Törpeharcsa horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Törpeharcsa szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Holt-Sebes-Körös-főcsatorna
A Holt-Sebes-Körös főcsatorna a Sebes-Körös folyó bal parti mentett oldali holtága. Kanyargós medre Biharugrán indul, majd több települést is érintve Vésztő és Szeghalom közötti közút mentén, Fok-köznél szivattyútelepen keresztül csatlakozik vissza a
Adatlap megnyitása →
Gyulai-lecsapoló csatorna
Csatorna
Adatlap megnyitása →Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelős
Adatlap megnyitása →Gyopárosi tavak (Északi-, Déli- és Középső-tó)
A Gyopárosi tórendszer Orosháza város szélén, Gyopárosfürdő szomszédságában fekszik. Az Északi, Középső és Déli tóból álló tócsoport állandó vízszinttel, jellemzően pontyból, kárászból, keszegfélékből és csukából álló halállománnyal rendelkezik. Egés
Adatlap megnyitása →Gyigeri-zugi holtág
A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében. Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti
Adatlap megnyitása →Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyo
Adatlap megnyitása →Gerlai holtág
A helyiek körében Ó-Körösként is ismert egykori Fehér-Körös meder egész évben horgászható. Medre a Békéscsaba és Gyula városok között húzódó egykori Vesze település, ma veszelyi kertek mentén ágazik ki az Élővíz csatornából, majd Békéscsaba és Békés
Adatlap megnyitása →Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig
A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart
Adatlap megnyitása →Füzesgyarmati téglagyári gödör, Füzesgyarmat 0320/4,0320/8 hrsz.
A horgásztavaink téglagyári bányászat által létrehozott 3 ha és 3 ha horgászvízből állnak. Horgászható halfajaink: ponty, kisebb mennyiségben amúr, csuka és süllő. Törpeharcsa és ezüstkárász kis mennyiségben fogható. Pontyaink 8 és 12 kg között is fo
Adatlap megnyitása →Fűzfás-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége c
Adatlap megnyitása →Folyáséri-főcsatorna
Az öntözési időszakban vízszintje ingadozó, medre átlagosan 1,3-1,5 m mély. Különösen a Gyomaendrőd-Körösladány műút közelében lévő szakasza látogatott, számos horgászhely található itt. Gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból,
Adatlap megnyitása →Folyáséri-Szilvarév-zugi holtág
A Folyáséri-Szilvarévzugi holtág a Sebes-Körös jobb parti mentett oldali holtága Körösladány város térségében. A holtág felső végénél torkollik be a Folyáséri főcsatorna. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízmi
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Erkel tó (Gyula 1365 hrsz.)
Az Erkel horgásztó 2,2 hektáros víz terület átlagban 2,2 mélységű agyagbánya. Gyula város frekventált, jól megközelíthető helyén található. Halállománya főként ponty és keszegfélék ,de nagy számban előfordulnak a ragadozó halk is. Közkedvelt horgászh
Adatlap megnyitása →Fazekas-zugi-főcsatorna
Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége ingadozó. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, teljesen körbeépített, természeti értékeit elvesztett holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelen
Adatlap megnyitása →Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét f
Adatlap megnyitása →Dögös-Kákafoki-főcsatorna a Kákafoki holtági torkolattól felfele a szentesi úti hídig
Nyári vízszint esetén átlagosan 1,5-2,5 m mély. Frekventált, széles, csekély mennyiségű vízinövény borítja medrét, vízminősége egész évben kielégítő. A Kákafoki-holtághoz közel eső szakaszai a leglátogatottabbak, számos horgászállással. Téli időszakb
Adatlap megnyitása →Dánfokéri-csatorna
A Dánfokéri csatorna Békés város szélén húzódó, az Élővíz csatornából kiágazó, a helyi horgászok által közkedvelt egyenes csatornaszakasz, végén szivattyúteleppel. Egész évben állandó vízszint jellemzi, átlagosan 1,2-1,8 m mély. Vízinövény-borítottsá
Adatlap megnyitása →Dögös-Kákafoki-főcsatorna
A Dögös-Kákafoki-főcsatorna közepes szélességű, a Szarvas-békésszentandrás Holt-Körösből (Kákafoki holtág) érkező feltöltése és vízpótlása miatt jó vízminőségű csatorna, amely a térség mezőgazdasági területeit látja el öntözővízzel, az öntözési idény
Adatlap megnyitása →Diófás csatorna, Békés, 6929/6,9 hrsz.
Egész évben állandó vízszint jellemzi, de a Dánfoki Üdülőközpont területére eső szakaszán október-április végéig a szivornya üzemeltetési idején kívül alacsonyabb vízállást tartanak. Átlagosan 1,2-2,5 méter mély. Az üdülőközpont és szabadstrand terül
Adatlap megnyitása →Dióéri-főcsatorna
Növényzettel sűrűn benőtt, ingadozó vízszintet tartó, átlagosan 0,5 méter mély csatorna. Halállománya a változó vízminőség miatt csekély. Koratavaszi időszakban alkalmas csupán néhány szakasza úszós horgászatra.
Adatlap megnyitása →Digó-tó (Doboz 0144/118 hrsz.)
Doboz külterületén a tuskós tó és a Kettős-Kőrös között helyezkedik el.
Adatlap megnyitása →Csókás-zugi holtág (Endrőd középső)
A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének
Adatlap megnyitása →Cigányfoki-főcsatorna
Az öntözési szezonban ingadozó vízszint jellemzi, vízminősége erőteljesen változó, növényzettel erősen benőtt csatorna, főként az alsóbb szakasza horgászható, átlagosan 0,5-1 m mély.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.