A tározó Fejér megyében, a Bakony hegység keleti peremén Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó községek külterületén épült meg. A völgyzárógátas víztározó a Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett; az táplálja és biztosítja a lefolyását. Maximális feltöltés esetén a vízfelület 223 hektárra növelhető. A bányaüzem bezárása miatt jelenlegi elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés. A további hasznosítási feladatok a mezőgazdasági vízszolgáltatás és a horgászat. Átlagmélysége 3-4 méter (vízállástól függően), fenékviszonyok: kemény márgás részek ill. lágy iszap. A tározó körül 12 bojlis állás van, melyen történő horgászathoz előzetes regisztráció, foglalás szükséges, a www.hofesz.hu oldalon. Csónakbérlés is lehetséges ezen állásokra. A tározón kialakított strand nincs, fürdésre nem alkalmas.
Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés
-
Gaja-patak (24+300-37+780)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba. A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely. A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gajavölgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy.
-
Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba.
A középkorban hadászati jelentősége kiemelkedő volt, ugyanis a Székesfehérvárt, az ország akkori fővárosát védelmező vizesárkokat, mocsarakat táplálta vízzel. A tatárjárás idején például részben a Gaja áradásának köszönhetően tartozott a város azon kevés magyar települések közé, melyeket nem tudtak bevenni a mongol hadak. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak medrét több helyen átalakították: a víztározótól lefelé, a mesterséges mederben több zúgó található. Székesfehérvár Szárazrét városrészében nagy forgalmú közúti és kerékpáros hidak vezetnek át az ott már tekintélyes mélységű és szélességű patak fölött.
A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely.
-
Dunaújváros öböl (Duna kapcs.)
Vízterület keleti oldala ipari kikötőként szolgál,így jellemzően,de nem kizárólagosan a nyugati part alkalmas a horgászatra.Duna folyammal közvetlen összeköttetés miatt a vízmélység,valamint a partról való horgászatlehetőségek nagyban függnek a folyó vízállásától.Az öböl északi részében a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület horgásztanyája helyezkedik el bérelhető rendezvényteremmel,valamint sólyázási lehetőséggel.Horgásztanya mellett büfé üzemel ital,és étkezési lehetőséggel.Főként nyári időszakbab horgászverseny,valamint a város által tartott rendezvények közkedvelt területe.Halállománya igen sokrétű,Európa egyik legnagyobb folyójával lévő közvetlen kapcsolata miatt.Vízterületünkön igen népszerű a rengeteg kapitális méretű busa horgászata.
-
Előszállási-tó
Előszállás határában található kb.: 1,7 hektáros területen fekszik! Autóval könnyen megközelithatő a 61 számú főút felől!
-
Etyek-Botpusztai horgásztó
A Boti tavat a ’70-es években a Hungarovin hozta létre, hogy a híres Törley pezsgő alapjául szolgáló hatalmas szőlőterületeket öntözhessék vizéből. Az Etyeki Horgász Egyesületet 1984-ben alapították meg a Hungarovin akkori dolgozói. Ekkorra tehetők az első haltelepítések is.
Ma a mintegy 17 hektáros tórendszer tulajdonosa az egyesület, illetve annak tagsága. A tó vízpótlását a település központjában található Magyar-kútként ismert forrás biztosítja.
A tavat csak az egyesület tagjai illetve azok vendégei horgászhatják, zártkörűen működik.
-
Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai
A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A folyam nemzetközi hajóút része. Aktív vízi forgalom jellemzi, amely szezonálisan főleg a nyári időszakra jellemzően ugrás szerűen megnő a hobbi célú kisgéphajósok és a horgászok jelenléte miatt. A közép-Dunai szakaszról nyílik a Tassi zsiliprendszer, ahonnan át lehet hajózni az RSD területére.
A folyam általános szélessége 400-450 méter, vízmélysége átlagosan 5-5,5 méter. Természetesen ettől nagyobb eltérések területenként eltérően lehetnek.
A terület jellemzője, hogy számos holtág található rajta, amelyek közül a legnagyobb az Ercsi -a Dunaúvjárosi és az Adonyi mellékág, ahová külön területi engedély megváltása szükséges az adott vízkezelőnél. Ezenkívül a Duna partszakasza rendkívül tagolt. Kőruganyok, zátonyok és partvédelmi kövezések találhatóak szinte a teljes szakaszon, amelyek rendkívül jó halmegartó helyek. Két partján ártéri erdő húzódik, változatos élővilággal. A vízterület jelentős Natura 2000 Természetvédelmi területet szel át. -
Dunaújváros Felső Öböl
Véd művekkel zárt vízterület melynek vízmennyisége állandó,tó jellegű állóvíz,mely a Duna extrém magas vízállása esetén változik csak meg.A vízterületen nyári időszakban kijelölt szabadstrand üzemel büfékkel,szociális helyiségekkel.Közvetlen közelben kemping található bérelhető modern faházakkal,valamint sátorozási lehetőséggel.Kemping mellett a híres Dunaújvárosi Halászcsárda üzemel teraszos étkezési lehetőséget is kínálva.A vízterület vonzás közelében található vízi rendőrség is biztosítja a nyugodt kikapcsolódást.Jellemző halállomány a rendszeresen telepített 2-3 nyaras ponty,de ragadozó állományunk is figyelemre méltó(harcsa,fogas süllő,csuka)
-
Bakonycsernyei Jóléti-tavak
A tavak 1992 óta müködnek, a két völgyzáró gát akkor épült. A tavakhoz tartozó mint 14 hektáros terület önkormányzati tuladonban van. Ebből a két tó vízterülete mintegy 6 hektár. A tavak megépítése óta , a Bakonycsernyei Horgász Egyesület a halászati és vízkezelésijogot az egyesület gyakorolja. Szerevezetünk a HOFESZ aktív tagja megalakulásától.
A tavakon intenziv horgásztatás ,és haltelepítés zajlik. Egyesületünk 250 taggal müködik. A haltelepítés évek óta meghaladja az évi 120 mázsás mennyiséget, Ennek nagy része ponty, de minden évben helyezünk ki keszeget és ragadozó halat is.