Mártogatás / tapogatás módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Mártogatás / tapogatás módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Szeghalmi-főcsatorna
A Szeghalmi főcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó csatornarendszer fővonala. Medre közepes szélességű, alsó szakasza a szivattyútelepig a bal partján felszórt úton könnyen megközelíthető. Halállománya csatornák
Adatlap megnyitása →
Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a
Adatlap megnyitása →
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál in
Adatlap megnyitása →Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű.
Adatlap megnyitása →Pósteleki-főcsatorna
Időszakos víztartású, nehezen megközelíthető, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel. Főként ezüstkárász, törpeharcsa fajokat jelentő csekélyebb halállományáb
Adatlap megnyitása →Pap-zugi holtág
Horgász egyesület 4.2 ha vízfelület.
Adatlap megnyitása →
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségéb
Adatlap megnyitása →Orosházi Béke homokbánya horgásztó
A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, m
Adatlap megnyitása →Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű
Adatlap megnyitása →Nagyfok-zugi Holt- Körös
Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét r
Adatlap megnyitása →Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)
A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelen
Adatlap megnyitása →Malomzug-Simafoki-csatorna
Növényzettel erősen benőtt, a csatorna felső, Peresi-holtágból kiágazó szakasza horgászható. Átlagosan 1,5-1,8 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.
Adatlap megnyitása →Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig
Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mé
Adatlap megnyitása →Kötegyáni-övcsatorna
Kötegyáni-övcsatorna 1,6 hektár
Adatlap megnyitása →Malomzug-Décsipusztai-csatorna
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösbe torkolló időszakos vízstinttartású csatona. Vízszintje összefügg a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös feltöltöttségi állapotával. Növényzettel erősen benőtt, szezonban a csatorna felső és az alsó szakasza ho
Adatlap megnyitása →Kopolya csatorna
Kopolya csatorna 3,4 ha Kötegyán külterületén található
Adatlap megnyitása →Kutas-főcsatorna, Kutas-patak, Kutas-csatorna
A Kutas csatorna a Berettyó folyó bal partján futó, egész évben állandó vízszintű csatorna. 2019-ben az alsó szakasza kikotrásra került, átlagosan 1,3 m mély. Egyes szakaszai növényzettel erősen fedettek. Horgászati szempontból leginább az alsóbb sza
Adatlap megnyitása →Kálló-főcsatorna
Egész évben állandó vízszint jellemzi, erősebb vízáramlással, széles mederszelvénnyel, átlagosan 1,5 m mély. Vízinövényzettel csekélyebb mértékben borított. Halállománya gazdag, a békés és ragadozó fajok többségét reprezentálja, gyakran szebb, olykor
Adatlap megnyitása →Királyhegyesi-Száraz-ér 21+700-97+687 fkm-ig
Erőteljesen változó vízállapotú, egyes szakaszain nyáron teljesen kiszáradó ősmeder vízfolyás. Főképpen a csatorna battonyai szakasza alkalmas horgászatra, átlagosan mélysége 1,5-1,8 méter. Horgászatra főleg a tavaszi időszakban alkalmas, halállomány
Adatlap megnyitása →Kocsorhegyi (Borbély-zugi) holtág
A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága, időszakos vízjárással. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, aszályos években akár teljesen kiszáradhat. Szélessége 50 méter, átlagos vízmélység
Adatlap megnyitása →Kondorosi anyaggödör
A vízterület Kondoros külterületén, Kondoros és Hunya települések között található volt homokbánya tó. Az egyesület által hasznosított vízterület nagysága 10 ha. Megközelíthető a 44 sz. főútról , ahonnan Kondoros irányából Békéscsaba felé haladva a 9
Adatlap megnyitása →
KHESZ Fás-tó
A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő bes
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.