Harcsázás behúzással módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Harcsázás behúzással módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Sopronkövesdi tó
A Sopronkövesdi szabadidő tó hasznosításának elsődleges célja az, hogy a tagok részére biztosítsuk a sikeres halfogás feltételeit, valamint hozzátartozóik, vendégeik és a település lakosai számára a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges környeze
Adatlap megnyitása →
Révfalui csatorna (Győr)
A Révfalui csatorna a Mosoni Duna holtággal, és az Örömkőlaposi csatornával van összeköttetésben. A csatornában leginkább keszegfélékkel találkozhatunk.
Adatlap megnyitása →Sarródi III.sz. bányató
A vízterület megnevezése: Sarródi III.számú bányató Víztérkód: 08-0206-1-4 A vízterület azonosító adatai: Elhelyezkedés: Sarród Község külterületén HRSZ: 0244/7 A halászati jog hasznosítójának címe: Szövetkezeti Horgász Egyesület 9435 Sarród Rákóczi
Adatlap megnyitása →Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
Adatlap megnyitása →Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
Adatlap megnyitása →Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapot
Adatlap megnyitása →Rábatamási bányató
A Rábatamási kavicsbánya tó a Csorna és Vidéke Horgász Egyesület kezelésében lévő horgászvíz. Az egyesület 1967-ben alakult több, kisebb tó horgászainak egyesüléséből. Taglétszáma folyamatosan változott, ahogyan az egyesület kezelésében lévő tavak da
Adatlap megnyitása →Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti
Adatlap megnyitása →Remencei csatorna
A Remencei csatorna Bácsa térségében található. A Révfalusi, és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemző halai: Csuka, ponty, kárász, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →
Rába (a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig)
1. A kifogható halmennyiség vonatkozásában vízterületen a GYMSMESZ összevont folyóvízi területi jegyének méret és darabszám korlátozásai érvényesek. 2. A horgászat rendjét a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.)
Adatlap megnyitása →Pálmajori-bányató
Pálmajori horgásztó
Adatlap megnyitása →Pándzsa (Nagy)
A Pándzsa-patak a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Győrnél eléri a Rábát.
Adatlap megnyitása →Nováki Főcsatorna
Mentett oldal vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →Papréti tó (Lajta-Hanság)
Bezenye külterületén, területe 1,21 hektár, kellemes, családias kis tó, Paprét irányából közelíthető meg. Jellemzően pontyot telepítünk, keszegféléket.
Adatlap megnyitása →Privát tó
A Győr külterületi 0434/3 hrsz művelési ágból kivett „agyaggödör” minősítésű földrészleten korábban kavicsbánya működött, majd a bányászat kb. 40-50 éve megszűnt. A bányászat megszűnését követően a felhagyott bányagödröt a korábbi és a jelenlegi tula
Adatlap megnyitása →Nagy Zátonyi Dunaág (21608/1993)
A Zátonyi-Holt-Duna a szigetközi ártér mentett oldalán található, közel 8 km hosszú, határozottan kanyargós lefutású mellékág. A festői Szigetköz talán legszebb vadregényes területénél, Dunaszigetnél húzódik. Az ide látogató horgászoknak ügyelniük ke
Adatlap megnyitása →Mosonújhelyi II. kavicsbánya tó
Mosonújhelytől észak-nyugatra az 1-es főút mellett helyezkedik el ez a nagy kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot először kanalas, később úszó kotróval termelték ki. A tó egybefüggő, nagy kiterjedésű téglalap alakú, növényzettől mentes vízfelü
Adatlap megnyitása →Móvári vártó és Óvári Malomág
Országhatár után a Lajta Folyóból zsilipezéssel kiágazó. Mosonmagyaróvárnál szintén zsilipeléssel visszavezetett csatorna. Lassú folyása lehetővé teszi az úszós horgászatot.
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna holtág (Győr)
A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényze
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna
A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna folyó és vízrendszere
Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter. A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a po
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna (Feketeerdei holtág)
Mosoni Dunából lefűződő holtág.
Adatlap megnyitása →Marcal folyó
A Marcal a Rába folyóval párhuzamosan folyik egymástól 1-3km távolságra, míg Gyirmót közelében egyesül a 2 folyó. Eredetileg a Marcalban 23 halfaj élt, de összesen 40 féle faj előfordulását dokumentálták eddig. A telepítéseknek köszönhetően gyakoriak
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.