A Révfalui csatorna a Mosoni Duna holtággal, és az Örömkőlaposi csatornával van összeköttetésben. A csatornában leginkább keszegfélékkel találkozhatunk.
Horgászmódszer: Harcsázás behúzással
-
Sarródi III.sz. bányató
A vízterület megnevezése: Sarródi III.számú bányató
Víztérkód: 08-0206-1-4
A vízterület azonosító adatai:
Elhelyezkedés: Sarród Község külterületén
HRSZ: 0244/7
A halászati jog hasznosítójának címe:
Szövetkezeti Horgász Egyesület
9435 Sarród Rákóczi u.8
A vízterület nagysága: Jelenleg 1.8200 m2 (1,82 ha).
A vízterület elhelyezkedése, jellemzése:
A tó Sarród község külterületi részén, lakott területtől 3-4 km-re helyezkedik el. A tavat északról és nyugatról egyéni gazdálkodó tulajdonában lévő, mezőgazdasági művelés alá vont szántó terület, a dél-keleti oldalon pedig a sarródi IV.számú bányató határolja. A tavat a 8321.számú közútról, jól karbantartott földúton lehet megközelíteni. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, az egyesület és a tulajdonosok között hosszútávú bérleti szerződés van érvényben.
Az ingatlan területének nagysága 37.765 m2, ebből a tó vízfelületének nagysága jelenleg kb. 18.200 m2. A maradék terület részben helyreállított rézsű, náddal és fákkal szegélyezett vízpart. -
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
-
Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
-
Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
-
Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.
-
Rábatamási bányató
A Rábatamási kavicsbánya tó a Csorna és Vidéke Horgász Egyesület kezelésében lévő horgászvíz. Az egyesület 1967-ben alakult több, kisebb tó horgászainak egyesüléséből. Taglétszáma folyamatosan változott, ahogyan az egyesület kezelésében lévő tavak darabszáma csökkent. Mára kizárólag a Rábatamási Horgásztó tartozik az egyesület kezelésébe. Jelenleg még aktív alapító tagunk is van.
A Rábatamási kavicsbánya tó Győr-Moson-Sopron Megyében, Csorna és Kapuvár városokat összekötő 85-ös főútvonaltól északra található. A távolabbról érkezők az M1 autópálya irányából is gyorsan megközelíthetik az M85 autóút megépítésének köszönhetően, melyről Farád településnél kell letérni és Kapuvár irányába tovább haladni.
A nyugodt környezetben található, kavicstermelés alól már régen kivont bányató vízfelszíne 4,5 ha területű. A korábbi kavics kitermelési módszereknek köszönhetően a meder fenék változatos, mélyebb, sekélyebb, törésekkel tagolt. A bányató vízmélysége 2-6 m között változó, vízminősége laboratóriumi vizsgálatok alapján bizonyítottan is kiváló. Partján a tagok által használt, épített statikus horgászhelyek találhatóak, a természetes, kavicsos horgászhelyek száma csekély.
Az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható, de érdemes a horgászat megkezdése előtt az időpontot a horgászhelyen kifüggesztett telefonszámon egyeztetni.
A kavicsbánya tó az egyesület által évente két alkalommal kerül telepítésre. Halállományunk nagy részét jellemzően a ponty adja, melyből nem ritkák a 15+ kg-os példányok, de emellett megtalálhatóak még az amur és egyéb keszegfélék. Ragadozó halak tekintetében a süllő és a harcsa zsákmányolására van lehetőség, ez utóbbiból is több nagyobb példány él a tóban.
A nagyobb példányok tekintetében természetesen a „Catch and release” gyakorlat van érvényben. A kifogást követően a hallal kíméletesen bánva, kizárólag egy gyors fotó erejéig tartva a parton, vissza kell helyezni a tóba. Fajlagos tilalom a ponty horgászatára nem kerül bevezetésre, így azok éven át foghatóak. -
Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. A magyarországi szakasz hossza 188 km, ebből 66,5 km a Nick alatti szakasz. Mélysége 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka.
A Rába Nicki gát feletti szakasza a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségéhez tartozik, a Nicki duzzasztótól a győri vasúti hídig pedig a győri Szövetséghez.
A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos halfajnak nyújt otthont. A folyóban megtalálható halfajok száma több mint 50, legfőképpen a folyóvízi halak dominálnak (márna, harcsa, paduc, csuka), de a telepítéseknek köszönhetően sűrűn látott vendég a ponty is és jelentős a keszegállománya is. -
Remencei csatorna
A Remencei csatorna Bácsa térségében található. A Révfalusi, és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemző halai: Csuka, ponty, kárász, keszegfélék.
-
Rába (a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig)
1. A kifogható halmennyiség vonatkozásában vízterületen a GYMSMESZ összevont folyóvízi területi jegyének méret és darabszám korlátozásai érvényesek.
2. A horgászat rendjét a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII.29.) VM rendelet (Vhr.) az Országos Horgászrend rendelkezései szabályozzák
3. Időszakos kijelölt kíméleti terület: a Rába GYESEV vasúti híd valamint a Rába Győr-Hegyeshalom 1számú út közúti hidja között elterülő terület a jobb és a bal partea egyaránt vonatkozóan. A Megjelölt területen november 15.-és február 28.-a között mindennemű halfogási tevékenység tilos!