Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Bojlizás dobással / behúzással

  • Nyírjesi víztározó rendszer 1-6.

    Balassagyarmat külterületén található 6 tóból álló tórendszer.

  • Maconkai-víztározó és tórendszere – Élmény-tó

    Páratlan élmény: Magyarországon egyedülálló halállomány, benne ritka halfajok és rekord példányok sokszínű együttese

  • Mátraszelei víztározó

    Mátraszele községet elhagyva, egy az útról nem látható völgyben található az Acélgyári Szabadidő Sporthorgász Egyesület által kezelt Mátraszelei víztározó.
    A Mátraterenye tábla előtt jobbra fordulva egy kavicsozott úton tudjuk megközelíteni.
    A tavat a Zagyva táplálja és egy volt bánya külfejtés feltöltésével jött létre több mint ötven éve. Legnagyobb mélysége 25m, átlagos mélysége is tíz méter körüli . A kristálytiszta 1 millió köbméter vízben kapitális harcsák,pontyok és amurok okoznak élményeket a horgászoknak. Emellett megtalálhatók a vízben a csuka, süllő, balin, compó, dévérkeszeg, jászkeszeg, bodorka példányai is. A ponty ,keszeg, süllő telepítése rendszeres. Évente 80q összesen, A környezet igazi vadvízi. Erdő, nádasok határolják a vizet. A horgászok kényelmét viszont vezetékes víz ,wc illetve a helyek nagy részének autós megközelítése szolgálja.
    Területe 12 ha amelyhez 10 méteres átlag mélység tartozik.
    A terület zárt, csak területi jeggyel rendelkező horgászok tartózkodhatnak a tóparton.

  • Maconkai-víztározó és tórendszere

    A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt 25 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen, lépésről-lépésre alapozta meg nemzetközi hírnevét; köszönhetően mindezt csodálatos környezetének, változatos szolgáltatásainak, valamint kiemelten a bőséges, sokszínû, rekordfogásokban gazdag halállománynak. De minek is köszönhető mindez? Elsősorban Horgászbarátaink évről-évre, napról-napra megnyilvánuló, tartós bizalmának, hűségének. A horgászati és turisztikai hasznosító, 39 éve működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) így ténylegesen non profit alapon üzemelhet, bevételeit 100%-ban a napi fenntartásba, a folyamatos halasításba forgathatja vissza. Maconka Magyarország egyik legnépszerûbb, korábban már világbajnokságnak is otthont adó horgászvize, számos kitüntető cím és elismerés, világ- és országos rekord, versenycsúcs birtokosa. Büszkék vagyunk arra, hogy a BSHE vezeti Európa legnagyobb rekordlistáját. Maga a teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere, véleményünk szerint erre is rendeltetett. A BSHE a tórendszer-, valamint a fenntartási és fejlesztési feladatok bemutatásán túl egyéb eredményeit, így például tagi akcióit és kedvezményeit, kifejlesztett interaktív információs és alkalmazói felületeit, fokról-fokra bővülő háttérszolgáltatásait és persze a maconkai sporthorgászat eredményeit, érdekességeit is szeretné minden érdeklődővel hivatalos honlapján megosztani. E gondolatok jegyében készült el, majd újul meg folyamatosan – már az új honlapon – a 2026. évre is az alábbi részletes bemutatkozás. Nógrád megye varázslatos világa, Bátonyterenye, Maconka és a BSHE szeretettel várja, visszavárja régi vendégeit; s az új érdeklődőknek ezúton is barátsággal javasoljuk, tegyenek egy próbát – mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!

  • Maconkai-víztározó és tórendszere – Rekord-tó

    A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt több, mint 20 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen alapozta meg nemzetközi hírnevét. A hét vízterületből álló tórendszer ékköve a Rekord-tó, ahol túlzás nélkül bármi megtörténhet, legyen szó óriási példányokról, vagy éppen ritkaságszámba menő fajokról. Maconka és a Rekord-tó szeretettel várja 2026-ban is régi és új vendégeit!

  • Kétbodonyi víztározók I-III.

    Megközelítés: Budapest felől a 2-es főútvonalon, vagy a 2/A (M2) úton Hont-Parassapuszta határátkelő felé kell haladni. Nógrád megyében, Rétság várost elhagyva a 2-es 22-es főútvonalak körforgalmában Bánk község felé kell lekanyarodni, majd Romhány községet elhagyva Kétbodony községen át Kisecset irányába. Kisecset és Kétbodony községek határán.( 500 – 500 m-re ) Félúton a két falu között bekötő út vezet a tóhoz, melyet tábla is jelez. 1968-71 között árvízvédelmi víztározóként épült, 16 ha területű a tározó. A tavat két beérkező élővíz (patak) táplálja. A mederfenék helyenként akadós. A gátról és a zsilip előtti nyílt vizű szakaszról gyönyörű panorámát pillanthatunk meg. Itt a víz kb. 2 és 4 m mély, az erdő alatt 1,5 m, de 20 méterre a parttól 2 és 3m. A fenék iszapos, a part menti növényzet: nádas és fák. A víz tisztaságát, életminőségét mi sem bizonyítja jobban, mint a gyakran hálóba és horogra akadt rákok, teknősök. Telepített halfajok: (ponty+keszegfélék) (évente több alkalommal.) Halak: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, busa, dévérkeszeg, balin, jász, egyéb keszeg félék, ezüstkárász, compó. Rekordok (kg): ponty 24, amur 10 felett, süllő 8, csuka 6, harcsa 50kg. Busa 40kg. Balin 5-6 kg.

  • Ludányhalászi sóderbányató (I-II.)

    Évtizedek óta a környék egyik legkedveltebb horgász- és kirándulóhelye, természetvédelmi közegben, számos védett növény és állatfaj élőhelyét biztosítva. Vízminőségünk kitűnő, a halasítás intenzív.

    A víz mélység átlag 3,5 méter, sóderes alapú aljzattal, helyenként iszapfoltokkal. A több mint 30 hektáros „Pontyos-tó” és a 2,6 hektáros „Élmény-tó” több mint 200 tag, és a hozzánk látogató több ezer vendég számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Évente számos horgászversenyt, családi és közösségi programot, tóparti fesztivált rendezünk a hozzánk látogatók kiszolgálása érdekében. Szlogenünk: Szenvedélyünk a peca!

  • Diósjenői víztározó

    A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést

    http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:

    A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.

    Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Únyi-patak

    Az Únyi-patak a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve előbb délnyugati, majd északi irányban halad, majd Tátnál eléri a Dunát. Időszakos horgászati lehetőséget kínál a vízterület.