A Hoór-völgye víztározó Mezőkövesd határában, a bogácsi út mentén elterülő halban gazdag, mesterségesen kialakított vízfelület, mely kiváló horgászási lehetőséget biztosít az érdeklődőknek. A tározó szintén biztonsági feladatot lát el, megvédi Mezőkövesdet a hirtelen áradásoktól, illetve öntözési lehetőséget is biztosít. Mérete 60 és 120 hektár között változik, a vízgyűjtő terület csapadékosságának függvényében. A rengeteg benne maradt fának és akadónak, valamint területének köszönhető nagy halmegtartó ereje. Alkalmanként megfelelő időjárási viszonyok esetén a pontyok is leívnak.
Horgászmódszer: Feeder botos horgászat
-
Hejő patak
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Hejő patak a Tisza folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Kivétel: a Szarda-Hejő Övcsatorna A Hejő patak Miskolc-Tapolca területén ered, alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják. -
Hejőkeresztúr külterület 025hrsz
A tó Hejőkeresztúr külterületén, az M30 -as autópálya mellett található. Területe 2,6 hektár. A vízterület tulajdonosa a Hejőkeresztúri Községi Önkormányzat, kezelője pedig 2004. évtől a Hejőmenti Horgász Egyesület.
A tó és környezete a parkosításoknak, és a folyamatos társadalmi munkáknak köszönhetően mára egy szép és rendezett területté alakult át.
Ami a halfaunát illeti, nagy számban megtalálható a vízben ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, kárász és keszegfélék. Az évenként többszöri ponty telepítés szintén a tó egyedeit gyarapítja.
Büszkeségünkre víz számos egyéb fajnak is otthont ad. A teljesség igénye nélkül csak egy párat említve: szivárványos ökle, aranykárász, valamint a magyarországi vizekben ritkaságnak számító édesvízi medúza.
A tó közvetlen közelében található bokrosokban, akácosokban, fásításokban sok kistestű madár, míg a tóparti nádasokban és azok környékén több pár vadkacsa is fészket rak évről évre.
A környezet és a halak védelmét, a horgászok ellenőrzését 1 fő hivatásos halászati őr, valamint 1 fő társadalmi halőr látja el. -
Erdészeti tó
SAJÓSZÖGED, ERDÉSZEETI TÓ: bányató horgászállásokkal kialakítva. Egész évben horgászható, a pontyra nincs tilalmi idő, csak méret és mennyiségi korlátozás!
A ZABOS GÉZA HORGÁSZ EGYESÜLET
Horgászegyesületünk 440 ha vízterülettel az ország egyik legszebb területén a Tisza-Sajó torkolatánál, Tiszaújvárosban található. Horgászvizeink: Tisza, Sajó, Erdészeti, Tolnai, Csécsi, Örösi és Kürti tó. Elérhetőségeink: 3580 Tiszaújváros, Bartók B. u. 7. tel.szám:06-49-343000, weblap: www.zghe.huA vízterületre jegyvásárlás történhet online, vagy az egyesület honlapján feltüntetett értékesítési pontokon
-
Eresztvény tó, Gönci 0208/2 hrsz-ú bányató
Területi engedély az egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban váltható. A tavon a 90-es évek elején fejezték be a bányászatot, azóta folyamatos a telepítés.
-
Garadna-patak (Hámori tóig)
A Garadna-patak Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban. A patakot a Garadna-forrás, a Margit-forrás, a Vekerle-forrás, az Eszperantó-forrás, valamint a Felső-Sebes-víz, az Alsó-Sebes-víz, a Lencsés-patak, illetve a Három-kúti-völgy és a Savós-völgy felszíni vízfolyásai táplálják. Hegyi patakként a vízjárása nagyon ingadozó, ennek a mérséklésére hozták lére a Hámori-tavat. A meleg nyári napokban gyakran nincs ugyan víz a patakmederben, de a forrás ilyenkor sem apad el. A patak vize látja el a, Lillafüredi Pisztrángtelepet
-
Gólem-tó
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. A tó jelenlegi területe magában foglalja a régi István I, István II tavakat, mely időközben összekotrásra kerültek a Gólem tóval. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.
-
Debreceni-tó
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A tó a megye legrégebbi kavicsbánya tavai közé tartozik. A kavics kitermelés jelenleg is folyik, de a tó nagy részének jelenlegi partvonala már nem változik. A part menti földek egy részén üdülő telepek épültek, nyáron nagy tömegek veszik igénybe a tavat és környezetét. Ennek ellenére a tó vízminősége kiváló, még a nyári hónapokban sincs algavirágzás, vagy oxigénhiány. A tó, mint a legtöbb kavicsbánya tó igen mély, az alsóbb rétegek a melegebb hónapokban sem érik el a 20 C fokot. A gyökerező hínárnövényeken és a parti nádasokban számos halfaj találja meg ívási feltételeit. A telepítéseknek köszönhetően a tó ponty állománya stabil horgász fogást biztosít az ide látogatóknak. Ragadozók közül a csukát fogják legnagyobb mennyiségben de jelentős a tó süllő és harcsa állománya is. Nyékládháza községtől délkeleti irányban helyezkedik el.