Mártogatás / tapogatás módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Mártogatás / tapogatás módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Folyáséri-Szilvarév-zugi holtág
A Folyáséri-Szilvarévzugi holtág a Sebes-Körös jobb parti mentett oldali holtága Körösladány város térségében. A holtág felső végénél torkollik be a Folyáséri főcsatorna. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízmi
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Fazekas-zugi-főcsatorna
Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége ingadozó. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, teljesen körbeépített, természeti értékeit elvesztett holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelen
Adatlap megnyitása →
Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét f
Adatlap megnyitása →Dögös-Kákafoki-főcsatorna a Kákafoki holtági torkolattól felfele a szentesi úti hídig
Nyári vízszint esetén átlagosan 1,5-2,5 m mély. Frekventált, széles, csekély mennyiségű vízinövény borítja medrét, vízminősége egész évben kielégítő. A Kákafoki-holtághoz közel eső szakaszai a leglátogatottabbak, számos horgászállással. Téli időszakb
Adatlap megnyitása →Dánfokéri-csatorna
A Dánfokéri csatorna Békés város szélén húzódó, az Élővíz csatornából kiágazó, a helyi horgászok által közkedvelt egyenes csatornaszakasz, végén szivattyúteleppel. Egész évben állandó vízszint jellemzi, átlagosan 1,2-1,8 m mély. Vízinövény-borítottsá
Adatlap megnyitása →Dögös-Kákafoki-főcsatorna
A Dögös-Kákafoki-főcsatorna közepes szélességű, a Szarvas-békésszentandrás Holt-Körösből (Kákafoki holtág) érkező feltöltése és vízpótlása miatt jó vízminőségű csatorna, amely a térség mezőgazdasági területeit látja el öntözővízzel, az öntözési idény
Adatlap megnyitása →Diófás csatorna, Békés, 6929/6,9 hrsz.
Egész évben állandó vízszint jellemzi, de a Dánfoki Üdülőközpont területére eső szakaszán október-április végéig a szivornya üzemeltetési idején kívül alacsonyabb vízállást tartanak. Átlagosan 1,2-2,5 méter mély. Az üdülőközpont és szabadstrand terül
Adatlap megnyitása →Dióéri-főcsatorna
Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 0,5 méter mély csatorna. Halállománya a változó vízminőség miatt csekély. Koratavaszi időszakban alkalmas csupán néhány szakasza úszós horgászatra.
Adatlap megnyitása →Danzugi holtág
A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hárma
Adatlap megnyitása →Csókás-zugi holtág (Endrőd középső)
A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének
Adatlap megnyitása →Csabaszabadi bányató (Csabaszabadi 02/2 hrsz.)
3 hektáros bányató
Adatlap megnyitása →Cigányfoki-főcsatorna
Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, vízminősége erőteljesen változó, növényzettel erősen benőtt csatorna, főként az alsóbb szakasza horgászható, átlagosan 0,5-1 m mély.
Adatlap megnyitása →Cigánykaér-csatorna
Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 1,0-1,5 m mély csatorna. Főként az alsó szakasza alkalmas horgászatra, halállománya a változó vízminőség miatt csekély.
Adatlap megnyitása →Büngösdi-főcsatorna
Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, átlagosan 1-1,3 m mély, horgászatra egész évben alkalmas, széles csatorna. Különösen a Köröstarcsa-Körösladány műút mellett kanyargó szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halál
Adatlap megnyitása →
Békésszentandrási Siratói holtág a Kákafoki összekötő csatornával
A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás közsé
Adatlap megnyitása →Borosgyáni IV. tó
A Borosgyáni IV. tó Békés határában helyezkedik el közel 4 ha-os területen. A horgászvíz megközelítése javarészt aszfaltos úton történik. A tó rendszeresen halastíva van. Horgászati lehetősége kizárólag a tulajdonosoknak van.
Adatlap megnyitása →Borza holtág
A KHESZ hasznosításába tartozó mentetlen oldali szentély jellegű holtág a Hármas-Körös bal partja mentén, Szarvas város térségében. A Körös-Maros Nemzeti Park részeként kíméleti terület, egész évben tiltott rajta a horgászat.
Adatlap megnyitása →Boda-tó, Nagykamarás 047/72
Nagykamaráson található,természetes tó.
Adatlap megnyitása →Battonyai-nagycsatorna
Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően csekély.
Adatlap megnyitása →Betekincs-ág
A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Kunszentmárton település közelségében. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való fedettsége közepes mértékű. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 0,6 méter, nyugati oldalán
Adatlap megnyitása →Alsó-Ó-Berettyó-csatorna
Növényzettel sűrűn benőtt, egész évben állandó vízszintet tartó, 2019-ben kotrásra került, átlagosan 1,0-1,5 m mély csatorna. Horgászatra főleg a tavaszi időszakban alkalmas, úszós készséggel.
Adatlap megnyitása →Aranyosi holtág
A KHESZ hasznosításába tartozó mentetlen oldali szentély jellegű holtág a Hármas-Körös bal partja mentén, Szarvas város térségében, a Borza szentély jellegű holtág közvetlen szomszédságában. A Körös-Maros Nemzeti Park részeként kíméleti terület, egés
Adatlap megnyitása →Almári-csatorna
Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően csekély.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.