Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Harcsázás behúzással

  • Vörös-ér

    Ideiglenes horgászati lehetőséget biztosító vízterület. Jelenleg kiszáradt.

  • Tarján B Táblai halastó

    Az Egyesületünkről
    Az Egyesületnek 182 rendes tagja van és az alapszabályunk értelmében Egyesületünknek további maximum 76 pártoló tagja lehet. Ezen felül kb. 50 gyermek horgászunk is van. A közel 300 taggal működő Sporthorgász Egyesület Tarján a község legnagyobb civil szervezete.
    Az Egyesület szervei és tisztségviselői, melyet az Egyesület 2020. február 23-i közgyűlése választott meg 5 éves időszakra:

    Elnökség:
    Gábor Zoltán, elnök
    Hullár Norbert, titkár
    Kailbach Gergely, gazdasági vezető
    Straubinger Zsolt, tógazda.

    Ellenőrök:

    Főellenőr: Ongrádi Zsolt +36 30 900 03 95
    Ellenőrök:
    Vörös Balázs +36 20 347 53 52
    Veres Viktor +36 30 634 58 83
    Veres János +36 30 238 21 95
    Konkoly Krisztián +36 70 987 95 97
    Fekete Zoltán +36 20 852 40 12

    Felügyelő Bizottság:
    Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke
    Pető Tibor, a felügyelő bizottság tagja
    Halgas Csaba, a felügyelő bizottság tagja

    Fegyelmi Bizottság:
    Kailbach Attila, a fegyelmi bizottság elnöke
    Werli Krisztián, a fegyelmi bizottság tagja
    Straubinger József, a fegyelmi bizottság tagja

    Építésügy:

    Straubinger József
    +36 30 555 7153

    Az Egyesület története

    A Sporthorgász Egyesület Tarján 1972-ben alakult meg, 13 tornyópusztai és tarjáni alapító taggal.

    Az alapító tagok névsora:

    Kórodi Béla, Tornyópuszta
    Mag Tibor, Tornyópuszta
    Boda Sándor, Tornyópuszta
    Horváth Imre, Tarján
    Gábor József, Tarján
    Straubinger Márton, Tarján
    Barta Gyula, Tarján
    Vas István, Tornyópuszta
    Pöttös Ferenc, Tornyópuszta
    Rituper István, Tornyópuszta
    Klipács Sándor, Tornyópuszta
    Kecskés József, Tornyópuszta
    Kecskés Ferenc, Tornyópuszta.
    1972-ben az éves tagdíj 300 forint volt! Az Egyesület első elnöke Boda Sándor volt. A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette, Mag Tibor javaslatára, ami “papíron” a nagy tó déli partja felett húzódó “Gyümölcsös” – szilva- és cseresznye fákkal, egressel beültetett terület – öntözését szolgálta volna. Amint kiderült az igazság, hogy az öntözés csak egy alibi és a valós cél horgászat, Mag Tibor pártfegyelmit kapott.
    Egyesületünk egészen 1999-ig csak bérlője volt a tarjáni horgásztónak, melyet az Egyesület a privatizáció során, pályázat útján vásárolt meg a Környei Mezőgazdasági Kombináttól ill. annak jogutódjától a Környei Agráripari Rt-től. Ettől az időponttól kezdve az Egyesületünk saját tulajdonú, 20 hektáros vízterülettel rendelkezik.

  • Szomódi vízfolyás tavai

    Vízterületünkön napijegyes horgásztatás nincs.

  • Szákszendi Bányató

    Horgászat csak egyesületi tagsággal rendelkezőknek lehetséges! A tagság 30főben maximalizált.

  • Szőny- Almásfüzitői vízfolyás

    A Szőny-Füzitői-csatorna Szőnyben ered, Komárom-Esztergom vármegyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Almásfüzitő és Dunaalmás közt eléri a Dunát. A csatornába torkollik a Szilas-völgyi-patak Szőnynél, a Kocs-Mocsai-vízfolyás Almásfüzitőnél, valamint a Fényes-patak.

  • Rüdiger-tó

    A Komáromi Horgászegyesület 1948-ban alakult, akkor Komárom legnagyobb egyesületeként. A szervezet két vízterület gazdája. Az egyik a koppánymonostori holt-Dunaág, a másik a Rüdiger-tavak. Az elmúlt időszak alatt generációk tucatjai nőttek fel ezen vízterületek partjain, elsajátítva a horgászsport csínját-bínját, megszeretve ezt a sportot, illetve a természet közelségét. Az egyesület aktív részese a város kulturális és sport életének, prograkjainkkal és versenyeinkkel egyre vonzóbbá és népszerűbbé téve a e szabadidős tevékenységet.

  • Pilismaróti-öböl

    A Fővárosi Horgászegyesületek kezelésében lévő vízterület

  • Olajos-tó

    Vízpartunkat szívesen látogatják a horgászok és a kirándulók egyaránt. Kialakított bográcshelyek várják a sütni-főzni vágyókat.

  • Oroszlányi Malom- tó

    Az Oroszlányi Malom -tó Komárom-Esztergom megyében Oroszlány város szélén található. A hét hektáros tavat három vízbefolyás táplálja, ezért a vízmennyisége és a víz minősége kiváló. A kecskédi vízfolyáson keresztül az Által érbe torkollik a tó vize. Partmentén kisseb-nagyobb területen fák, bokrok és a tóban víznövényzet is fellelhető. A part egy része hullámvédelmi célból kikövezett . Vízmélysége átlagosan két méter. A vízterületen két sziget, egy kisebb és egy nagyobb található.

    A part mentén az egész terület körbejárható, a kialakított horgászhelyek egyes helyeken járművel megközelíthetők.
    Nagy vonz ereje tónak, hogy az idősebb horgásztársak is könnyen meg tudják közelíteni.
    A tavat körülvevő terület a sétálni vágyók részére nyújt kikapcsolódási lehetőségeket. A vízterület a horgászattal párhuzamosan egy kajakszakosztály mindennapos edzés munkájának is helyet ad.

  • Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.

    A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.

    2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.

    Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )