A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárász, egyéb keszegfélék.
Horgászmódszer: Lekhorgaszat Mormiskazas
-
Mátravidéki erőmű tava
Horgásztavunk Heves megyében, Lőrinci város szomszédságában, a Zagyva folyó mellett várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó sporttársakat. A horgásztó két részből, egy 4 hektár területű ülepítőből, és egy 57 hektár területű hűtőtóból áll. A tavak vízmélysége 1-3 méterig terjed, a tófenék iszapréteggel borított, akadómentes. A hozzánk látogató vendéghorgászok a tó Zagyva felõli részén található füvesített partszakaszon, a vízterelő T-gáton, illetve az egyesület bérelhető, vízen található stégéről tudnak horgászni. A tavon kb. 180 db faházas horgászstég található. A tóban fogható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, keszegfélék. Minden hozzánk látogató horgásznak felejthetetlen, élményekben gazdag kikapcsolódást kívánunk.
-
Markazi tározó
A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést. -
Görbeéri-tó
Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni. -
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.
A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.
A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.
-
Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.
-
Öttevény nagy tó 075/24 hrsz
Öttevény határában, az Öttevényt Kunszigettel összekötő út mellett található nagy kiterjedésű kavicsbánya. A kavicsot kanalas kotróval emelték ki, de a kitermelést már évtizedekkel ezelőtt beszüntették. A víz zárt víznek tekinthető, mivel semmilyen más vízzel nem érintkezik, a tó közepén egy sziget található. Mélysége helyenként eléri a 6 métert, de az átlag mélység 2,5-3 méter. A meder talaja kavics, a talajvíz szintjének változása 50-70 cm-es vízszint ingadozást okoz. A part szintén kavicsos, helyenként meredek, másutt a kavicsbányákra jellemzően becsúszott, lejtős jellegű. A partot a növényzet már benőtte, fás, bokros, helyenként nád található.
Halállománya ponty, amur, busa, csuka, süllő, ezüstkárász, keszegfélék. A tóban fogott legnagyobb hal egy 44 kg-os harcsa és egy 47,7 kg-os busa volt, de minden évben több 10 kg feletti ponty és amur is horogra kerül és fogtak benne 10 kg feletti csukát is.