A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó balparti mellékvize Somogy megyében, a Nagyatádi és a Barcsi járásban. Böhönye, Lábod és Segesd közelében ered több ágban, ezeknek az ágaknak külön neve van: Szabási-Rinya, Lábodi-Rinya és Segesdi-Rinya.
Horgászmódszer: Harcsázás behúzással
-
Mernye 0221 hrsz-ú tó
A Merena Horgász Egyesület egy 2006-ban alapított Mernye falu hrsz0221 helyen bérelt 4,5 Ha taván működő egyesület.
-
Kutasi víztározó
Tavunk Somogy megyében, Kaposvártól 30 km-re nyugatra, Kutas és Segesd községek között található. A 14.85 ha-os vízfelület igen változatos, lehetőséget biztosít a nyíltvízi és a vízinövényzet közti horgászatra is. A halállományt rendszeres telepítésekkel tartjuk fenn, a tavat az utóbbi 30 évben nem halászták le, a meder adottságai ezt nem tették lehetővé. Mindez kapitális pontyok, amurok, harcsák, keszegek fogási esélyét kínálja. Olyan lehetőség ez, amivel eddig is sokan éltek, 78 kilós harcsa, 23 kg-os ponty, 22 kg-os amur is került itt horogra.
-
Jaba víztározó
A Tározó Somogy megyei Lulla, Sérsekszőlős, Bálványos, Zala községek külterületén a Jaba patak 15+425 – 16+860 km szelvénye között helyezkedik el. A dombok közt fekvő 19,2 ha-os tó igazi természeti szépség, csendjével, eredeti élővilágával, kellemes lehetőséget biztosít a Tabi, és a környékbeli lakosok számára a pihenésre és a horgászat művelésére.
Tagságunk amatőr horgászokból áll. Az egyesületünk célja a horgászat népszerűsítése, a természet védelme és arra nevelés, ezért kiemelten kezeljük az utánpótlás nevelést.Fogható halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa,kárász, keszeg és törpeharcsa.
Rendszeresen telepített halak ponty, süllő és csuka.
A tervszerű telepítéseknek köszönhetően a tározó halállománya jó, a békés halak mellet a ragadozóhalak is megtalálhatók.
A tározón az Országos Horgászrend érvényes, darabszám és méret korlátozással! -
Gyékényesi kavicsbányató
KEDVES HORGÁSZTÁRSAM!
Üdvözöllek a kapitális pontyok hazájában a Gyékényesi Kavicsbánya tavon.
Minden bizonnyal hallottál már ennek az európai hírű, páratlan természeti és környezeti értékekkel büszkélkedő tónak a létezéséről. Szerencsés az, aki már járt is felénk és élvezhette nyugalmát, felejthetetlen élményt adó túráit. Arra invitálunk, hogy látogass el hozzánk legalább egyszer, a többit csak megtapasztalni kell, megszeretni nem lesz nehéz, elhagyni annál inkább, visszavágyni örök…
A tó története az elmúlt években kalandosan alakult, néha hányatott sorsa mára letisztult. Közös nevező született, a halgazdálkodó valamint a bányát üzemeltető Dráva Kavics és Beton Kft., a környező települések vezetői új alapokra helyezték a vízpart jövőjét, annak érdekében, hogy az ország egyik legjobb adottságokkal és vízkészlettel rendelkező horgásztava méltó zarándokhelye legyen a horgásztársadalomnak. Arra törekszünk, hogy a környéken hamarosan induló fejlesztésekkel igazán minden igényt kielégítő, minőségi szolgáltatásokkal és egyedileg foglalható beállásokkal, bővülő szálláshelyekkel rendelkező horgászfaluvá váljon Gyékényes.
Túrád szervezésekor gondolj ránk, keress bennünket bátran elérhetőségeinken az év bármely időszakában, segítünk megtalálni a számodra legideálisabb feltételeket, hogy egy maradandó My Carp Seasons horgászélménnyel térhess haza. Kövess bennünket online csatornáinkon, hogy aktuális híreinkről, tó rekordjainkról, horgászversenyekről, gyerektáborainkról és kedvezményeinkről elsőkézből értesülhess!Baráti üdvözlettel:
Kóródi Zsolt
elnök
Gyékényes és Környéke Horgász és Szabadidő Egyesület -
HÁRSASBERKI HALASTÓ
A Hársasberki-horgásztó Kisgyalán falu végén, a Göllébe vezető közút mellett (amely kettészeli a Hársasberki-tavat), annak északi oldalán terül el, mintegy 50 hektáros horgászható vízterülettel. (Megjegyzés: az alapadatok között írt 318,8 hektár valós adat, ami a tó teljes területét illeti, azonban ebből csak az északi 45 hektár a horgásztó, a többi intenzíven kezelt halastó a Tógazda Halászati Zrt. kezelésében.) A horgásztó fő halai: ponty, amur, szürkeharcsa – ezek a halfajok kiemelkedő mennyiségben és méretben vannak a tóban -, vegyes keszegfélék, csuka, süllő. Az egyesületnek mintegy 120 tagja van, a vendéghorgászok napijegyet a főállású halőröktől a tóparti halőrháznál válthatnak. FIGYELEM! A NYITVATARTÁS VÁLTOZÓ, ONLINE JEGYVÁLTÁS ELŐTT NÉZZE MEG AZ EGYESÜLET SAJÁT WEBOLDALÁT, VAGY ÉRDEKLŐDJÖN A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMON: +363020138027
-
Dráva folyó Somogy megyei szakasza
Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója.
A folyó, mely szinte áthatolhatatlan országhatárt képezett Horvátország elődjével, a régi Jugoszláviával. Ez a csupa rejtélyes vidék a maga különleges növény- és állatvilágával a maga nemében is egyedi érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes vize olyan tiszta, hogy az ország halfajtáinak kétharmada él benne. A folyó és holtágai horgászparadicsomnak számítanak. A Dráva folyó – Somogy és Baranya megyében – gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobb parton magyar területek találhatók.
Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul.
A folyó mentén az emberi jelenlét a neolit óta kimutatható. A római korban hadiutak vezettek át a területen, ezek fontosabb pontjait erődök védték. A folyóvölgy igen alkalmasnak bizonyult letelepedésre, ugyanis a természeti erőforrások kedveztek a földművelő, pásztorkodó és halászó életmódnak. Az itt élő nép mindig szoros kapcsolatban élt környezetével, életmódját és gazdálkodását a Dráva vízjárásához igazította
A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban. 695 km-es útja után a horvátországi Aljmasnál 83 m-es tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Útja során 24 nagyobb vízfolyást fogad magába. Ezek közül legjelentősebb a Mura, mely 454 km-es hosszúságával jelentőségében megközelíti befogadóját.
A Dráva vízjárását a bővizű, alpi eredetű folyók (Isel és Möll) együttes hatása alakítja ki a Mura-torkolatig. E torkolattól a Dráva vízjárását főleg a Mura befolyásolja. -
Gyertyános tó
Kaposvár-Gyertyánosi Parkerdő 67-es út mellett Szigetvár irányába Kaposvár után lehet lekanyarodni.
-
Dombó csatorna
Gyékényes településtől egészen Belávár vonaláig elhelyzekedő csatorna, amely Somogyudvarhely települést után a határ szakaszon húzodik!