Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Harcsázás behúzással

  • Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig

    Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!

    A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.

    A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.

    A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
    Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
    Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:

    • A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.

    A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.

  • Markazi tározó

    A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított.
    A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.

  • Görbeéri-tó

    Az 1960-as években a sóderbányászat során jött létre, a Heves megyei Hatvan város határában 23.95-on elterülő Görbeéri tó.
    A bányászati tevékenység befejezése után a helyi termelőszövetkezet öntözésre használta a tó vízét, innen ered a régről ismert TSZ-tó kifejezés. Kezdetektől fogva horgászati célból a Hatvani Horgász Egyesület kezeli a tavat.
    A tó halgazdálkodása az óta is folyamatos. Évi két-három alkalommal vannak haltelepítések. A ponty két-három nyaras korosztálya mellett, évente ragadozóhal telepítés is történik, főként süllő és harcsa kerül kihelyezésre.
    A tó halállományában megtalálhatók még csuka, amúr, busa, kárász, karika keszeg, dévér keszeg, bodorka, küsz.
    Azok a horgászok, akik már rendelkeznek az adott évre állami horgászjeggyel, válthatnak éves vagy napi területi jegyet!
    A mederfenék elég változatos 1,5m-7m-ig változik.
    A horgászok körében főleg a feeder horgászat elterjedt. Eredményesen lehet úszós módszerrel is horgászni. Akik, harcsáznak azok a „stupekos” módszert részesítik előnyben.
    Csónak és etetőhajó használata nem engedélyezett.
    A tópart horgászhelyei autóval megközelíthetőek.
    A haltelepítések után 3 nap általános horgászati tilalom van! Ebben az időszakban nem lehet napi területi jegyet vásárolni.

  • Bélapátfalvai lakvölgyi tó

    Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.

  • Egerszalóki-víztározó

    Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a Laskó-patak felduzzasztásával. A tó funkciója a Laskó-patak lefolyásának szabályozása, árvízmentés.

    A több, mint 4.000.000 m3 víz egy 112 hektáros tóban összpontosul. A tó helyén mezőgazdasági művelési terület volt, ezért több helyen víz alatt bokrok, fák húzódnak, melyek kiváló életteret biztosítanak a halak, különösen a ragadozók számára. A tó közepén található a régi patak meder, itt a mélység 7 métert is elérheti. A tó átlagos vízmélysége 3 méter. A tó madárvilága igen jelentős. Az előforduló 217 madárfajból 171 védett, 28 faj fokozottan védett.

    A tavon csónakból is lehet horgászni, valamint partról is jó eredménnyel kecsegtet a horgászat. Mozgáskorlátozott sporttársaknak külön horgászhelyet alakítottunk ki a tó egri oldalán, ahol a horgász gépkocsijával teljesen megközelítheti a vízpartot.

  • Aldebrői tavak

    Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A halőrzés hatékonyságát két megbízott társadalmi halőr segíti.

  • Újudvari tó (Lajta-Hanság)

    Mosonudvar külterületén található csak éves engedéllyel , napi jegyet nem adunk ki. Jellemzően pontyot, keszegféléket, de süllő, balin harcsa, amúr és csuka is fogható. Itt sem engedélyezett az etetőhajó és halradar sem.

  • Új Börcsi tó

    A tó az M1-es autópálya építésekor került kialakításra. A vízjogi engedély szerinti területe 1 hektár. Vízkészletét a csapadékvíz, a környező források és a Pálmajori-csatorna biztosítja.

    A tóban fellelhető telepített halfajták: ponty, amur, csuka, keszeg, compó és kárász.

  • Újfalui csatorna

    Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal

  • Örömkőlaposi csatorna

    Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.