Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Sebes pisztráng

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Vezekény-völgyi víztározó

    A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárász, egyéb keszegfélék.

  • Tarna folyó

    A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.

  • Rima-patak felső szakasz

    Az Eger-patak a forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál két ágra szakad, amelyből az Eger-csatorna elnevezésű ágat csak ritkán használják, illetve a másik ágát a helyiek innentől nevezik Rima néven. A Rima-patak Nagytályától továbbfolyik délnek, és útjának végén éri el Kiskörei-víztározót.

  • Laskó-patak középső szakasz

    A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója.
    A középső szakasz Egerszalók és az Újlőrincfalcai közúti híd közötti szakasz. Hossza kb. 70 km.

  • Stettni tó

    A Stettni horgásztó és szabadidőpark Hegyeshalom nagyközség belterületén, a Bezenye felé vezető 1501 számú út mellett helyezkedik el.A Stettni horgásztó és szabadidőpark kialakítása 1995-ben valósult meg. Azóta a folyamatos fejlesztéseknek, a gondos tagságnak és helyieknek valamint a szabályoknak köszönhetően nemcsak a településen, hanem már megyeszerte, sőt, azon is túl közkedvelt és látogatott lett tavunk. A tavat a Lajta jobb – parti csatornája táplálja, a víz a tóból egy kifolyó csatornán tisztul, frissül ami a Lajta jobb – parti csatornájába jut vissza. A Stettni tó közel 2 ha területű, átlag 1,5 m mély, a meder alja agyagos, partja több helyen náddal tarkított. A Stettni tó halállományának döntő többségét a ponty teszi ki. Éves szinten közel 50 mázsa háromnyaras méretű egyed kerül a tóba, emellett jelentős a dévérkeszeg, a compó, a süllő, és a balin mennyisége is. Az Egyesület elnöksége öt évvel ezelőtt nyitott a sporthorgászat felé és az öt kiló feletti halakat védetté nyilvánította. Ezen lépés után 2018 óta kb. 80 darab 9 kg átlagsúlyú ponty érkezett a tóba. Összességében fogható itt átlagban 9 és 13 kg közötti ponty, de szép számmal található 15 kg feletti ponty is a tóban. Emellett hatalmas tokhalak és termetes amurok is foghatók.

  • Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)

    A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.

  • Lajta folyó

    A Lajta magyarországi szakasz 18,4 km. Az ország északnyugati csücskében lép a mai Magyarország területére a Lajta folyó. Két ágban érkezik, a fő folyó, a Lajta és egy kisebb ága, a Török-Lajta. A két ág Mosonmagyaróvár északnyugati határában egyesül, majd Mosonmagyaróváron lép be a Mosoni-Dunába. A Lajta fő hala a domolykó és a csuka, márna. Természetesen más fajok is megtalálhatók még benne, mint balin, ponty, süllő, bodorka, sügér, kárász és időszakonként pisztráng is, amit a tavaszi, nyár eleji áradások hoznak.

  • Gaja-patak (24+300-37+780)

    A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba. A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely. A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gajavölgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy.

  • Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig

    A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a megyei szakasz – Csongrádtól (0 fkm) Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (12 fkm) tart, összesen 12 folyamkilométert tesz ki. Átlagos mederszélessége 70 m. A vízhozama és sebessége döntően az árhullámoktól függ, nyugalmi időszakban 1,5 km/h. A Körös vízgyűjtőjén történt egykori folyószabályozási munkálatok a folyó természetes építő és bontó folyamatait (meanderező) nagyban megváltoztatta, mindenkori vízállását a vízgyűjtőn (Erdélyi középhegység, Sárrét) hullott csapadék, a víztározók, de különösen a Békésszentadrási duzzasztó befolyásolja. A duzzasztó hatására a felső szakasz lassúbb folyású állóvízhez hasonló, míg az alsó szakasz gyors, a Tisza áradásait követve erősen ingadozó vízjárású. Az egykori árterület tized területét foglalja magában a Körösök gátak közötti hullámtere. A folyó vonalában a nagykiterjedésű kaszálók, a fűz- és nyár erdők mellett számos kubiksor, és mentettlen úgynevezett szentély-típusú holtág őrzi az egykori vízivilág értékeit. Árvizek alkalmával a gyepek elöntőseiben rendszeresen sikeres a pontyok ívása. A hármas-körösi hullámtér a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak, megyénkben az Iriszlói, a Malomzugi és a Brenazugi szentély jellegű holtágak kiemelt természetvédelmi területek!
    Halállománya rendkívül sokszínű és változó, az áramlást kedvelő fajok mellett döntően a dévérzóna halai fordulnak elő.