Szentesi út és Fenyő utca által közrefogva, Gyopárosfürdő mellett fekszenek. Három tóegységre tagolt, az északi- és a déli-tó egész évben horgászható, a középső-tó május 1-től szeptember 1-ig a fürdő belterületén csónakázótóként üzemel, így ebben az időszakban nem horgászható. A gyopárosi fürdőkomplexum széleskörű szolgáltatásaival népszerű a vendégek körében. 670 métermélységű termálkútjának vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.

    Az élményfürdő, gyógyfürdő és parkfürdő számos szolgáltatása mellett a középső tavon csónakázásra és vízi biciklizésre is lehetőség nyílik. A tavak vize sekély, átlagosan 1,2 méter. Horgászatok alkalmával leginkább kárászra, pontyra, kezszegfélékre és csukára érdemes próbálkozni.

  • Német-zugi holtág

    A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A „szentély” jellegű holtágak közé tartozik.

    Halállománya szintén változatos. Jellegénél fogva azonban elsősorban a pontyra és az amurra horgászók találják meg itt leginkább a számításaikat.

  • Nagyfok-zugi Holt- Körös

    Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét reprezentálja az áradások és vízállapotok függvényében. Jellemző fajok a csuka, keszegfélék, ezüstkárász, compó, sügér. Csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)

    A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Malomzug-Simafoki-csatorna

    Növényzettel erősen benőtt, a csatorna felső, Peresi-holtágból kiágazó szakasza horgászható. Átlagosan 1,5-1,8 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig

    Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mélysége átlagosan 0,5-1,5 m

  • Kötegyáni-övcsatorna

    Kötegyáni-övcsatorna 1,6 hektár

  • Malomzug-Décsipusztai-csatorna

    A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösbe torkolló időszakos vízstinttartású csatona. Vízszintje összefügg a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös feltöltöttségi állapotával. Növényzettel erősen benőtt, szezonban a csatorna felső és az alsó szakasza horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Kopolya csatorna

    Kopolya csatorna 3,4 ha Kötegyán külterületén található

  • Kutas-főcsatorna, Kutas-patak, Kutas-csatorna

    A Kutas csatorna a Berettyó folyó bal partján futó, egész évben állandó vízszintű csatorna. 2019-ben az alsó szakasza kikotrásra került, átlagosan 1,3 m mély. Egyes szakaszai növényzettel erősen fedettek. Horgászati szempontból leginább az alsóbb szakaszai frekventáltak.