A Toldi Horgász Egyesületet a 70-es évek végén alapították. Alcsútdoboz – Tabajd határában fekvő régi sóderbányaként működő, a bezárását követően a bányaterületen felgyülemlő vízfelületet az alapító tagok kihasználva, halállomány telepítésével horgászvízként kezdték üzemeltetni. Céljuk a helyi és környékbeli horgászni szerető embereknek megadni a sporthorgászat lehetőségét.
Egyesületünk taglétszáma átlagosan 60-100 fő között mozog éves szinten. Jegyértékesítés kizárólag a tagok számára biztosított.
Vízfelület nagysága cc. 1 hektár, csak partról horgászható. A vízfelületnek nincs víz befolyása és kifolyása sem, így jól karbantartható. Az őshonos és telepített halállomány megtartása, valamint a nem őshonos halak bejutásának és elszaporodásának a megakadályozása egyszerűen kivitelezhető.
Éves telepítési mennyisége: 5-7 mázsa, többnyire 3 nyaras ponty, némi ragadózó és kevés őshonos sneci állomány.
Rendszeresen évente megrendezzük a tagság részére az egyesületi horgászversenyt. Amennyire anyagi lehetőségeink engedik szervezünk további programokat a tó környékére, pl.: főzőversenyt, tűzoltó versenyt, más egyesületekkel megrendezett közös horgászversenyeket, különböző gyermek programokat, népszerűsítve a horgászat szépségét.
Horgászmódszer: Gumihalazás / twisterezés
-
Tabajdi horgásztó
-
Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.
A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.
A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.
A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.
A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.
-
Vidámparki-tavak
Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem.
Kulturált környezetben könnyen megközelíthető!
Család barát horgász-vizek. -
Sárszentmihályi-tározó
A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.
-
Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját. -
Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját. -
Palotavárosi Felső-tó
A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.
-
Palotavárosi-tavak
A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.
-
Polgárdi horgásztó
A Polgárdi horgásztó Polgárdi település külterületén, az M7-es autópályától délre található. A tó területe 1,4 ha, átlagos vízmélysége 1,5 méter. A tavon 28 horgászhely (stég) található, ezekből egy mozgássérültek fogadására kialakított. A Polgárdi Horgász Egyesület kezelésében lévő tó területi- és napijegyes horgászat mellett iskolai, céges és családi rendezvények lebonyolítási helyszíne is. A tó környéke szépen parkosított, kiülőkkel és kiegészítő létesítményekkel ellátott.
-
Pátkai-tározó
A Vértes-hegységtől délre található a Pátkai-tározó , amely Székesfehérvár közelében a Velence-Vértes kistérségben, Pátka község határában található. Ez a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását hivatott biztosítani. Miután a Velencei-tó kritikus vízszintjének emelése révén a Zámolyi-víztározót teljesen leengedték és a Pátkai-víztározóból kezdték el a vizet átvezetni a Velencei-tóba. Területe vízállástól függően 130-312 hektár, vizét a Pátka község mellett folyó Császár-víz és a falun átfolyó Rovákja-patak táplálja. Az elmúlt évek aszályos időjárása illetve a Velencei-tó alacsony vízállása miatt a Pátkai-víztározót a minimális üzemeltetési vízszint körül üzemeltetik.