Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Lekhorgaszat Mormiskazas

  • Munkáséri I. tó

    Munkáséri I. tó

  • Munkáséri II. tó

    Horgásztó

  • Majkpusztai Középső tó

    Völgyzárógátas tó, a Majki patak táplálja. Az Eszterháziak létesítették, szemet gyönyörködtető környezetben van.

  • Kecskédi Öreg-tó

    KECSKÉDI ÖREG-TÓ NÉHÁNY HEKTÁROS, AZONBAN SZÉP KÖRNYEZET VÁRJA A HORGÁSZOKAT. A TÓ HALÁLLOMÁNYA RENDSZERESEN TELEPÍTETT.

  • Kerékteleki tó

    A jelenlegi Kerékteleki Horgászegyesület 1980-ban alakult.
    2004-ig az Ászári Aranykalász Tsz. Horgászegyesülete néven működött, a kezdeti években jelentős Szövetkezeti támogatással.
    A kerékteleki és az ászári horgászsportot kedvelő szövetkezeti dolgozók kikapcsolódását szolgálta.
    A tó korábban öntözővíz tározó volt.
    A tó területe 1,66 ha, a Szolgagyőri vízfolyáson helyezkedik el.
    Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Cuhai Bakonyér biztosítja.

    A tó tulajdonjoga kezdetben a Szövetkezeté volt, majd 2001 től a tó terület, 2005-től a tavat ölelő füves nádas terület is 33 horgász tulajdonába került megvásárlás útján.

    A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, keszeg, kárász és most már a harcsa is.

    A horgásztagok létszáma:

    46 fő felnőtt
    2 fő ifjusági
    7 fő gyermek
    Az egyesület tagdíjbevételéből fedezi kiadásit.

    A kis közösség horgászversenyeket rendez, jó kapcsolatot tart Kerékteleki lakosságával, aktívan rész vesz a falunapokon.
    Gyermeknapi horgászversenyt rendezünk az ászári és a kerékteleki iskolásoknak.

    A területi jeggyel nem rendelkező horgászok napijegy ellenében tudnak horgászni a tavon.

    A kulturált kikapcsolódás érdekében a tóhoz villamos energia hálózat és vezetékes víz került kiépítésre.
    A tó környezetét a horgásztagok ápolják, gondozzák.

  • Homoküzem Vértessomló III.

    Tavaink egy fákkal-bokrokkal körbezárt területen fekszenek közel a műúthoz, mely az év egészében lehetővé teszi azok megközelítését. A partot szegélyező fák védelme nyáron is kellemes környezetet biztosít a horgászatra. A hármas tó partjának egy részén egy-két méteres sávban nád húzódik.

    A part mentén az egész terület körbejárható, a horgászhelyek járművel megközelíthetőek. A parton kialakított horgászhelyek találhatók, több helyen a környezethez illő fedett esőbeállókkal, ezzel is kényelmesebbé téve a horgászatot, meghagyva a vadregényes jellegét a területnek.

    A tavak medre tördelt, változó vízmélységű, átlag víz mélysége 3 méter körüli, de helyenként eléri a 12 m mélységet is. Ezen adottságai miatt remek horgászati lehetőséget nyújtanak a különféle halak horgászatára. A homoküzemi II-es tó területe 4,2 hektár, a III-as tó pedig 5,3 hektár területű vízfelülettel rendelkezik. A vízpart egyes részein bedőlt fák és vízre hajló bokrok nyújtanak búvóhelyet a ragadozó és békéshalak részére.

  • Homoküzem Vértessomló II.

    A Vértes Horgász Egyesület használatában lévő tavak Komárom-Esztergom megyében, Környe település külterületén, a Vértessomló- Környe összekötő út mentén, Vértessomló határában helyezkednek el, több mint egy kilométer hosszon követve az út vonalát. Tavaink egy fákkal-bokrokkal körbezárt területen fekszenek közel a műúthoz, mely az év egészében lehetővé teszi azok megközelítését. A partot szegélyező fák védelme nyáron is kellemes környezetet biztosít a horgászatra. A hármas tó partjának egy részén egy-két méteres sávban nád húzódik.

    A part mentén az egész terület körbejárható, a horgászhelyek járművel megközelíthetőek. A parton kialakított horgászhelyek találhatók, több helyen a környezethez illő fedett esőbeállókkal, ezzel is kényelmesebbé téve a horgászatot, meghagyva a vadregényes jellegét a területnek.

    A tavak medre tördelt, változó vízmélységű, átlag víz mélysége 3 méter körüli, de helyenként eléri a 12 m mélységet is. Ezen adottságai miatt remek horgászati lehetőséget nyújtanak a különféle halak horgászatára. A homoküzemi II-es tó területe 4,2 hektár, a III-as tó pedig 5,3 hektár területű vízfelülettel rendelkezik. A vízpart egyes részein bedőlt fák és vízre hajló bokrok nyújtanak búvóhelyet a ragadozó és békéshalak részére.

  • Dubnik-Salakos tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.).
    Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Dubnik-tó- Szivattyús-tó

    Az Aknamélyítők Sporthorgász Egyesület tavaira éves területi jegyet lehet váltani az Egyesület irodájában, amely a tatabányai ASG cégnél található (2800 Tatabánya, Mészáros u. 4.). Napijegy váltásra a Szák Horgászboltban van lehetőség (2800 Tatabánya, Kossuth Lajos u. 95.), továbbá a HORINFO rendszerben.

    Az egyesület 1980 márciusában alakult, az akkor még létező Bányászati Aknamélyítő Vállalat BAV segítségével. Idő közben a cég megszűnt, de az egyesület a mai napig működik, sikerekben gazdag fogási eredményeink vannak. A jól megfontolt és precíz haltelepítéseknek köszönhetően vizeink bővelkednek halakban, úgymint: ponty, amur, harcsa, csuka, balin, keszegfélék és süllő.

    Tatabánya szélén helyezkedik el, így a természeti környezet sokszínű, ezért nem csak horgászok, hanem a természet szerelmesei számára is célpont lehet egy vadregényes sétára.

  • Bokodi Öreg-tó

    Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Bokodi Öreg tó mellett, az Erőműi tavon és a Pénzespataki XVI/1-es tavon.

    A Bokodi Öreg-tó az Által-ér felduzzasztásával keletkezett. A XIX. századi katonai térképeken már a mai helyén létezett, tavas, mocsaras jelleggel. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott.