Ponty horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Ponty szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Kevermesi sóderbánya tó II
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 5 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal bír
Adatlap megnyitása →
Kecskés-zugi Holt-Sebes-Körös holtág
Vésztőn Külterületén a Holt- Sebes Körös szabályozásával létrehozott holtág.
Adatlap megnyitása →Kerekes-zugi holtág
A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthe
Adatlap megnyitása →Kamuti Bányagödrök
Kamuti Béke horgász egyesület, magán tulajdonban lévő tava.
Adatlap megnyitása →Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület
Adatlap megnyitása →Kacsa-tó (Szarvas 288 hrsz.)
Tó
Adatlap megnyitása →Kakat-főcsatorna (a Kisújszállási köves úttól a Hortobágy-Berettyóba betorkollásig torkolatig)
A Kakat főcsatorna nagyobb részben Jász-Nagykun-Szolnok megye, kisebb részben Békés megye területén húzódik, összefolyás előtti alsó szakasza a két megye határán fut. Közkedveltebb parti horgászhelyei a Kisújszállás-Ecsegfalva közötti közút melletti
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az összefolyástól a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásától (árvízkapu-ág) lefele az Aranyosi-holtág betorkollásáig
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hunyadi tó (Gyula 1894 hrsz.)
A hunyadi tó egy sporthorgász víz . Csak sporthorgászat és versenyek edzések rendezése lehet rajta. Hal elvivős engedély nincs kiadva a tóra.
Adatlap megnyitása →Hunyai homokbányató
3 ha területű homokbányató. Fogható halfajok: ponty, amur, harcsa, süllő, busa, keszegfélék, ezüstkárász. Törpeharcsa mentes víz.
Adatlap megnyitása →Hosszú-tó, Mezőberény 1693, 1695-1772 hrsz.
Tó
Adatlap megnyitása →Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm
A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától, 59,9 fkm-től az 54,8 fkm-ig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Nagykunsági-öntöző főcsatorna betorkollásától lefele a Hármas-Körösbe torkollásig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától lefele az ecsegfalvi közúti hídig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös.
Adatlap megnyitása →Holt-Sebes-Körös-főcsatorna
A Holt-Sebes-Körös főcsatorna a Sebes-Körös folyó bal parti mentett oldali holtága. Kanyargós medre Biharugrán indul, majd több települést is érintve Vésztő és Szeghalom közötti közút mentén, Fok-köznél szivattyútelepen keresztül csatlakozik vissza a
Adatlap megnyitása →Gyulai-lecsapoló csatorna
Csatorna
Adatlap megnyitása →Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelős
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.