Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Klasszikus úszózás

  • Által-ér (Tata-Dunaalmás)

    ÁLTAL-ér (Víztérkódja: 11-059-1-1)

    Az Öreg-tó öt kifolyási ágán távozó vizek a Váralja út alatt átvezető közúti hidak, átereszek kifolyási oldalától a Dunaalmási úgynevezett „Kis-vashídig terjedő mederszakasza.

    Részleteiben:

    • A Vecserei- és a Szent János zsilipeken kifolyó (Várárokban egyesülő) ág, képezi az Által-ér, fő medervonalát.
    • A Cifra-malom zsilipjén és a Fenékürítő zsilipen kifolyó – a Május 1. út előtt egyesülő – ágak alkotják a Ciframalmi-csatornát.
    • Az Által-érből az Új-úti duzzasztó előtt balra ágazik ki a Csever-árok.
    • Az Által-ér tovább halad ÉNy-i irányban. A Szivattyútelep után de – a Fényes-fürdőbe vezető közúti elágazás előtt – magába fogadja a Pötörke malomnál lévő zsilipen átfolyó, majd a volt Szőnyeggyár területét átszelő, Malom-patak vizét.
    • A Csever-árok a Csever zsilip után jobbra fordulva átvezet az Új-út alatt, majd tovább halad a Réti-tavak irányába. A Fényes fürdőt Déli irányból megközelítve a vízfolyás a fürdő előtt – a Csever osztóműtárgynál – elágazik. A fürdőt Keletről elkerülő ága a Mikovényi-árok, míg a fürdőt Nyugati irányból elkerülő ágat Fényes-patakként ismerjük.

    A Mikovényi-árok, NEM az Egyesületünk vízterülete! É-i irányban haladva – a Réti-tavakat Keletről elkerülve – folyik a Duna folyó felé, míg a Fényes-patak a Réti-tavak Nyugati oldalán halad Naszály településig. Kevéssel a 100-as számú közút, Budapest-Győr vasútvonal elérése előtt a két vízfolyás újra egyesül és ismét Fényes-patak néven éri el a Dunát az Almásfüzitői zagytelep K-i szélénél.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken engedélyezett a horgászat:
    • Az Által-ér, fő medervonalát képező vízfolyáson, a Váralja utca alatt, a Nepomuki Szent János szobor mellett átvezető áteresz kifolyásától, az 1. számú fő közlekedési út és Dunaalmás-Naszályt összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) úgynevezett „Kis vashíd”-ig.
    • A Ciframalmi-csatornán és az annak folytatását képező Csever-árkon.
    • A Pötörke-malomnál található kifolyástól a Malom-patak teljes hosszában, egészen az Által-érbe történő betorkolásig.

    Az Által-éren az alábbi vízterületeken TILOS a horgászat:
    • A fő medervonalat képező vízfolyás és a Ciframalmi-csatorna, Május 1. út alatti közúti híd kifolyási oldalától a két medervonal által alkotott háromszög alakú területről (Népek Barátsága-park) a kifelé eső partok irányába.
    • Az Által-ér és az 1. számú fő közlekedési út, Dunaalmást-Naszállyal összekötő műút kereszteződésétől mintegy 500 méterre, K-re lévő (a Ferenc majori erdő és a Papp-tag határán található) – úgynevezett „Kis-vashíd” utáni, Duna felé eső szakaszán.

    A horgászok tájékoztatása és jogkövető magatartásuk elősegítése érdekében, Egyesületünk horgászati célú halgazdálkodási hasznosításra kijelölt vízterületeinek térképen történő bemutatása a HORINFO, HHR és HRK szakrendszerében, elektronikusan elérhetőek.

  • Által-ér Dunaalmás (a régi vashídtól a Duna torkolatáig)

    Dunaalmás közepén egy csendes környezetben a Dunától nem messze. Az Által-ér Dunaalmásnál eléri a Dunát, miután áthalad Tata városán és a tatai Öreg-tavon.

  • XIV/A Aknai ülepítő

    Felsőgalla Horgászegyesület (Kéki tó) Víztérkód 11-039 A tó festői környezetben helyezkedik el , kialakulása a térségben folyt bányászathoz köthető . Vizét a kristálytiszta Galla patak táplálja . tisztaságát bizonyítja , a számtalan édesvízi medúza is .

    Területe 8.3 ha , melynek jelentős részét , sűrű nádas fedi . Sekély vízmélységű , iszapos aljzatú tómeder . Jelentős , intenzíven telepített halállománnyal rendelkezik .

    A tóban megtalálható:

    ponty
     amur
     kárász
    compó
    dévérkeszeg
    bodorka
    küsz
    harcsa
    balin
     süllő
    csuka

     Egyedülálló , hogy a fokozottan védett szivárványos ökle szintén nagy számban jelen van vizünkben . A törpeharcsa , gyakorlatilag eltűnt a tóból , köszönhetően a tudatos halgazdálkodásnak , és a folyamatos csapdázásnak . Igazán kapitális példányok eddig nem kerültek kifogásra , de aki ide ellátogat , bőséges fogásban reménykedhet . A tóban számtalan nagy testű amur és ponty él , mely egyedeket egyesületünk méretkorlátozással véd .

    A tó és környezete rendszeresen karbantartott.

  • Zöldmalmi tavak

    Kisbér szélén elhelyezkedő 1 nagy és 2 kisebb tóból álló Zöldmalmi tavak kellemes kikapcsolódást nyújtanak a természet nyugalmára vágyóknak.

  • Ácsi Malomtó

    Komárom-Esztergom megyeben Ács település mellett található a Malom tó.
    Koordináták: 47.712187° hosszúság
    18.023193° szélesség
    Ácsi Malom-tó útvonalleírás: M1-es autópálya Bábolna-Ács, lehajtó. Ács felé kanyarodva kb. 5 km.
    Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin
    A tó az 1800-as évek végén alakult, mint lóúsztató. Az 1900-as évek elején vízimalomként üzemelt.
    1963-ban alakult meg az Ács és Környéke Horgászegyesület, és innentől kezdve intenzíven telepítették a halakat.
    Az 1980-as évek végén 0,8 ha-ról 4,6 ha-ra nőtt a tó területe. Hal telepítés évente kétszer történik.

  • Vértessomlói bányató

    A vértessomlói bányató 7, egymással összeköttetésben lévő tavat foglal magában, melyek jellemzően vadregényes, természetközeli megjelenést mutatnak. A terület növény és állatvilága rendkívül változatos.

  • Vértessomlói homokbánya tavak 056/20. Hrsz.

    A 2009-ben kialakításra került, mintegy 3,5hektáros tó környezetének, illetve élővilágának fejlesztése napjainkban is folyik. A halállomány gyarapítása mellett a parti növényzet telepítésére és karbantartására is komoly hangsúly fordítódik. A tó vízmélysége változó, a max. 3m-es mélység mellett a sekély részek is arányosan vannak jelen. Az egyesület célja a változatos, sokszínű élővilág kialakítása.

  • Vörös-ér

    Ideiglenes horgászati lehetőséget biztosító vízterület. Jelenleg kiszáradt.

  • Síkvölgyi zápor és pernyetározó

    A tavak a bányatömedékeléshez használt homok bányászata során keletkeztek, tehát bányató jellegűek. A tavakat ölelő völgyet délről a Vértes hegység vonulata szegélyezi.
    Az I. tó medre változatos, marásokkal, dombokkal tördelt iszapos, köves és homokkal borított fenekű, a víz mélysége 1 és 3,5m között váltakozik, vize kissé zavaros, a tó déli oldala füzesekkel, nádassal borított csak 2-3 helyen horgászható. A tó többi része helyenként nádassal és füzessel szegélyezett a gátról és a kiépített esőbeállókkal ellátott helyekről horgászható, de a parkolási lehetőség egyes helyeken korlátozott.
    A II. tó vize tiszta, jól átlátszó, medre három medencére osztható. Az első északi medence 3-9m mély vizű, nyugati oldalán egy füzes, nádasos sarokkal és füves réttel induló, majd fákkal benőtt magas parttal szegélyezett, északi oldalán sziklás gátoldallal, keleti oldalán füves, homokos, lejtős gátoldallal szegélyezett. A fenék jobbára agyagos, középen a mély árokban kissé iszapos. A gátoldalakon és a füves réten kiépített esőbeállók, a magas parton 3 kiépített horgászhely áll rendelkezésre. A tó középső medencéje kissé elszűkülő majd újra kiszélesedő, közben egy bozótos homokzátonnyal tagolt, medre változatos, a mély medencéből a zátonyig folyamatosan emelkedő, enyhén iszaposból homokosra, majd a zátony után iszaposra váltó fenékkel. A vízmélység 7-ről 2m-re a zátonykörül 1-0,5m-re csökken, majd a szélesebb részen 1-2m között változik, az öblök medre is dombokkal tarkított. A középső medence K-i partja füzessel, nádassal szegélyezett 3 horgászhellyel. A nyugati oldal elején egy füves hely is található kiépített esőbeállóval, széles horgászhellyel, ezután füzessel szegélyezett öbölben végződik egy horgászhellyel és nagy kiterjedésű füzes-nádas partszakasszal.
    A tó déli medencéje elszűkülő változó mélységű 1,5-2,3m mély vízzel a dél-keleti sarokban tuskókkal, füzessel, a K-i parton összefüggő füzes-nádas partszegéllyel, a Ny-i oldalon hosszú, homokos, kissé köves partszakasszal, itt 3 esőbeálló található. A mederfenék itt váltakozva homokos és iszapos. A Ny-i partszakasz elején kiépített állásról a középső medence öble is részben horgászható. A II. tó partjának nagy része gépjárművek elöl lezárt terület, parkolási lehetőség a tó ÉNy-i sarkánál kialakított horgászparkolóban van az egyesületi iroda is itt található. Korlátozott parkolási lehetőség még a tó DNy-i végén a Süllő utcában a tó part felöli oldalon is van.

  • Tarján B Táblai halastó

    Az Egyesületünkről
    Az Egyesületnek 182 rendes tagja van és az alapszabályunk értelmében Egyesületünknek további maximum 76 pártoló tagja lehet. Ezen felül kb. 50 gyermek horgászunk is van. A közel 300 taggal működő Sporthorgász Egyesület Tarján a község legnagyobb civil szervezete.
    Az Egyesület szervei és tisztségviselői, melyet az Egyesület 2020. február 23-i közgyűlése választott meg 5 éves időszakra:

    Elnökség:
    Gábor Zoltán, elnök
    Hullár Norbert, titkár
    Kailbach Gergely, gazdasági vezető
    Straubinger Zsolt, tógazda.

    Ellenőrök:

    Főellenőr: Ongrádi Zsolt +36 30 900 03 95
    Ellenőrök:
    Vörös Balázs +36 20 347 53 52
    Veres Viktor +36 30 634 58 83
    Veres János +36 30 238 21 95
    Konkoly Krisztián +36 70 987 95 97
    Fekete Zoltán +36 20 852 40 12

    Felügyelő Bizottság:
    Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke
    Pető Tibor, a felügyelő bizottság tagja
    Halgas Csaba, a felügyelő bizottság tagja

    Fegyelmi Bizottság:
    Kailbach Attila, a fegyelmi bizottság elnöke
    Werli Krisztián, a fegyelmi bizottság tagja
    Straubinger József, a fegyelmi bizottság tagja

    Építésügy:

    Straubinger József
    +36 30 555 7153

    Az Egyesület története

    A Sporthorgász Egyesület Tarján 1972-ben alakult meg, 13 tornyópusztai és tarjáni alapító taggal.

    Az alapító tagok névsora:

    Kórodi Béla, Tornyópuszta
    Mag Tibor, Tornyópuszta
    Boda Sándor, Tornyópuszta
    Horváth Imre, Tarján
    Gábor József, Tarján
    Straubinger Márton, Tarján
    Barta Gyula, Tarján
    Vas István, Tornyópuszta
    Pöttös Ferenc, Tornyópuszta
    Rituper István, Tornyópuszta
    Klipács Sándor, Tornyópuszta
    Kecskés József, Tornyópuszta
    Kecskés Ferenc, Tornyópuszta.
    1972-ben az éves tagdíj 300 forint volt! Az Egyesület első elnöke Boda Sándor volt. A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette, Mag Tibor javaslatára, ami “papíron” a nagy tó déli partja felett húzódó “Gyümölcsös” – szilva- és cseresznye fákkal, egressel beültetett terület – öntözését szolgálta volna. Amint kiderült az igazság, hogy az öntözés csak egy alibi és a valós cél horgászat, Mag Tibor pártfegyelmit kapott.
    Egyesületünk egészen 1999-ig csak bérlője volt a tarjáni horgásztónak, melyet az Egyesület a privatizáció során, pályázat útján vásárolt meg a Környei Mezőgazdasági Kombináttól ill. annak jogutódjától a Környei Agráripari Rt-től. Ettől az időponttól kezdve az Egyesületünk saját tulajdonú, 20 hektáros vízterülettel rendelkezik.