Süllő horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Süllő szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Dunakeszi kavicsbányató
Az 1980-as évek elején a Dunamenti MGTSZ alakított ki kavicsbányát a jelenlegi tó területén. Ez a bányászat kb. a 90-es évek közepéig tartott, amikor kialakult a tó körülbelül 19 hektáros területe. A tó átlagos mélysége 4,5 méter, helyenként 6-7 méte
Adatlap megnyitása →
Dunakeszi Tőzegtavak
Dunakeszi Tőzegtavak családias környezetben nyújt kikapcsolódást. A Budapest határban található tavak családi kikapcsolódásra, kisebb rendezvények lebonyolítására alkalmas horgásztó. Halfaunája igen gazdag a kisebb termetű halaktól a nagyobb termetű
Adatlap megnyitása →Dunavarsányi bányató
Dunavarsány külterületén elhelyezkedő magán kézben lévő bányató. Tulajdonosi köre horgászik.
Adatlap megnyitása →Domonyi (Egresvölgyi) víztározó III.
A kezelésünkben lévő Domonyvölgyi III. számú víztározón tagságunknak és a vendég horgászoknak az év teljes időszakában kiegyensúlyozottan jó horgászati lehetőséget biztosítunk a legkedveltebb békés és ragadozó halfajokra, horgászversenyeket és –rende
Adatlap megnyitása →Duna főváros és Szob, 1657-1708 fkm közötti szakasza és a Szentendrei Duna-ág
A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének hasznosításában lévő vízterület, külön jegy nem váltható rá, csak az egységes FŐHESZ Duna-szakaszra
Adatlap megnyitása →Duna fővárosi, 1630-1657 fkm közötti szakasza
A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének vízterülete, külön jegy nem váltható erre a szakaszra
Adatlap megnyitása →Duna-Tisza csatorna (Dunaharaszti, Taksony)
Duna-Tisza csatorna 22 km hosszú, RSD Dunaharasztitól – Dabas-Sárig tart. Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti -
Adatlap megnyitása →Dabasi kavicsbányató
Budapesttől délkeletre, 37 kilométerre Dabas mellett található gyönyörű környezetben ez a sóderbányából kialakított horgásztó. A Malév Horgász Egyesület kezelésében 1986 óta intenzíven telepített horgászhely. A tó 23 hektáron terül el. Változó mélysé
Adatlap megnyitása →Domonyi (Egresvölgyi) víztározó II.
A domonyvölgyi II. horgásztó a 3-as főútvonalról közelíthető meg a Domonyvölgyi település mellett elhaladva kb. 3Km megtétele után egy földúton. Először jobbra esik egy tó amin strand is üzemel innét még 5 perc autózás és egy tábla jelzi, hogy hol ke
Adatlap megnyitása →Cseres-tó
Kisoroszi közepén van a Cseres-tó, amely egy kavicsbánya gödrében alakult ki. Több mint 40 éve lehet benne horgászni, azóta folyamatosan telepítenek bele elsősorban pontyot, de jelentős az amur állomány is. A víz mély és tiszta, a kifogott halak jóíz
Adatlap megnyitása →Csömöri horgásztó
A Csömöri Horgásztó horgásztatási szolgáltatásának elsődleges célja az, hogy a tagok, napijegyesek és sporthorgászok részére biztosítja a sikeres halfogás feltételeit. A Csömör horgász Egyesület tervszerű halasítást folytat, úgy hogy egyidejűleg a ví
Adatlap megnyitása →Ceglédi I. téglagyári kubikgödör
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer. 1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban
Adatlap megnyitása →Ceglédi II. téglagyári kubikgödör
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer. 1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban
Adatlap megnyitása →Ceglédi IV. téglagyári kubikgödör
Cegléd központjától nyugati irányban a Budai úton haladva a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, a Cegléd helységnévtáblánál található, jobbra, az öt tóból álló vízrendszer. 1954-ben a működő téglagyár bányagödreiben horgászó emberek – elsősorban
Adatlap megnyitása →Bugyi II/2. Kavicsbányató
horgásztatás tagok részére
Adatlap megnyitása →Buki sziget, Duna Holtág
A holtág 1933-ban alakult ki, amikor Vác Város Vízművét a Buki szigetre építették, a működése megkönnyítése érdekében Duna ágát kőgát kialakításával keresztben úttest létesítése céljából lezárták. Kialakult a holtág, évek során a "megcsonkított " Dun
Adatlap megnyitása →Benta patak
Dubics Tamás Horgász Egyesület víz területe 2,7.Átlagos víz mélység 2,5 méter .
Adatlap megnyitása →Albertirsai víztározó
Budapest felől a régi 4-es útról balra kanyarodva (Tó utcai játszótér) a Tó utcán keresztül jutunk el a Malom-Tóhoz. A tó történetét Szántó József Albertirsa Képes Krónikája néven megjelent helytörténeti kiadványban az alábbiak szerint írja le: „Jó ö
Adatlap megnyitása →Abonyi bányató
Az Abonyi Horgász Egyesület jelenleg összesen 21,2 hektáron folytat horgásztatást. Ebből 7,5 hektár az úgynevezett I-es tó és az 1,3 hektáros nagy nevelő tó az Abony Városi Önkormányzat tulajdona, amit rendelkezésünkre bocsátottak térítés mentesen ki
Adatlap megnyitása →Zagyvarónai Hűtővíz Tározók (I-III.)
A zagyvarónai hűtővíztározók a Zagyva (itt még patak) duzzasztásával keletkeztek. A három tó közül az I-es (“Kis tó”) a legkisebb – mintegy 0,59 ha – területű és a legkisebb átlagmélységű. Mivel ez az durva hordalék ülepítő tározó, ezért itt rakódik
Adatlap megnyitása →Zichy tó
A víz egykori Ipoly holtágnak számít, természetességét teljesen megőrizte. Partja buja, sok helyen akadós. Szinte valamennyi hazai halunk megtalálható benne, s nem ritkák a kapitális példányok sem, melyeket a nehéz terep miatt igen nehéz kifogni.
Adatlap megnyitása →Szügy-Berekalji víztározó
Horgász-egyesületünk 2006 – alakult. Tavunkon nyugodt, természetes körülmények között lehet horgászni, pihenni. A lehető legkisebb mértékben alakítottuk át a természetes körülményeket, építettük ki a horgász helyeket. Elsősorban a természetet szerető
Adatlap megnyitása →Tolmácsi víztározó
Helyszín: Nógrád megye, Víz típusa: Tározó, Vízterület: 4,73 (ha), Fogható halak: ponty, csuka, süllő, keszeg, kárász Leírás: Mélysége 3m, fenék kissé iszapos, part mentén nem akadós, közepén kevés akadó, növényzet-part: erdő, nád-sás, Halak: ponty,
Adatlap megnyitása →Varsány-Tábpusztai tározó
Tábpuszta a középkorban önálló település volt, említése 1327-ből és 1391-ből is fennmaradt.[39] Nevezetességei a Varsánytől 2 km-re lévő víztározó, illetve az attól 2,5 km-re található tábi szomorú fehér fűz.[34] A tó 1988-ban készült amit a Rétsági
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.