Horgászmódszer: Feeder botos horgászat

  • Emődi kavicsbányató I.-II.-III.

    Szervezetünk korábban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Üzemi Horgász Egyesületként, később Húsos Horgász Egyesület, majd 2002. december 20-tól – vezetőség, név, székhely módosítását követően – Emődi Horgász Egyesület néven gyakorolja a halászati jogot a fent nevezett vízterületen.

    Egyesületünk 1989-ben szerzett halászati jogot az Emőd I. II. III. kavicsbánya tavakra.
    A vízterület nagysága: 46,3 ha.

    Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.

    Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.

    Az emődi kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
    • a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
    • horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
    • megközelíthetősége,
    • településtől való távolsága

    Tavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.

    Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.

    Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.

    Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén az M 3-as és az M 30-as autópálya mellett, Emőd város közigazgatási határán belül, a város központjától 4 km-re helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.

  • Emődi kavicsbányató IV.,V.,VI.,VII.

    Egyesületünk 2018-ban nyert halgazdálkodási jogot az Emőd IV., V., VI., VII. kavicsbánya tavakra. A terület nagysága: 41,6 ha.

    Egyesületünk különös figyelmet fordít arra, hogy a halállományunk összetételét minőségileg javítsa (őshonos halak visszatelepítése), kedvező horgászlehetőségeket biztosítson jelenlegi és leendő horgásztársaink számára úgy, hogy vízterületünkön szervezett formában egyesületi keretek között szabályozott módon biztosítsa tagjai, valamint a vendéghorgászok számára a horgászati és egyben a kikapcsolódási lehetőséget.

    Általában jellemző a halászati jogot gyakorló szervezetekre, hogy a kezelésükben lévő vízterületekbe a méretkorlátozás alá eső halfajokból fogható méretűek kerülnek telepítésre. Ez a tendencia a tagok részéről is megfogalmazásra kerül. Egyesületünk azonban nem kíván elfeledkezni arról sem, hogy az egyes halfajok pótlása, az állomány frissítése fiatalabb korosztályú halak telepítésével megoldható. Hosszabb távon ez a tagok érdekeit is szolgálja. Nagyobb hangsúlyt kívánunk fordítani az őshonos halak telepítésére. Ezek feltételei adottak az által, hogy tavaink vízminősége jó, kedvező életkörülményt biztosít az őshonos halak visszatelepítéséhez.

    Az újonnan – hasznosításra – elnyert kavicsbánya tavak esetében is megállapítható az az általános nézet, miszerint a bányatavak halászati, horgászati értékének alapvető meghatározója elsősorban:
    • a halállomány nagysága és minőségi összetétele,
    • horgászhatósága, a halállomány megőrizhetősége
    • megközelíthetősége,
    • településtől való távolsága

    Tavainkban egyaránt megtalálhatóak a békés és a ragadozó halak is. Az áprilistól októberig terjedő horgászszezonon kívül is szeretnénk lehetőséget biztosítani a horgászok körében közkedvelt léki ragadozóhalas horgászathoz. Ezt szolgálta a csuka és a süllő intenzívebb telepítése.

    Vízminőségünk jó. A tiszta és táplálékban gazdag víz, valamint a náddal benőtt partszakaszok, hínáros búvóhelyek alkalmasak a csuka és a süllő életkörülményeinek biztosításához.

    Ezek mellet nem kívánunk megfeledkezni arról sem, hogy horgásztársaink körében a legkedveltebb halfajta a ponty.

    Ezen túlmenően a kezelésünkben lévő tavak Magyarország hátrányos helyzetű térségének kiemelten frekventált helyén helyezkedik el. Több település felől jól megközelíthetőek, kulturált kikapcsolódást biztosítva a környező falvak, városok horgászainak, s azok családjainak.

  • Bózsva patak (Török patak torkolatától a Ronyva patakba történő betorkollásig)

    A Bózsva-patak a Ronyva kis vízhozamú mellékvize, Zemplénben, Bózsva település nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A patak NATURA 2000 , különleges természetmegőrzési területen halad. Ezért fokozott figyelmet igényel a patak megközelítése, mivel több terület lezárásra került, ahova belépni csak a Természetvédelmi Hatóság alkalmazottainak és meghatalmazottjainak engedélyezett!
    A nem elzárt területek is védelem alatt állnak. De ezen területeken a hatóság engedélyezte a horgászatot. Engedélyezési határozat száma: BO/32/04795-5/2022

  • Bózsva-patak (forrástól a Török-patak betorkollásig)

    A Bózsva-patak a Ronyva kis vízhozamú mellékvize, Zemplénben, Bózsva település nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén. A patak NATURA 2000 , különleges természetmegőrzési területen halad. Ezért fokozott figyelmet igényel a patak megközelítése, mivel több terület lezárásra került, ahova belépni csak a Természetvédelmi Hatóság alkalmazottainak és meghatalmazottjainak engedélyezett!
    A nem elzárt területek is védelem alatt állnak. De ezen területeken a hatóság engedélyezte a horgászatot. Engedélyezési határozat száma: BO/32/04795-5/2022

  • Csepel tó

    A tó jellegét tekintve agyagbánya tó. Területe 4,4 ha, átlagmélysége 2 m. A tó teljes terjedelme horgászható.
    2008-ban állomány frissítése céljából 6 mázsa extra méretű ponty került a vízbe, amelyeket 5 kg méretkorlátozással óvunk.
    Megközelíthető Sárospatak, Gárdonyi út felől.

  • Csobaji Kifli tó

    Kifli tó területe 5,6 hektár.Csobaji külterület 072 és Tiszadada külterület 0265/2 helyrajzi számú területen,a Tisza folyó északi oldalán a Tiszalöki Vízerőművet folyás irányban elhagyva az 516 fkm környéken található.

  • Borsodsziráki tó

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó Borsodszirák községtől északra helyezkedik el, a községtől mintegy 300 m távolságra, a Borsodszirákot Edelénnyel összekötő közlekedési út jobboldalán, attól kb 150 m-re. A tó kavicsbányászatból visszamaradt vízfelület, a bányaművelést régen megszüntették. Ponty, csuka, compó, kárász, ezüstkárász állomány él a tóban, számos keszegféle is megtalálható benne.

  • Bán patak (Lázbérci víztározótól a Sajóba torkolásig)

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
    A Bán patak a Bükk hegység északi lejtőjén ered. Teljes hossza az eredettől a Sajó folyóba való beömlésig 23,9 km, ebből 3 km esik a Lázbérci víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe. A patak végig folyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán.

  • Bódva patak

    A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A Bódva patak a Szlovák-Érchegység déli területén ered, felső szakasza a Tornai karsztvidék területére esik, ebből eredően vízminősége karbonátos jellegű. Magyarország területére Hídvégardó határán lép be. A Bódva patak magyarországi szakaszának hossza 61 km. Boldva község területén torkollik be a Sajó folyóba. A folyó hazai szakaszán bizonyítottan mintegy 35 halfaj él, az uralkodó halfaj a rózsás márna, fejes domolykó, valamint keszegfélék. Az alsó szakaszon gyakori még a csuka.

  • Bodrog folyó országhatártól a Tiszába torkollásig

    A Bodrog folyó az alacsony Tátra és a Kárpátok észak-keleti részének gyűjtővize. Az Alföldre érve a terepviszonyokat követve rendkívüli kanyargós jó halnevelő képességgel rendelkező vízfelület, mely közepes áradáskor is megtölti az ártérben lévő holtágait elősegítve ezzel – amennyiben szerencsés időben van az áradás, a halállomány regenerációját.
    Jellemző halai keszegfélék, élén a jásszal, ponty, süllő, harcsa és évjárattól függően a csuka is.
    Népszerűségét a szinte mindenkor fogható fehér hal állománya, illetve a viszonylag könnyen megközelíthető jobb partja adja.