A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gyula, Békéscsaba és Békés városok érintésével Békés után tér vissza a Kettős-Körösbe. Egész évben áramlik, ökológiai értéke jelentős, legjellemzőbb halai a ponty, a csuka, az amur, a compó, a dévérkeszeg, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka, a sügér, de egyes részeken a domolykóknak és a jászkeszegeknek is szép állományai találhatóak. A városi szakaszain számtalan horgászhely található a partján, kifejezetten kedvelt vízterület, ahol a kezdő horgászok is könnyen élményeket szerezhetnek, akár testesebb halak fogásával is.
Horgászmódszer: Műlegyező horgászat
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe. Egyes szakaszai jól horgászhatók, még a mezőgazdasági hasznosítású területeket és erdőket övező szakaszai sekélyek és nehezen megközelíthetők. Vízellátottsága egész évben biztosított, öntözési idényben esetenként ingadozó. Szakaszoktól függően 0,5-2,5 m mély. Igazi vadregényes, a kis csatorrnákra jellemző halállománnyal rendelkező vízterület. Legkönnyebben horgászható szakaszai Doboz és Rosszerdő települések mentén érhetők el.
-
Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
-
V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
-
Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
-
Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözővíz szolgáltatástól. Halállománya csatornákra jellemző fajokból áll.