Törpeharcsa horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Törpeharcsa szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Dráva folyó Somogy megyei szakasza
Egyre ritkábbak lesznek Európa szabályozatlan folyói. Ezek egyike a Dráva magyarországi szakasza. A magyar területen futó folyószakasz valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európa legvadabb, legveszélyesebb és legkiszámíthatatlanabb folyója. A folyó, me
Adatlap megnyitása →
Dombó csatorna
Gyékényes településtől egészen Belávár vonaláig elhelyzekedő csatorna, amely Somogyudvarhely települést után a határ szakaszon húzodik!
Adatlap megnyitása →Bélavár II. ütem bányatavak, Csikos tavak
A falu északi részén fekvő bányatavak egy legelő szélén találhatóak. A tavak környezete rendezett rendszeresen karbantartott. Halfaunájában nem ritka az aranykárász és a compó. Ragadozókban a csuka süllő és a harcsa is jelen van. Évente egy alkalomma
Adatlap megnyitása →Bélavári Dráva Holtág
A Dráva folyó mellékága holtág mindenben megegyezik a Dráva folyó vizével.
Adatlap megnyitása →Bolhó tőzegbánya tó
Bolhó tőzegbánya tó
Adatlap megnyitása →Beleg és Kónyi egyesült árok
Beleg és Kónyi egyesült árok Somogy Vármegyében Beleg és Ötvöskonyi települések között található.
Adatlap megnyitása →Beleg árok
Beleg árok Somogy Vármegyében Beleg Község melett található.
Adatlap megnyitása →Babócsai Rinya patak
A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó baloldali mellékvize Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben. Böhönye és Segesd térségében ered, majd Nagyatád, Bakháza és Babócsa érintésével egyenesen délnek tartva, Barcs mellett a Drávába ömlik. Az ötvös
Adatlap megnyitása →Északi-övcsatorna, XXX-as csatorna és mellékvizei
Az Északi-övcsatorna az RSD 11 fkm-nél, Dömsödön, a bal partból kiágazó öntözőcsatorna. Dömsöd, Kiskunlacháza, Apaj, területén áthaladva ér el Dabas térségébe, ahol több csatornára szakadva osztja el vizét. A 92,2 hektáros vízterület a Ráckevei Duna-
Adatlap megnyitása →Veresegyházi Öreg tó
7.7 hektáros gyönyörű tó a város közepén. Egyedülálló úszó lápos ,nádasok jellemzik a területet. Az egyesületi kezelésben lévő tó szinte egyedülálló Magyarországon. Víz mélység átlagosan 1.9 m. A tagság létszáma 180 fő + 41 Gyermek horgász Címe: 2112
Adatlap megnyitása →Tápió-patak torkolattól Tápiószecső vasútállomásig
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.
Adatlap megnyitása →Trianoni csatorna
Az első bécsi döntést(1938) követően a határ északabbra került, sajnos csak pár évre. Letkés határában 1943-ban készült el az a mintegy másfél km-es szakasz, melyet a helybeliek Új Ipolynak, más források "Trianoni-csatornának" neveznek. Ezzel akarták
Adatlap megnyitása →Sinkár pataki (Püspökhatvani) víztározó
A több mint 80 hektáros vízfelülettel rendelkező víztoározó, Püspökhatvan, Acsa és Csővár települések között helyezkedik el. A festői természeti adotságokka rendelkező tározó sok kapitális halalat rejt magába. A tó vizellátását a Sinkár-patak biztosí
Adatlap megnyitása →Szigetbecsei-holtág
SZIGETBECSEI HOLTÁG A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág jobb partján, a régi folyómederben alakult ki. Közigazgatásilag Szigetbecse községhez tartozik. Hossza 2,7 km, átlagos szélessége 50 m, vízmélysége átlagosan 1,2 m. Szigetbecse Önkormányzata a
Adatlap megnyitása →Péteri-majori Horgásztó
A Péteri-majori tőzegtó (bányató), horgásztó magánszemélyek tulajdonában álló Budapest- Soroksár XXIII. kerületének 196266/2 hrsz. ingatlanán helyezkedik el, - zárt halászati vízterület súlyponti koordinátái X=658367, Y=226619 A tőzegtavat részint a
Adatlap megnyitása →
Ráckevei (Soroksári) Dunaág Kvassay zsiliptől Tassi zsilipig, a hozzátartozó mellékágakkal és hókonyokkal
A főág Az 57,3 km hosszú, 14 km2 felületű Duna-ág átlagos víztérfogata mintegy 40 millió m3. A vízsebesség 0,2-0,4 km/óra, a Kvassay-zsilipen keresztül évente 550-750 millió m3 víz kerül betáplálásra. Míg a nagy Duna vízszintesése a Kvassay- és Tassi
Adatlap megnyitása →Pilisszentiváni bányató „Slötyi tó”
1979-ben alakult az egyesület, mely 1980 óta kezeli a Slötyi tavat. Mindenféle haltípus megtalálható a békés és ragadozó fajok közül.
Adatlap megnyitása →Pilisvörösvári bányatavak
Tisztelettel köszönti Önt a Pilisvörösvári Horgász Egyesület. Nagy örömünkre szolgál, hogy érdeklődésével megtisztel minket. Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzunk. Egyesületünk 1957-ben alakult, jelenleg több mint 600 tagunk van. Az alapítók közül
Adatlap megnyitása →Kónya tó
Később
Adatlap megnyitása →Hárosi öböl II.
Percekre a nyüzsgő városi forgatagtól, néhány száz méterre a kikövezett partoktól, igazi vízparti hangulat, szinte őstermészeti kép fogadja a Hárosi-öbölbe tévedő, gyanútlan városlakót. Az idő lelassul, így megcsodálható a túlparti ártéri erdő, a csi
Adatlap megnyitása →Hárosi-öböl I. Baross Gábor HE
Édenkert a város szélén Percekre a nyüzsgő városi forgatagtól, néhány száz méterre a kikövezett partoktól, igazi vízparti hangulat, szinte őstermészeti kép fogadja a Hárosi-öbölbe tévedő, gyanútlan városlakót. Halakról elnevezett utcákon juthatunk a
Adatlap megnyitása →Hétkápolnai tavak
+++
Adatlap megnyitása →Gombai víztározó
Horgásztó
Adatlap megnyitása →Dunavölgyi-főcsatorna Pest megyei szakaszai a mellékágakkal és vadvizekkel
Dabastól Pest megye határig húzódó szakasz az RDHSZ halgazdálkodási kezelésében van. A Dunavölgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dab
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.