A tavak a bányatömedékeléshez használt homok bányászata során keletkeztek, tehát bányató jellegűek. A tavakat ölelő völgyet délről a Vértes hegység vonulata szegélyezi.
Az I. tó medre változatos, marásokkal, dombokkal tördelt iszapos, köves és homokkal borított fenekű, a víz mélysége 1 és 3,5m között váltakozik, vize kissé zavaros, a tó déli oldala füzesekkel, nádassal borított csak 2-3 helyen horgászható. A tó többi része helyenként nádassal és füzessel szegélyezett a gátról és a kiépített esőbeállókkal ellátott helyekről horgászható, de a parkolási lehetőség egyes helyeken korlátozott.
A II. tó vize tiszta, jól átlátszó, medre három medencére osztható. Az első északi medence 3-9m mély vizű, nyugati oldalán egy füzes, nádasos sarokkal és füves réttel induló, majd fákkal benőtt magas parttal szegélyezett, északi oldalán sziklás gátoldallal, keleti oldalán füves, homokos, lejtős gátoldallal szegélyezett. A fenék jobbára agyagos, középen a mély árokban kissé iszapos. A gátoldalakon és a füves réten kiépített esőbeállók, a magas parton 3 kiépített horgászhely áll rendelkezésre. A tó középső medencéje kissé elszűkülő majd újra kiszélesedő, közben egy bozótos homokzátonnyal tagolt, medre változatos, a mély medencéből a zátonyig folyamatosan emelkedő, enyhén iszaposból homokosra, majd a zátony után iszaposra váltó fenékkel. A vízmélység 7-ről 2m-re a zátonykörül 1-0,5m-re csökken, majd a szélesebb részen 1-2m között változik, az öblök medre is dombokkal tarkított. A középső medence K-i partja füzessel, nádassal szegélyezett 3 horgászhellyel. A nyugati oldal elején egy füves hely is található kiépített esőbeállóval, széles horgászhellyel, ezután füzessel szegélyezett öbölben végződik egy horgászhellyel és nagy kiterjedésű füzes-nádas partszakasszal.
A tó déli medencéje elszűkülő változó mélységű 1,5-2,3m mély vízzel a dél-keleti sarokban tuskókkal, füzessel, a K-i parton összefüggő füzes-nádas partszegéllyel, a Ny-i oldalon hosszú, homokos, kissé köves partszakasszal, itt 3 esőbeálló található. A mederfenék itt váltakozva homokos és iszapos. A Ny-i partszakasz elején kiépített állásról a középső medence öble is részben horgászható. A II. tó partjának nagy része gépjárművek elöl lezárt terület, parkolási lehetőség a tó ÉNy-i sarkánál kialakított horgászparkolóban van az egyesületi iroda is itt található. Korlátozott parkolási lehetőség még a tó DNy-i végén a Süllő utcában a tó part felöli oldalon is van.
Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással
-
Síkvölgyi zápor és pernyetározó
-
Tarján B Táblai halastó
Az Egyesületünkről
Az Egyesületnek 182 rendes tagja van és az alapszabályunk értelmében Egyesületünknek további maximum 76 pártoló tagja lehet. Ezen felül kb. 50 gyermek horgászunk is van. A közel 300 taggal működő Sporthorgász Egyesület Tarján a község legnagyobb civil szervezete.
Az Egyesület szervei és tisztségviselői, melyet az Egyesület 2020. február 23-i közgyűlése választott meg 5 éves időszakra:Elnökség:
Gábor Zoltán, elnök
Hullár Norbert, titkár
Kailbach Gergely, gazdasági vezető
Straubinger Zsolt, tógazda.Ellenőrök:
Főellenőr: Ongrádi Zsolt +36 30 900 03 95
Ellenőrök:
Vörös Balázs +36 20 347 53 52
Veres Viktor +36 30 634 58 83
Veres János +36 30 238 21 95
Konkoly Krisztián +36 70 987 95 97
Fekete Zoltán +36 20 852 40 12Felügyelő Bizottság:
Fülöp István, a felügyelő bizottság elnöke
Pető Tibor, a felügyelő bizottság tagja
Halgas Csaba, a felügyelő bizottság tagjaFegyelmi Bizottság:
Kailbach Attila, a fegyelmi bizottság elnöke
Werli Krisztián, a fegyelmi bizottság tagja
Straubinger József, a fegyelmi bizottság tagjaÉpítésügy:
Straubinger József
+36 30 555 7153Az Egyesület története
A Sporthorgász Egyesület Tarján 1972-ben alakult meg, 13 tornyópusztai és tarjáni alapító taggal.
Az alapító tagok névsora:
Kórodi Béla, Tornyópuszta
Mag Tibor, Tornyópuszta
Boda Sándor, Tornyópuszta
Horváth Imre, Tarján
Gábor József, Tarján
Straubinger Márton, Tarján
Barta Gyula, Tarján
Vas István, Tornyópuszta
Pöttös Ferenc, Tornyópuszta
Rituper István, Tornyópuszta
Klipács Sándor, Tornyópuszta
Kecskés József, Tornyópuszta
Kecskés Ferenc, Tornyópuszta.
1972-ben az éves tagdíj 300 forint volt! Az Egyesület első elnöke Boda Sándor volt. A víztárolót eredetileg a Környei Mezőgazdasági Kombinát építette, Mag Tibor javaslatára, ami “papíron” a nagy tó déli partja felett húzódó “Gyümölcsös” – szilva- és cseresznye fákkal, egressel beültetett terület – öntözését szolgálta volna. Amint kiderült az igazság, hogy az öntözés csak egy alibi és a valós cél horgászat, Mag Tibor pártfegyelmit kapott.
Egyesületünk egészen 1999-ig csak bérlője volt a tarjáni horgásztónak, melyet az Egyesület a privatizáció során, pályázat útján vásárolt meg a Környei Mezőgazdasági Kombináttól ill. annak jogutódjától a Környei Agráripari Rt-től. Ettől az időponttól kezdve az Egyesületünk saját tulajdonú, 20 hektáros vízterülettel rendelkezik. -
Tokod-Ebszőnybányai tó
Egyesületünk 50-éve alakult az akkor virágkorát élő Dorogi Szénbányák anyagi és gépi berendezéseinek segítségével. Az Únyi-patak felduzzasztásából nyert mesterséges tó jelentős tájképformáló tényező. Eredetileg arra szolgált, hogy a helybeli bányászok
kikapcsolódását szolgálják (horgászat), de ma már az idegenforgalom bővülését is várják tőle, ezért a tavat kitisztítják, partszegélyét gondozzák. A tó, illetve a mellette kialakult nádas a viszonylag alacsony csapadéktartalmú völgy mikroklímáját befolyásolja, és kedvezőbb feltételeket teremt az élővilág számára. -
Szákszendi Bányató
Horgászat csak egyesületi tagsággal rendelkezőknek lehetséges! A tagság 30főben maximalizált.
-
Szőny- Almásfüzitői vízfolyás
A Szőny-Füzitői-csatorna Szőnyben ered, Komárom-Esztergom vármegyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Almásfüzitő és Dunaalmás közt eléri a Dunát. A csatornába torkollik a Szilas-völgyi-patak Szőnynél, a Kocs-Mocsai-vízfolyás Almásfüzitőnél, valamint a Fényes-patak.
-
Olajos-tó
Vízpartunkat szívesen látogatják a horgászok és a kirándulók egyaránt. Kialakított bográcshelyek várják a sütni-főzni vágyókat.
-
Oroszlányi Malom- tó
Az Oroszlányi Malom -tó Komárom-Esztergom megyében Oroszlány város szélén található. A hét hektáros tavat három vízbefolyás táplálja, ezért a vízmennyisége és a víz minősége kiváló. A kecskédi vízfolyáson keresztül az Által érbe torkollik a tó vize. Partmentén kisseb-nagyobb területen fák, bokrok és a tóban víznövényzet is fellelhető. A part egy része hullámvédelmi célból kikövezett . Vízmélysége átlagosan két méter. A vízterületen két sziget, egy kisebb és egy nagyobb található.
A part mentén az egész terület körbejárható, a kialakított horgászhelyek egyes helyeken járművel megközelíthetők.
Nagy vonz ereje tónak, hogy az idősebb horgásztársak is könnyen meg tudják közelíteni.
A tavat körülvevő terület a sétálni vágyók részére nyújt kikapcsolódási lehetőségeket. A vízterület a horgászattal párhuzamosan egy kajakszakosztály mindennapos edzés munkájának is helyet ad. -
Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava
Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava
Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.
A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.
2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.
Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )